Arado Ar 195 torpedóvető repülőgép

Az Arado Ar 195 egy egymotoros torpedóvető repülőgép volt, melynek prototípusát a német Arado repülőgépgyárban építették meg, és a német „Graf Zeppelin" nevű repülőgép-anyahajón való szolgálatra szánták. Amikor 1936. december 28-án megkezdték az anyahajó gerincfektetési munkáit, akkor az RLM (Reichsluftfahrtministerium – Birodalmi Légügyi Minisztérium) Műszaki Osztálya is pályázatot hirdetett egy fémépítésű tengerészeti repülőgép tervezésére. A követelmények között előírták, hogy a gép szerkezetének zuhanásban a 600 km/h-ás sebességet is el kell viselnie. A maximális sebességet 300 km/h-ban, míg a hatótávolságot 1.000 km-ben határozták meg. A fegyverzet terén az 500 kg-os torpedó vagy bomba terhelhetőséget szabták meg. További célként fogalmazták meg a vízre való biztonságos leszállás képességét. A felhívásra ekkor az Arado és a Fieseler repülőgépgyár is pályázatot nyújtott be, így az Ar 195 mellett a Fieseler, a Fi 167 típussal szállt versenybe. Az RLM ezután mindkét cégtől 3 db prototípus megépítését rendelte meg.

Az Arado Ar 195 V1 prototípus háromnézeti ábrája

A típust az Arado Ar 95L alapján fejlesztették tovább – figyelembe véve a tengerészeti alkalmazás követelményeit –, így felszerelték fékezőhoroggal, valamint a rövid fel- és leszállások miatt a gép szerkezetét és futóművét is úgy kellett tervezni, hogy elviselje a nagyfokú erőhatásokat. A fém-szerkezetű szivar alakú törzs végén helyezkedett el a nagy méretű, jellegzetes Arado-féle függőleges vezérsík, melynek hátsó felét az oldalkormány töltötte ki. A vízszintes vezérsíkok, pedig a törzs végében, gyakorlatilag a függőleges irányfelületek alatt kaptak helyet. Az Arado tervezőiroda mérnökei a kétfedelű, de felhajtható szárnyú elképzeléssel számoltak. A téglalap alakú, lekerekített végű szárnyak egymás fölött elcsúsztatva helyezkedtek el. A felső szárnyak előrébb kerültek beépítésre az alsóhoz képest, és a magasan elhelyezett pilótafülke tetejéhez csatlakoztak. A Hátrébb tervezett alsó szárny a repülőgéptörzs alsó részéhez kapcsolódott. A szárnyakat N-alakú dúcokkal és merevítőkkel támasztották ki. Az anyahajós szolgálat megkövetelte a pilóta számára a jó előre látást is, ezért tervezték szokatlanul magasra a kabint, amely kissé bumfordi külsőt kölcsönzött a gépnek. A két fős személyzet egymásnak háttal helyezkedett el a fülkében. A hátsó ülésben a fedélzeti lövész foglalt helyet, aki egy 7,92 mm-es MG 15-ös géppuskával tüzelhetett. Ezen kívül a pilóta számára is rendelkezésre állt egy előre tüzelő 7,92 mm-es MG 17-es géppuska. A hárompontos, megerősített merev futóműveket áramvonalazott burkolattal látták el, ám ez az elrendezés azonban csak alacsony végsebesség elérését tette lehetővé. Az erőteljes leszállások miatt a főfutókat is dúcokkal erősítették meg. Az Ar 195 meghajtásáról 1 db BMW 132-es 9-hengeres, léghűtéses csillagmotor gondoskodott, mely a törzsorr-részén lett beépítve. A fémépítésű, háromlapátos légcsavar fix állásszögű volt. A törzs elejét – a motor miatt – könnyűfém lemezekkel borították, míg a hátsó rész vászonborítást kapott.

Fénykép a D-OCLN lajstromjelű első prototípusról

Az Arado Ar 195 típusú repülőgépből végül összesen csak 3 mintapéldány készült el (Ar 195 V1-től V3-ig). Az első prototípus az Ar 195 V1 (D-OCLN lajstromjellel, 4967-es gyári számmal) 1937-ben (más források szerint 1938 nyarán) emelkedett először a levegőbe. A berepülési program még jóformán be sem fejeződött, amikor az Ar 195-ös további megrendeléseit visszavonták, ugyanis helyette a gyorsabb és jobb paraméterekkel rendelkező Fieseler Fi 167-et választották az RLM illetékesei. (Az Ar 195 repülési teljesítményei amúgy nem érték el a minimális követelményeket sem.) Később hasonló sorsra jutott Németország első repülőgép-anyahajójának a Graf Zeppelinnek az építése is, hiszen az 1936-ban megkezdett munkákat a II. világháború idején leállították.

Egy rossz minőségű felvétel a D-ODSG lajstromjelű prototípusról

Az Arado Ar 195 torpedóvető repülőgép műszaki adatai:

Gyártó: Arado Flugzeugwerke GmbH.
Típus: torpedóvető repülőgép
Személyzet: 2 fő
Motor: 1 db 830 LE-s (619 kW) BMW 132M, 9-hengeres, léghűtéses csillagmotor
Fesztávolság: 12,50 m
Hosszúság: 10,49 m
Magasság: 3,65 m
Szárnyfelület: 46 m²
Üres tömeg: 2.143 kg
Max. felszálló tömeg: 3.673 kg
Szárnyterhelés: 81,413 kg/m²
Max. sebesség: 288 km/h
Utazósebesség: 248 km/h
Emelkedési idő: 14 perc alatt 4.000 m-re tudott emelkedni
Csúcsmagasság: 6.000 m
Hatótávolság: 646 km
Fegyverzet: 1 db rögzített, előre tüzelő 7,92 mm-es MG 17 géppuska 500 db lőszerrel; 1 db mozgatható, hátrafelé tüzelő 7,92 mm-es MG 15 géppuska 600 db lőszerrel a pilótafülke hátsó részén; 1 db 700 kg-os torpedó, vagy 1 db 500 kg-os SC 500 bomba, vagy 1 db 250 kg-os SC 250 és 4 db 50 kg-os SC 50 bomba