Második világháború

"Ha esik az eső, a virágok kinyílnak. A gyík megeszi a bogarat, a gyíkot megeszi a madár. De a végén mindegyik meghal. Elpusztul és kiszárad. A generációk kihalnak, de már ott van a következő. És így megy ez. Számtalan különböző formája van az életnek, számtalan különböző formája a halálnak. Végül a különbség is elenyészik."

Murakami Haruki

A 731-es alakulat, más nevén a 731-es egység (japánul 731部隊, 731 butai) a Japán Császári Hadsereg titkos biológiai és vegyifegyvereket megálmodó, kifejlesztő és kipróbáló egysége volt, amely a megszállt Mandzsúria területén tevékenykedett.

Eredetileg a Kempeitai, vagyis a a Japán Császári Hadsereg katonai rendőrségének keretein belül hozták létre, tömegpusztító fegyverek gyártására.

Kempeitai

Az osztag hivatalos neve a Kvantung-hadsereg Járványmegelőzési és Víztisztító Osztálya volt, japánul (関東軍防疫給水部本部, Kantō-gun bōeki-kyūsui-bu honbu), röviden Manshū dai-731 butai (満州第七三一部隊).

Manapság a 731-es alakulat kifejezést hallva a japán hadsereg összes második világháborús biológiai fegyverkutató osztályára gondolunk, pedig valójában ez csak egyike azon alakulatoknak, amelyek biológiai és vegyi fegyverek kifejlesztésére szakosodtak.

I. Megalakulása

Az alakulat létrehozása Ishii Shirō japán mikrobiológus és orvos nevéhez köthető.

Dr. Ishii Shirō

Ő 1932-ben a Zhang Ma börtönben építette ki a kutató részlegét, amely a Japán bábállam, Mandzsúria legnagyobb városának, Harbinnak a szélén helyezkedett el.1935-ben egy felkelés miatt a részleget bezárták, és Pingfang területén, egy közeli börtönben hozták újra létre. A komplexum 150 épületet foglalt magába, és 32 km² -en terült el. Ezek után kezdődött el a terjeszkedés, Linkou, Sunio és Hailar városokban is létrejött egy-egy részleg.

Az alakulat teljes mértékben élvezte Hideki Tojo hadügyminiszter és Kuniaki Koiso, későbbi miniszterelnök támogatását.

II. Felépítése

Felépítését tekintve a 731-es alakulat 8 részlegből állt:

• 1. részleg: a megbetegedést okozó baktériumokat kutatta, többek között kolerával, pestissel, Tbc-vel és antraxal kísérleteztek.

• 2. részleg: Olyan eszközöket készített, amelyek segítségével baktériumokat és vírusokat juttathattak a légtérbe.

• 3. részleg: Gránátokat és porcelánbombákat készített, Harbinban állomásozott.

• A 4. részleg feladata a nem biológiai harcászati anyagok gyártása volt.

• Az 5. részlegben folyt a személyzet kiképzése.

• A 6.-8. részlegek az anyagbeszerzésért és az orvosi ellátásért voltak felelősek.

A 731-es alakulat alárendeltségébe tartozott számos további egység, melyek szintén biológiai fegyverek fejlesztésével foglalkoztak.

• A 100-as alakulatot (Changchun) az 1920-as években alapították, kezdetben kémiai fegyvereket kutattak, majd egyre jobban összeolvadt a 731-es alakulattal. Fő munkakörük állatok és növények ellen hatásos biofegyverek létrehozása volt, hogy ezzel romba dönthessék a kínai mezőgazdaságot (éhínséget okozva). Később az ő feladatukká vált a fertőzött állatok előállítása a 731-es alakulat számára.

• A 200-as alakulat (Mandzsúria) a pestiskutatásra szakosodott.

• 571-es alakulat párhuzamosan végezte a kutatásait a 731-es alakulattal.

