Hász István 1884. december 22-én Kisbéren (Komárom vármegye) született. Édesapja Hász János urasági kocsis, édesanyja Hungler Mária volt. Tanulmányait a komáromi és a győri bencés gimnáziumokban, majd teológiai tanéveit Bécsben a Pazmaneumban töltötte. A bécsi egyetemen folytatott sikeres tanulmányaiért Ferenc József császár (1867-1916) gyémántgyűrűvel jutalmazta, valamint a császári és királyi képviselő jelenlétében promoveáltatták (avatták) teológiai doktorrá. 1908. július 14-én szentelték pappá a bécsi Stephansdomban.
Papi pályafutását Szanyban kezdte káplánként. Ezután 1909-től a győri nagyszemináriumban, majd 1910-től a budapesti Szent Imre kollégiumban tanulmányi felügyelőként dolgozott. Négy év múlva püspöki ceremonárius és az egyházi bíróság jegyzője lett. 1911-ben Rómában az Augustineumban képezte tovább magát, és teológiából doktorált.
A következő 16 évben teológiai tanárként működött, de mellette karitatív és kulturális egyesületeket is vezetett. Megalapította és szerkesztette (1922. január 1. – 1928. március között) Győrben az Evangélium című pasztorális és homiletikai folyóiratot. 1913-1929 között püspöki szertartó lett Győrben, miközben 1918-ban a Győri Szociális Misszió Társaság tanácsadója, 1928-tól pedig a budapesti egyetem teológiai karának bekebelezett doktora volt.
Dr. Hász István tábori püspök beszédet mond egy vitézzé avatáson a Margit-szigeten
A magyar kormány ajánlására, 1929. február 8-án vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó a Magyar Királyi Honvédség tábori püspökévé nevezte ki. Ugyanekkor XI. Pius pápa (1922-1939) a surai (Suriya in Mesopotamia) címzetes püspöki méltóságot adományozta számára 1929. február 8-án, majd végül Serédi Jusztinián (1884-1945) bíboros, hercegprímás 1929. április 28-án szentelte püspökké. 1929. március 1-ével lett a magyar királyi honvédség római katolikus lelkészi kar tényleges állományú tábori püspöke, mely beosztást egészen 1945 májusáig töltötte be. Hász István tábori püspök a visszavonuló magyar hadsereggel először Kőszegre, majd onnan a németországi Fürstenwaldba települt át. Végül Ausztriában esett amerikai hadifogságba. Nyelvismeretéről, a személyi adatlapján a következő minősítéseket kapta: németül, angolul, franciául és latinul is tökéletesen beszélt, így nyelvtudását valószínűleg jól kamatoztathatta a fogságban is, ahol a II. világháború befejezése után megszervezte és irányította a magyar katonák, valamint a polgári menekültek lelki gondozását. (Erre különösen azért volt szükség, mivel a II. világháború után még kb. másfél milliónyi magyar menekült tartózkodott Ausztria és Németország területén!)
A kép érdekessége: a tábornoki egyenruha és a civil kalap együttviselése
Dr. Hász István ezt követően már nem tért haza, hanem Svájcban, Untersegerinben telepedett le, ahol 27 évig az ingenbohli keresztesnővérek zárdalelkésze volt. 1973. január 27-én (a Magyar Katolikus Lexikon szerint: január 28-án), 89 éves korában Einsiedelnben halt meg. Temetési szertartását Mindszenty József (1892-1975) bíboros, hercegprímás celebrálta. Dr. Hász István sírhelye Unterägeriben található.
A legfontosabb művei közül említésre méltó, hogy amíg szerkesztője volt a Védőszentjeink című kb. 100 (más forrás szerint: 90) füzetes hagiografiai (szentek életének leírása) sorozatnak, addig ezek közül tizenhárom életrajzot ő maga írt meg. Valamint immár tábori püspökként a Katolikus tábori lelkészi szolgálat (Budapest, 1942.) című könyv, vagy a Seregek Ura. A katolikus honvédek ima-, énekes- és oktatókönyve. (A Római Katolikus Tábori Püspökség kiadása. Budapest, 1942.) című munkákban is tevékenyen közreműködött.
Dr. Hász István lelkész altábornagy, tábori püspök kitűntetései az 1944. január 1-jei sematizmus alapján:
-
Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal
-
Magyar Vöröskereszt Érdemkeresztje
-
Kormányzói Dicsérő Elismerés Magyar Koronás Bronzérem
-
Erdélyi Emlékérem
A Seregek Ura imakönyv egyik példánya a Magyar Megszálló Csoport R. Kat. Lelkészi Hivatalának pecsétjével
A cikk elkészítésében megköszönöm Ruzsa Károly történésznek a kitüntetések beazonosításában nyújtott segítségét.
Felhasznált irodalom:
- A Magyar Királyi Honvédség és Csendőrség tisztjeinek és hasonlóállásúaknak 1944. évi rangsorolása. (Lezárás ideje: 1944. február 1. Hivatalos Kiadás.) Interneten: http://www.militaria.hu/rang/cd/1944/talal-index.php?talalev=1944&talalkod=13
- Szakály Sándor: A magyar Katonia felső vezetés 1938-1945. Lexikon és Adattár. Ister Szolgáltató, Kereskedelmi és Kiadó Kft. Budapest, 2001. 332. o. (Továbbiakban: Szakály, 2001.)
- Magyarország a második világháborúban. Lexikon A-Zs. (Főszerk.: Sipos Péter, szerk.: Ravasz István.) Petit Real Könyvkiadó. Budapest, 1997. 157. o.
- Magyar Katolikus Lexikon (Főszerk. Dr. Diós István.) IV. kötet. Szent István Társulat. Budapest, 1998. 636. o.
- http://www.ktp.hu/index.php/in-memoriam/388-dr-hasz-istvan- (Katolikus Tábori Püspökség, – Katonai Ordinariátus – honlapja)
Írta: Kiss Kálmán
