Bismarck csatahajó

A Bismarck csatahajó a német hadiflotta büszkesége volt, melyet az I. világháborút lezáró békeszerződések passzusait figyelmen kívül hagyva építettek meg, titokban. Testvérhajójával, a valamivel nagyobb Tirpitz-cel egyetemben az Európában valaha megépült legnagyobb csatahajók voltak, velük egyenértékű hajó nem épült az öreg kontinensen. 1936. július 1-én kezdték el építeni a hajót, és 1939. február 14-én bocsátottál vízre. A Bismarckot még a tengerészeti legendárium meglehetősen gazdag gyűjteményében is előkelő hely illeti meg. Testvérhajójával együtt a Harmadik Birodalom tengeri hatalmának kiteljesítésére születtek, aztán csatahajó léptékben igen rövid és tragikus pályafutásuk volt. A Bismarckra eredetileg 40,6 cm-es lövegeket terveztek, de ezek nem készültek el időre, így "csak" 38 cm-es ágyúkat kapott. A csatahajónak 12 kazánja, 3 gőzturbinája, 3 db hajócsavarja és 2 db iker-kormánylapátja volt. Fő fegyverzetét a 8 db 38 cm-es löveg adta, 4 toronyban elhelyezve. A fedélzetéről repülőgépet is lehetett katapultálni. Páncélzata a vízvonalnál max. 329 mm, a tornyoknál max. 360 mm, a fedélzeten max. 120 mm és a felépítményeken max. 350 mm volt. Vízkiszorítása 50.900 tonna volt harckész állapotban. Karcsú, ívelt hajóteste szinte széppé tette a monstrumot. Technikai szempontból is igen korszerű hajónak számított, annak ellenére hogy lokátora nem, csak távmérője volt. A Bismarck feladata az lett volna, hogy kísérő hajójával a Prinz Eugennel-nel kiszökve az Atlanti-óceánra a szorongatott Egyesült Királyság tengeri utánpótlási vonalait vágja el, az amerikai konvojokat süllyessze el. Lütjens tengernaggyal a fedélzetén 1941. május 18-án a két hajó elindul, de felfedezik őket, nyomukba ered jószerivel a fél brit flotta... és elindul a hadtörténet legnagyobb szabású hajóvadászata. Hat nappal később a Bismarck szembekerül a Royal Navy híres zászlóshajójával, a Hood-dal. A világ megdöbbenésére kb. 18-20 km-es távolságról a harmadik sortüzével telibe találja a Hood lőszerkamráját és Őfelsége büszkesége 2 perc alatt elsüllyed (3 túlélő a 2600-ból). Rövid szökés után az Ark Royal egyik Swordfish típusú repülőgépének szinte véletlen torpedó-találatától nehezen irányítható Bismarckot utólérik (most már szinte tényleg az egész brit flotta) és heves harcban elsüllyesztik, franciaországi támaszpontjától mindössze 400 km-el... 1989-ben a Titanic-ot is felkutató Ballard kb. 4300 m mélyen az óceánban megtalálja a Bismarckot, és brit szakmai közvéleményben éles vitát kavarva megszellőzteti azt a feltételezést, miszerint a Bismarckkal nem az ágyúzás végzett, hanem a saját legénysége süllyesztette el. Mindenesetre a helyszínt haditengerészeti temetőnek nyilvánították...
TECHNIKAI ADATOK
-
Vízrebocsátás: 1939 febr.14.
-
Vízkiszorítás: 41.700 t (üresen); 50.900 t (harckészen)
-
Sebesség: 29 csomó (53,7 km/h)
-
Személyzet: 2092 fő
-
Hajtómű: három csavartengelyes, Diesel-motorok
-
Hatótávolság: 15 000 km
-
Hossz: 251,0 m
-
Szélesség: 36,0 m
-
Merülés: 10,2 m
-
Fegyverzet: főütegek: 8 x 38 cm L/47 nehézágyú - 4 nagy 1000 tonnás forgó-toronyban (Anton, Bruno, Cezar, Dora) kb. 36 km-es max. lőtávval, optikai irányzékkal. Mellékfegyverzet: 12 x 15 cm L/55 hajóágyuk 3-3 forgótoronyban, több torpedóvető cső, 16 db 37 mm-es és 18 db 20 mm-es légvédelmi gépágyú. Fedélzeti légierő: 2 x ARADO Ar 196 hidroplán, fedélzeti katapulttal
-
Páncélzat: övpáncél 312 mm - 262 mm, oldalvért és tornyok: 360 mm speciális Wotan kompozit páncél, fedélzet 121 mm
-
Tervező: Blohm und Voss 1936 (Hamburg)
-
Gyártó: Blohm und Voss 1937-1939, átadás: 1940. aug. 24., próba-kifutás: 1940. szept. 15.
-
Alkalmazás: csatahajó, a Birodalmi Haditengerészet zászlóshajója