• 1855(Peking) alakulat a japán katonai rendőrségnek végzett kutatásokat és kísérleteket, központja Pekingben volt.

• Az Ei-1644 alakulat Nankingban a létrehozottt biológiai fegyvereket próbálta ki.

• A 8604 (Kanton) alakulat kantoni bázissal, emberkísérleteket végzett, főleg a táplálék és folyadékmegvonás tüneteit vizsgálta.

• A 9420-as alakulat a malária és pestis-fertőzés hatásait kutatta embereken.

További alakulatok: 516-os alakulat (Csicsihar), 543-as alakulat (Hailar), 773-as alakulat (Songo), 1644-es alakulat (Nanking), és 9420-as alakulat (Szingapúr).

III. Tevékenység

1. Az áldozatok összegyűjtése

A Maruta kódnevű program egy titkos program volt, amely során a kísérletekhez szükséges egyéneket gyűjtötték össze. Az áldozatokat fahasábnak (丸太, maruta) hívták. A kísérleti alanyok délkelet-ázsiai gyarmatokról származó civilek és katonák, közönséges bűnözők, banditák, partizánok, politikai foglyok, vagy a titkosrendőrség által gyanúsnak vélt személyek voltak, de gyermekeket, időseket, és terhes asszonyokat is felhasználtak a „tudományos munkához".

2. Fegyverkísérletek

Élő foglyokon vizsgálták a gránátrobbanást és a lángszóró hatását különböző távolságok és testhelyzetek esetén. A japánok kikötözött foglyokat használtak célpontként a különböző biológiai és kémiai harcanyagok hatékonyságának elemzésére: pestist, kolerát, TBC baktériumot tartalmazó porcelánbombákat robbantottak fel az áldozatok közelébe, így vizsgálva azok hatékonyságát, és emberekre kifejtett pusztító hatását.

3. Élveboncolások

Érzéstelenítés nélkül, élve boncoltak fel embereket, így mérték fel a baktériumok hatását a különféle szerveken.

"Az első műtétektől, melyeket altatás nélkül végeztem, még nagyon tartottam, a másik már könnyebb volt, a harmadikat pedig minden nehézség nélkül megcsináltam" - idéz dr. Ken Yuasa, japán sebész - aki a megszállt Kína egyik katonai kórházában dolgozott a háború alatt - vallomásából a Japan Times. Yuasa állítja: amit csinált, nem volt egyedi. Becslése szerint legalább ezer orvos és nővér hajtott végre hasonló műtéteket a háború alatt a megszállt Kína különböző katonai kórházaiban. Az élveboncolást a kísérleti egység orvosai szakzsargonában "különleges kezelésnek" tekintették.

4. Biológiai hadviselés

A foglyokat pestissel, kolerával, TBC-vel, antraxal, fekete himlővel, maláriával fertőzték meg és botulinum toxinnal mérgezték meg.

A kísérletek eredményeképpen megszületett a porcelánbomba , ennek segítségével a baktériumokat az adott terület felett szét lehetett szórni. Legsikeresebben a pestist sikerült így felhasználni, hisz a kerámiából vagy porcelánból készült bombába könnyen el lehetett helyezni a pestissel fertőzött bolhákat.

E bombák lehetővé tették, hogy a japán hadsereg biológiai támadásokat hajtson végre, és megfertőzze baktériumokkal az ellenség mezőgazdaságát, a kutait és víztározóit.

IV. Felhasznált biológiai ágensek

A 731-es egység az emberkísérletek nagy részét bakteriológiai kutatás keretében végezte. Az itt szolgáló katonaorvosok a foglyok megfertőzésével, majd a betegség lefolyásának megfigyelésével igyekeztek minél többet megtudni a különböző járványos megbetegedések fertőzési módjáról, minimális fertőzési illetve halálos adagjáról, az ideális biológiai harcanyag azonosítása céljából.

1. Pestis

A pestis (dögvész) a Yersinia pestis nevű baktérium által létrehozott megbetegedés.

A kórokozó rezervoárjai a rágcsálók, főleg a vándorpatkányok, de érintheti a kutyákat és macskákat is. Régen főleg kikötőkben jöttek létre járványok, az emberi megbetegedéseket általában a beteg állatok tömeges pusztulása előzte meg.

A betegség vektora a patkánybolha (Xenopsylla cheopis), ez viszi át a fertőzést az emberre. A csípés következtében a fertőzés a környéki nyirokcsomókig terjed a nyirokerek útján. Ezek megduzzadnak, gennyes beolvadás következik, majd további nyirokcsomók felé terjed a folyamat.

A betegségnek 3 típusát különítjük el: a bubópestist, a tüdőpestist és a generalizált formát.

A bubópestisre jellemző a néhány napos, vagy egy hetes lappangási idő, ami után orrvérzés, bizonytalan járás, láz, fejfájás, végtagi fájdalom, tompaság, nyugtalanság, fényérzékenység, tudatzavar jelentkezhet. A nyirokcsomók megduzzadnak és fájdalmas csomók alakulnak ki, melyek akár tíz centiméter átmérőjűek is lehetnek. Az első lázhullám után a második már legtöbb esetben halálos.

A bubópestises betegeket könnyű felismerni, mivel a testén sötét színű, különböző nagyságú duzzanatok jelennek meg. A halálozási ráta 50–80%-os, ha nem avatkoznak időben közbe.

A tüdőpestis az influenzához hasonlóan terjed emberről emberre. Magas lázzal, légszomjjal, köhögéssel, kékre színeződő ajkakkal kezdődik a megbetegedés, amit tüdővizenyő követ, végül a beteg keringésének összeomlása következik be . Kezelés nélkül 2-5 nap után a fertőzöttek meghalnak.

A generalizált formában a kórokozók testszerte elterjednek a vérárammal, magas lázat, hidegrázást, fejfájást, általános rossz közérzetet okoznak. Később bevérzések jönnek létre a bőrben és a belső szervekben. Ha a beteget nem kezelik, akkor a tünetek megjelenése után 36-48 órán belül meghal.

Dr Ishii a pestiskutatást nagy előnyben részesítette , mert a baktérium könnyen megfertőzi az embereket (egy bolhacsípés is képes a halálos dózis véráramba való bejuttatására), másrészt a bolha szervezete hatékonyan védi a kórokozót a környezeti hatásokkal szembe (egy bolha kb. 30 napon át fertőző képes, aztán elpusztul). Előnye, hogy a pestisjárványt az ellenség természetes eredetűnek vélheti, vagyis a támadást nem is észleli. A kutatóközpontokban a bolhákat megfertőzött elítélteken és háziállatokon engedték élősködni, így juttatták beléjük a baktériumokat. A kórokozók tenyésztése nagy mennyiségű állatot igényelt - Pingfang-ban csak baromfiból és patkányból évente kb 50 ezer „fogyott el".

2. Antrax

A lépfene, ismertebb nevén antrax, a Bacillus antracis nevű baktérium által létrehozott magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, de megjelenik juhoknál és lovaknál is.

Ha beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfenespórával az egyén direkt érintkezésbe kerül, akkor megfertőződik. Fertőzött személlyel való közvetlen érintkezés során történő továbbfertőződésre nincs még ismert példa.

A baktérium rendszerint spóra alakban nyugszik a talajban, és akár évtizedekig fertőzőképes maradhat ebben a formájában. Amint egy kérődző állat lenyeli, szaporodni kezd az állat belsejében és hamarosan elpusztítja azt. Az állat bomló tetemében tovább szaporodik, végül ismét spóra alakba kerül, és szétszóródik a környező talajban.

A baktérium az emberi testbe háromféle módon kerülhet be: szájon át, belélegezve, és a bőrrel érintkezve. Mindhárom fertőzés más-más tünettekkel jár.

