RT Vermilion - шаблон joomla Скрипты
„A csatára való felkészülés során meggyőződhettem arról, hogy a tervezés létfontosságú, ám a tervek haszontalanok." - Dwight D. Eisenhower

II. világháború - masodikvh.hu

A pápai ejtőernyősök nótái – katonadalok a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős alakulatánál 1939 és 1945 között

16684403 653747184833850 1580809696 n
Vidám ejtőernyős katonák csoportképe – Hegyi Dániel felvétele

A következőkben felsorolt katonadalok csupán az ejtőernyős alakulathoz egyedüliként, konkrétan köthető darabok, mellettük a korszak több másik bakanótája is sláger volt Pápán az ejtőernyősök között, ahogy az ország egész területén a II. világháború során. Az alábbi cikk igyekszik azokat a dalokat kiemelni, melyeket az ejtőernyősök szereztek, vagy melyek különösen népszerűek voltak körükben, de nem törekszik a hazai katonadal-kultúrának a jelzett időszakot felölelő komplex bemutatására.

Az első ejtőernyős induló születésének körülményeit először Huszár János írja le „Honvéd Ejtőernyősök Pápán” című 1993-as munkájában, az alábbiak szerint:

„A nagyváradi bevonulás után (1940. szeptember 3. K. D.) a románok visszavonulása lelassult, sőt megállt, ezért a tisztikarban sokan még ara a lehetőségre is felkészültek, hogy fegyverrel kell kikényszeríteni a további területek kiürítését. (…) Az akcióra végülis nem volt szükség, az útnak mégis volt valamiféle haszna. Az történt ugyanis, hogy Szokolayék Nagyváradról Pápa felé indulva Debrecen vonalában elromlott katonai személygépkocsira találtak, amelyben egy folyamőr őrnagy ült segítséget várva. Természetesen felvették a kocsira, és hazavitték Budapestre. Már az első kilométereknél kiderült, hogy az őrnagy a híres zeneszerző, és katonakarnagynak, Fricsay Richárdnak az öccse, Fricsay Ferenc, a folyamőrség zenekarának vezetője, maga is jeles zeneszerző. Beszélgetés közben az ejtőernyős tisztek megkérték, hogy komponáljon alakulatuknak indulót. Az őrnagy ezt meg is ígérte. Hónapok múlva az ejtőernyős parancsnok, és segédtisztje meghívást kapott a folyamőrség zenekarához, az ejtőernyős induló meghallgatására. Az induló tetszett, s hamar népszerűvé vált. Leggyakrabban a rádió reggeli, zenés műsorában lehetett hallani. Szövege is gyorsan ismert lett, katonák, fiatal diákok országszerte énekelték. Az első versszaka így hangzik:


Vészes, sötét felhők felett
Ég, és a föld között
Száguld, rohan a gépmadár,
Szállnak az ejtősök!
Honvéd ejtőernyős vagyok én,
Rettenthetetlen, bátor, és merész,
Bajtól, vésztől nem félek én,
Velünk van az Isten!”

A fenti történetet cáfolja Horváth Adrián „Pápai katonazenekarok?” című írása, mely a Pápai Művelődéstörténeti Társaság honlapján jelent meg, és mely szerint:
„A fenti sorokat Huszár János írta le és tőle tudható az is, hogy a történetnek nincs valóságalapja. Valójában egy – ma már ismeretlen – ejtőernyős katona szerezte a dallamot, ami gyorsan népszerűvé vált, később Ruszinkó Nándor dolgozta fel indulójában, aminek trió részében szólal meg a dallam.”

Egy másik szövegváltozat szerint az utolsó sor így hangzik:
„Mert velünk az Isten!”

Emellett ismert egy harmadik és negyedik verzió is az utolsó sorra, melynek szövege:
„Mely lecsap az égből!”, illetve „Mert e csapat mind hős” szövegváltozatban maradt meg, köszönhetően valószínűleg annak is, hogy hasonlóan a népdalokhoz, a szájhagyomány, hallomás alapján terjedő dalok eredeti változatai gyakran esnek áldozatául szándékos, vagy elhallásos torzulásnak. Fontos megjegyezni, hogy az első versszak utolsó négy sora refrénként jelenik meg a megzenésített változatban, és a több versszakos változatokban is, a versszakok közé ékelve.

Akárhogy is, biztosan tudható, hogy az ejtőernyős katonák megszerették, és sokat énekelték a hivatalos indulójukat, a nagy ünnepségek, ejtőernyősökkel foglalkozó filmhíradók elengedhetetlen betétdala volt az ejtőernyős induló is sőt, katonazenekari hangversenyeken is felcsendült az ejtőernyősök bátorságát dicsérő szerzemény, ezzel népszerűsítve a fiatal magyar ejtőernyős csapatot.

További kutatással fellelhető az induló még egy versszaka, melynek eredete ismeretlen, és mely először az LRI Repüléstudományi, és Tájékoztató Központ Ejtőernyős Tájékoztatójának 1985/5. számában jelent meg, „Fülöp T. gyűjtése” jelzettel.

„Terhes, nehéz az éji lég,
Magasan száll a gép.
S a hős csapat az ajtaján
Ugrásra készen áll! ”

Szintén ebben a forrásban található meg egy további ejtőernyős dal, mely egy ismert katonadal alapjára íródott, módosított szöveggel. „Hogyha a gépünk…” kezdetű dal, melynek dallamát, és utolsó sorait is a „Bajtárs ma még tán csak öt perc az élet…” című közkedvelt sláger és katonadal adta, mely igen kedvelt sláger volt az magyar katonák között a hétköznapokban. Szövegéből érezhető, hogy 1939. október 1-e után és 1940 augusztusának vége között, az ejtőernyős század működésének idején íródhatott, ezzel egykorúnak tekinthető a hivatalos ejtőernyős indulóval, bár az a tény, hogy csupán egy ismert katonadal dallamát, eltérő szöveggel használó műről van szó, akár azt is jelentheti, hogy ez lehetett az első magyar ejtőernyős nóta. Szerzője ismeretlen.

HOGYHA A GÉPÜNK

„Hogyha a gépünk messzire száguld
Hull le a sok-sok vitéz.
Fentről a gépből ugrik a század
És a pilóta lenéz:

Látja a sok hőst a földre leszállni
Sóhajtva búcsúra int.
Földön az ejtős század elindul
S vígan egymásra kacsint.

Csattan a pisztoly, robban a gránát
Es rohan már a csatár
Dörren az ágyú, szántja a földet
Messzire ég a határ.

Es haza gondol egy szőke leányra,
Aztán előre rohan.
Széttöri fészkét az ellenségnek
Az ejtőernyős roham.

Bajtárs, ma még talán csak öt perc az élet
Öt perc és nincsen tovább.
Bajtárs, ha érzed, hogy fáj még a szíved
Es otthon még gondolnak rád.

Bajtárs, ne hidd, hogy könnyű az élet
Jöjjön a legszebb halál.
Bajtárs, ma még talán csak öt perc az élet
Mindegy, de győzni muszáj!”

1941. június 21-én jelent meg a Pápai Hírlapban egy másik ejtőernyős induló, Pápai Nyáry Ferenc tollából, melynek dallama ismeretlen, csupán szövege maradt fenn. Elképzelhető, hogy dallamot nem is szereztek hozzá, versként élt tovább. Az ejtőernyős alakulat soraiban több költő is ismert, mint például Táboros József szakaszvezető, akinek ejtőernyőzéssel, az alakulat életével kapcsolatos írásai 1942-ben kerültek kiadásra. A Pápai Nyáry Ferenc által lejegyzett induló szövege a következő:


EJTŐERNYŐS INDULÓ.

I.
Él még Árpád sarja, nemzedéke,
Ez a föld a kincse, büszkesége.
Érte élünk, küzdünk ezer éve,
Bátran nézünk a jövő elébe!

Balsors keze régen üldöz minket,
De mi mégis megálljuk helyünket.
Rajtunk pihen Isten védő szeme,
Ő vezérel minket győzelemre.

II.
Fel cimboráim! trombita hangja szól,
Szálljunk a gépbe, a haza parancsol.
Nemzeti zászlónk magasan hirdeti:
„Ejtősök homlokát babérág díszíti!"

Adj kezet pajtás, indul a gépmadár,
Ugrik az ejtős, dübörög hét határ.
Az ellenségen diadalt aratunk,
Szép magyar hazánkért, ha kell, hát meghalunk!

Érdekesség, és ellentmondásos tény, hogy a vers a háború után újraszerveződő ejtőernyős alakulat indulójaként is fennmaradt, természetesen a politikailag szükségessé vált változtatásokkal, és szövegében kibővítve. Az új rendszerben a „nemzeti zászló” „tűzpiros zászlóvá” alakul át, a „szép magyar hazát” pedig felváltja a „dolgozó nép” képe. Az új induló dallama szintén ismeretlen.

A II. világháború végére, 1944-re tehető az utolsó, és talán legismertebb ejtőernyős induló megszületése, mely szövegében már „ernyős regimentet” jelez.

Az ejtőernyős ezredet papírforma szerint 1944 októberének első felében állították fel, mint a frisen megalakuló Szent László Hadosztály 1. ezredét. A két ejtőernyős zászlóaljból álló alakulatot azonban zászlóaljanként vetették harcba a front legforróbb pontjain. Erre az időszakra datálható az alábbi induló is, melynek szövege a következő, szerzője ismeretlen:


„EJTŐERNYŐS INDULÓ

Száll a gépmadár, a fellegekbe fenn
belsejébe száll az ernyős regiment.
Szívünk úgy dobog, hogy nyugodtabban ver
tudjuk mi azt jól, hogy aki mer az nyer.

