A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A németek nem ismerték a lehetetlent: másfél hónap alatt szétzúzták Franciaországot

„Németország nem lát mást Franciaország eltiprásában, mint egy eszközt, amely végre lehetővé teszi népünk számára, hogy más irányban terjeszkedjen” – fogalmazta meg Adolf Hitler első és egyben egyetlen művében, az 1925-ben kiadott Mein Kampfban. A németek az első világháború folyamán nem tudták elkerülni a kétfrontos háborút. Több mint húsz évvel később a náciknak egy merész tervre volt szüksége Franciaország térdre kényszerítésére.

54771
Rommel (középen, szürke egyenruhában) tisztjeivel, 1940-ben

Miután a Wehrmacht 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, a lerohant Varsó szövetségesei, a franciák és a britek, akik az elmúlt évek folyamán igyekeztek Hitler minden területi követeléseit kompromisszumos, békés úton teljesíteni, hadat üzentek Németországnak. A két nyugati nagyhatalom azonban ennél többet nem tett, így a németek, illetve a lengyeleket hátba támadó Szovjetunió pár hét alatt végzett Lengyelországgal.

Ez volt a furcsa háború időszaka, ahol apróbb összeütközésekre került sor szárazföldön, vízen és a levegőben. Lengyelország lerohanása idején nyugaton a szövetséges erők 110 hadosztálya nézett farkasszemet mindössze 23 német hadosztállyal. Hitler látva a tépelődést, a keleti sikeres erődemonstráció hatásában bízva békeajánlattal fordult a franciákhoz és a britekhez, akik elutasították azt. A náci vezér ekkor kiadta a parancsot a franciaországi hadjárat kidolgozására.

A német vezérkar óvatos volt: „Franciaország nem Lengyelország” – mondták Hitlernek és egy visszafogott tervvel rukkoltak elő. Nem a kiütéses győzelem lebegett a szemük előtt, mindössze Hollandia, Belgium és északkelet- Franciaország elfoglalását tűzték ki célul, hogy a német hadiipar számára fontos Ruhr-vidéket biztosítsák.

Hitlernek halovány volt a terv, és egy megbeszélés során a térképen a Belgium területén elterülő sűrű erdő borította hegységre, az Ardennekre mutatott és megkérdezte, hogy itt átjuthatnak-e német erők. Heves fejcsóválás volt a válasz. Erich von Manstein tábornok viszont kapva kapott a Führer ötletén és kidolgozta merész tervét az áthatolhatatlannak vélt Ardenneken való átjutásra.

27135
Heinz Guderian tábornok egy Sd.Kfz. 251/3 parancsnoki járműben. A jármű mellett Adolf Kuntzen tábornok, a 8. páncélos hadosztály parancsnoka áll.

A vezérkar nem osztotta a véleményét és javaslatát lesöpörték az asztalról. Manstein viszont nem adta fel, találkozót kért Hitlertől, aki el volt ragadtatva az ötlettől és mivel az eredeti, visszafogottabb haditerveket a belgák megszerezték és tudatták a szövetségesekkel, minden adott volt Manstein merész tervének megvalósítására.

A szövetségesek a fő csapást a német jobbszárnyon Belgium „járható” részén várták. A franciaországi hadjárat 1940. május 10-én kezdődött és május 15-re a németek már legyűrték Hollandiát. A német jobbszárny a belgiumi csatatereken is sikert sikerre halmozott. A nagy meglepetés még csak ezután jött. A német XIX. páncélos hadtest Heinz Guderian tábornok vezetésével megkezdte a franciák által átjárhatatlannak vélt Ardennek átszelését. Guderian csapatait nem nagyon izgatták a fák, a páncélosok sokszor átgázoltak rajtuk, így a német páncélos alakulatok hamarosan átkeltek a Meuse-ön is.

27136
Francia hadifoglyok sorakozója 1940 májusában

A németek nagyobbrészt ennek a merész húzásnak köszönhették győzelmüket. A másik zseniális ötlet a páncélos hadosztályok önálló, koncentrált bevetése volt, amelyek a német légierő támogatásával úgy haladtak előre, mint kés a vajban. A szövetségeseknek hiába volt 3200 harckocsijuk szemben a németek 2400 tankjával, azok szét voltak szórva. Guderian elképesztő iramot diktáló páncélosai május 21-én már a La Manche csatorna partján voltak.

A hátukban lévő német gyalogság pedig szilárd védelmi vonalat épített ki a német balszárnyon. Bezárult a gyűrű, a Belgiumba szorult brit expedíciós és a francia erők körül, akik Dunkerque felé hátráltak, hogy ott tengerre szállva elkerüljék a megalázó megadást. A szövetségesek részéről a dunkerque-i evakuáció volt a franciaországi hadjárat egyetlen dicsőséges része, ugyanis sikerült 200 ezer angol és 140 ezer francia katonát áthajóztatni Angliába.

27138
Német katonák bevonulnak Párizsba

A franciaországi hadjárat második szakasza június 5-én kezdődött. A németek kiiktatták a francia-német határon kiépített Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére. Június 14-én elesett Párizs. Ami nem sikerült a németeknek négy év alatt az első világháborúban, azt véghez vitték a második világégés során szűk másfél hónap alatt. Franciaország június 22-én kapitulált. Hitler újra kelet felé, a Szovjetunió felé tekinthetett.

Forrás: Múlt-Kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább