„Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

10 tény Trianonról

1. Az 1920. június 4-én a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt, Magyarország új határait rögzítő békeszerződésről az a legenda járja, hogy száz év múlva, azaz 2020-ban hatályát veszti. Sajnálatos módon a szerződésben nincs szó semmiféle időkorlátról, ráadásul a trianoni határokat az 1947-es párizsi békeszerződésben három falu kivételével, amelyeket Magyarországtól vettek el, újra rögzítették.

2. A Trianoni békeszerződés 124. cikke értelmében Magyarországon tilos volt (még kereskedelmi célra is!) tengeralattjárót építeni.

3. Ha a győztes államok összes területi követelését jóváhagyták volna, akkor nagyjából a Duna-Tisza köze, Budapest és a Dunántúl egy igen kis része maradt volna meg Magyarországnak.

4. A magyar békedelegáció egy kézinyomdát is vitt magával Párizsba, amelyet biciklivel tudtak hajtani. Apponyi Albert idős kora miatt nem pattant nyeregbe, de Teleki Pál serényen nyomta a pedált, hogy ki tudják nyomtatni a memorandumokat.

54990

5. A trianoni békeszerződéshez mellékelt térkép méretaránya 1:1000000 volt, ami annyit tett, hogy a térkép felbontása kb. a fele volt a mai autóstérképeknek, azaz nagyon pontatlan volt. Az elnagyolt térkép miatt egyes határszakaszokon határkijelölő bizottságok állapították meg a pontos, végleges határvonalat.

6. Az 1918. december 1-jén megtartott, Erdély Romániával való egyesülését kimondó gyulafehérvári román nagygyűlést követően néhány román többségű erdélyi település lakossága tiltakozott az egyoldalú egyesítés ellen. Az Arad vármegyei Mácsa község lakói kijelentették, hogy nem akarnak a román király igája alá kerülni, és inkább Békés megyéhez csatlakoznak.

7. A gyulafehérvári román nagygyűlés – amelyet a román politikusok „nemzetgyűlésnek” neveztek – egyesülést kimondó határozata azért volt fontos Románia számára, mert ezzel elkerülhették a vitatott területek hovatartozását eldöntő népszavazás kiírását.

8. A Magyarországtól elszakított Erdély, Bánság, Partium és Máramaros városaiban az 1910-es adatok szerint csupán 17,6 százalékot tett ki a románság, ez húsz évvel később sem lépett 35 százalék fölé.

9. A Csehszlovákiához csatolt felvidéki Léván 1919 januárjában felmerült a Palóc Magyar Köztársaság életre hívásának ötlete. A teljes magyar Felvidéket magába foglaló államnak szoros együttműködést kellett volna kialakítania déli szomszédjával, Magyarországgal. A végső cél az anyaországgal való összeolvadás lett volna.

10. Az Egyesült Államok kongresszusa nem ratifikálta az USA párizsi nagykövete által aláírt trianoni szerződést. A számunkra hízelgő gesztus azonban nemcsak a magyaroknak szólt. Az amerikai törvényhozás ugyanis egyetlen első világháborús békeszerződést sem hagyta jóvá, mert azok a Nemzetek Szövetsége alapokmányának első bekezdésének részét képezték, az USA viszont nem akart belépni a szervezetbe.

Forrás: Múlt-Kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább