Mélyen eltemette magában, s még - volt férje kivételével - szűkebb családja előtt sem beszélt soha gyermekkoráról Brigitte Höss, Rudolf Höss, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor egykori parancsnokának lánya. A hölgy csak most nyílt meg a sajtónak, s könyvet ír apja elfogásáról.
Terhes örökség
Brigitte Höss az Egyesült Államokban, Virginia államban él. Ma már nyugdíjas, előtte több mint három évtizeden át egy neves washingtoni divatszalonban dolgozott. Nemrégiben rákot diagnosztizáltak nála.
Brigitte-nek nem ez az egyetlen tragédiája. A 80 éves hölgynek azzal is meg kellett küzdenie hosszú életében, hogy feldolgozza: ő volt Rudolf Höss, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor hóhérparancsnokának lánya.
Rudolf Franz Ferdinand Höss 1900. november 25-én született Baden-Badenben, 1922-ben lépett be a náci pártba, 1934-ben pedig az SS-be. Az auschwitzi tábor parancsnoki tisztjét 1943 nyaráig – mint SS-Obersturmbannführer – Höss töltötte be. Höss nürnbergi kihallgatása során mondta el, hogy 1941 júniusában Heinrich Himmler, az SS birodalmi vezetője személyes parancsba adta neki a zsidóság teljes fizikai megsemmisítését. Himmler céljának Auschwitzot jelölte ki, s tudatta Hössszel, hogy minden további parancsot Adolf Eichmanntól fog kapni.
A várost 1939. november 1-jén csatolták a Harmadik Birodalomhoz, 1940-től a nemzetiszocialista Németország számos koncentrációs tábort és egy megsemmisítő tábort épített a környéken. Höss itt a treblinkai megsemmisítőtábor felkeresésekor szerzett tapasztalatait tesztelte és „tökéletesítette" az 1942. januári wannseei konferenciát elrendelt, a zsidókérdést rendező "végső megoldás" (Endlösung) értelmében. Legalább 1,1 millió embert gyilkoltak meg Auschwitzban, legtöbbjük zsidó volt, de 20 ezer romát és több tízezer lengyel és orosz hadifoglyot is elgázosítottak.
Brigitte Höss apja dicstelen múltját negyven éven át magában tartotta, és még saját családjának sem beszélt az auschwitzi parancsnoknak a holokausztban betöltött szerepéről. Thomas Harding újságírónak három évbe telt, mire megtalálta az idős asszonyt. Brigitte jelenleg Hanns and Rudolf című könyvén dolgozik, amely azt meséli el, hogyan kapták el a britek 1946-ban az álnevén, helyi gazdálkodónak öltözve bujkáló Hösst.
Az SS-iratok szerint Brigitte Höss 1933. augusztus 18-án látta meg a napvilágot Rudolf Höss és Hedwig Hensel gyermekeként. A párnak öt gyereke, két fia és a három lánya született. Brigitte-nek egészen különleges gyermekkora volt: a Balti-tenger mellett, egy farmon nevelkedett, majd – apja állomáshelyét követve – egyik koncentrációs táborból a másikba költözött, ahogy apja egyre feljebb és feljebb emelkedett a ranglétrán: Dachaut előbb Sachsenhausen, majd Auschwitz követte.
1940 és 1944 között a család egy kétemeletes villában lakott Auschwitz határában – elég közel ahhoz, hogy a második emeleti ablakból rá lehessen látni a barakkokra és a régi krematóriumra. Brigitte anyja szerint otthonuk maga volt a paradicsom: szakácsok, kertészek, sofőrök, varrónők, fodrászok és bejárónők szolgálták ki őket, lakásukat pedig gyönyörű, zsidóktól rabolt bútorokkal rendezték be és értékes műalkotásokkal ékesítették.
Új életet kezd
1945 áprilisában a Vörös Hadsereg közeledésének hírére Rudolf Höss és családja északra menekült. A família felbomlott: Hedwig és a gyermekek a tenger mellett, egy régi Sankt Michaelisdonn-i cukorgyárban húzták meg magukat, Höss pedig személyazonosságot váltott és a dán határhoz közel telepedett le, miközben mindannyian a megfelelő pillanatra vártak, hogy – több náci vezetőhöz hasonlóan – Dél-Amerikában telepedjenek le.
Rudolf Hösst végül a britek fogták el. Harding ük-nagybátyja, a harmincas években elmenekült német zsidó – akkor mint brit tiszt –, Hanns Alexander 1946. március 11-én verte fel álmából otthonában Hösst, aki kihallgatói előtt tagadta, hogy ő lett volna az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka. Alexander ekkor felszólította Hösst, hogy – azonosítandó a férfit – adja át neki a jegygyűrűjét, mire a férfi közölte, hogy nem tudja lehúzni az ujjáról. Alexander megfenyegette a vonakodó Hösst, hogy ha valóban így van, levágják az ujját, végül a német beadta a derekát. A gyűrűn ott volt a két név: Rudolf és Hedwig.
Rudolf Höss volt az első magas rangú náci, aki elismerte az auschwitzi tömeggyilkosságok tényét. A kommandant 1946. április 15-én jelent meg Nürnbergben a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt tanúként, majd átadták Lengyelországnak. Varsói perében halálra ítélték, 1947. április 17-én akasztották fel az Auschwitz I. krematóriumának közvetlen közelében.
Brigitte-nek az ötvenes években sikerült elhagynia Németországot és Spanyolországba ment. A hosszú szőke hajú, gyönyörű nő egy Madridban dolgozó ír-amerikai mérnökkel ismerkedett meg, akihez 1961-ben ment feleségül; két gyermekük született. A férfi elmondása szerint még ismerkedésük során mesélt Brigitte neki apjáról, de családja előtt némasági fogadalmat tett. 1972-ben költöztek Washingtonba, majd Georgetownban vettek lakást, így megvolt az esély arra, hogy Brigitte végre új életet kezdjen. A divatszakmában helyezkedett el, azóta férjétől elvált, kétszer újraházasodott, testvéreivel – akik szintén nem beszéltek a család terhes örökségéről – tartja a kapcsolatot, s örül, hogy emberként, nem pedig mint Höss lánya tekintenek rá.
Forrás: Múlt-kor