A honvéd ejtőernyős vadász
az ország első katonája.
A honvéd ejtőernyős vadász
még a sast is lepipálja.

Az ejtőernyős csak kalandra vár,
egy a jelszó: győzni vagy halál.
A honvéd ejtőernyős vadász
az ország első katonája.”

A dalszövegben előforduló „ejtőernyős vadász” kifejezés a német „fallschirmjäger” elnevezés tükörfordítása, és érdekes módon a magyar katonai terminológiában a kézi nyitású ejtőernyős ugrásra, és a földi harcban diverzáns, mélységi felderítő feladatra kiképzett katonákat jelöli, nem pedig az ejtőernyős csatárokat, akik a földet érés után könnyűgyalogosként harcoltak.

A kifejezés használatának oka valószínűleg az országban megnövekvő német befolyás hatása lehetett, valamint az a tény, hogy nem sokkal az ezred felállítása előtt, 1944 nyarának közepén 30 fő német ejtőernyős oktató érkezett Pápára az alakulathoz, akik kiváló, bajtársias hangulatban, és magas szakmai fokon tartottak átképzést a magyar ejtőernyősöknek német csapaternyők, és felszerelések használatára. A német ejtőernyősökkel történt találkozás szintén inspirálhatta az induló nyelvezetét.

A fenti ejtőernyős induló az 1990-es években ismét népszerűvé vált az ejtőernyős katonák körében, akik a visszaemlékezők szerint az induló „még a sast is lepipálja.” sorát gyakran „még a sast is lepisálja.” obszcén szövegváltozattal énekelték. Érdekes emellett az a tény, hogy az eredeti, 1940-ben megkomponált ejtőernyős induló nem élt meg hasonló reneszánsz időszakot a rendszerváltás utáni magyar ejtőernyős folklórban. Ennek okai kereshetőek talán a fentebb bemutatott 1944-es induló pattogósabb ritmusában, könnyebb énekelhetőségében, vagy akár pozitívabb üzenetű, az ejtőernyősöket „vészes, sötét felhők”, „baj” és „vész” említése nélkül is „az ország legjobb katonái” közé soroló szövegezésében is.

A fenti, szövegükben, vagy teljes egészükben ejtőernyős jellegű dalok mellett a pápai ejtőernyős katonák a Pápa városához köthető régi katonadalokat is szívesen énekelték, hiszen az alakulat élete szervesen kapcsolódott az ejtőernyősöknek otthont adó városhoz. Így igen sokszor csendült fel a pápai huszárlaktanyában, vagy a helyi szórakozóhelyeken a „Seprik a pápai utcát” című katonadal is, mely már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során is több változatban merült fel , és melyet az ejtőernyősök a huszárlaktanyával együtt „örököltek meg” Pápa előző katonai alakulatától, a hagyományaikat őrző huszároktól. Dallama fennmaradt, szövege így hangzik: 

SEPRIK A PÁPAI UTCÁT…

Seprik a pápai utcát,
Masíroznak a katonák.
Egy 16 éves barna kislány,
Sétál a regiment után.

Kérdi tőle a kapitány,
Hová mész te barna kislány.
Mit kérdezi tőlem a kapitány,
Megyek a szeretőm után.

A szeretőm be van zárva,
A pápai laktanyába.
A pápai laktanya lyukadjon ki,
Te meg babám szabadulj ki.

Szabadulnék, de nem lehet,
Letöltöm a három évet.
Kettőt töltök sej-haj, a hazáért,
Egyet meg egy barna lányért.

Összegzésként elmondható, hogy a pápai ejtőernyős alakulat igen gazdag saját nótacsokorral rendelkezett, melyet az alakulatnál alulról jövő kezdeményezések ugyanúgy jellemeztek, mint a hivatalosan megrendelt indulók. Érdekesség, hogy a viszonylag rövid életű, és kis létszámú alakulat három „Ejtőernyős Induló” elnevezésű szerzeményt is a magáénak tudhatott, ezek közül csupán az első, „Vészes sötét felhők felett…” kezdetű tekinthető hivatalos indulónak, a másik kettő valószínűleg az ejtőernyősök büszkeségének szüleménye.

FORRÁSOK:

Írta: Kiss Dávid

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Bővebben
 
Fórum

Várjuk a hozzászólásokat a haditechnikával, hadműveletekkel, alakulatokkal, filmekkel és egyéb témákkal kapcsolatban. Ezenfelül szívesen fogadunk minden, az oldallal kapcsolatos véleményt, kiigazítást és ötletet.

Tovább
Impresszum

A www.masodikvh.hu történelmi portál egy civilek által életre hívott, és azóta szerkesztett oldal. A szerkesztők csupán önerőből, saját lelkesedésből próbálnak meg a legjobb tudásukhoz mérten tájékoztatást adni a világháború különféle eseményeiről, eszközeiről

Tovább
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet. Mégis: a múlt eképpen van velünk nap mint nap.

Tovább