 

A légzőrendszeri megbetegedés embernél általában megfázás vagy influenzaszerű tünetekkel kezdődik, melyet néhány napon belül erős (általában halálos) légzésleállás követ. Halálozási aránya 92%, de ha időben felismerik, akkor ez az érték csökkenthető (kb 40-45%-ra). Az előrehaladott betegség halálozási aránya 97% , függetlenül a kezeléstől.

A bélrendszeri lépfene legfőbb forrása a fertőzött hús. A fertőzés tünetei a véres hányás, súlyos hasmenés, a bélrendszer heveny gyulladása és az étvágytalanság. Léziók alakulhatnak ki a torokban és a szájban. A baktérium megtámadja a bélrendszert, majd súlyos esetben a véráram útján szétszóródik a szervezetben. A fertőzés gyógyítható, de a halálozási rátája 25%-60% annak függvényében, hogy milyen korán kezdik el a kezelést.

A bőrön jelentkező lépfene először leforrázott bőrfelületnek tűnik, majd később fekete közepű égési varrá alakul át. A továbbiakban viszkető bőrelváltozások, sötét és általában koncentrált fekete pontok jelennek meg a fertőzés helyén, amelyek a kenyéren levő penészre hasonlítanak. Az elváltozások leggyakrabban a spóra bőrre kerülése után 2-5 nappal jelennek meg. A lépfene bőrön jelentkezve teljesen fájdalommentes. A halálozási arány igen kicsi, ha a beteget időben kezelik , viszont kezelés nélkül a fertőzések 10-20%-a halálhoz vezet.

A betegség legsúlyosabb formája a generalizált anthrax, amely bármely formából kialakulhat, de leggyakrabban a légúti behatolást követően jelentkezik.

Ilyen esetben a baktériumok nagy számban jelennek meg a vérben, szétszóródnak a szervezetben, a belső szervekben vérzéseket hoznak létre, és az általuk termelt toxinok következtében sokk alakul ki, ami az esetek több mint 90% -ban halálhoz vezet.

3. Kolera

A Vibrio cholera baktériuma által létrehozott fertőzésben rövid lappangás (néhány óra, nap) után hirtelen jelentkeznek a tünetek. Nagy mennyiségő vizes, jellegzetes rizslészerő széklet ürül, gyakori a hányás, hányinger. A nagyfokú vízvesztés sokk kialakulásához vezet, amit öntudatzavar és a pulzus kimaradása kísér. A kezeletlen esetek 60 %-ban bekövetkezik a halál.

4. Fekete himlő

A fekete himlő egy vírusfertőzés, amit a Poxvirus variolae nevű vírus hoz létre.

Az emberiség történetében a fekethimlő emberek százmillióinak haláláért felelős. A legutolsó nagy járvány az 1950-es években volt, amikor világszerte mintegy 50 millió embert ölt meg. A himlő egyike azon fertőző betegségeknek, amit sikerült világszerte felszámolni, manapság csak biológiai hadviselés céljából alkalmazzák.

 

 

Kétségtelenül egyike a legcsúnyább betegségeknek, lefolyása pedig rendkívül látványos. Lappangási ideje hosszú, akár két hét is lehet, ami remek előfeltétele a járvány gyors terjedésének. A kitörése utáni első pár napon még nem jellegzetesek a tünetek: magas láz és az influenzához hasonló tünetek jelentkeznek, majd 2-4 nap után hirtelen normalizálódik a testhőmérséklet. Ezután gombostűfejnyi foltok jelentkeznek előbb az arcon, majd az egész testen, amelyek komoly, égő fájdalommal járó, hólyagos kiütésekké fejlődnek, melyek gyakran véreznek. A himlős beteg a lappangási idő és a felvezető szakasz alatt nem fertőz.

A fertőzés magas mortalitással jár, a túlélők jelentős részénél himlőhelyek megmaradnak, emellett gyakori az egyik vagy mindkét szem elvesztése (a XVIII. században a vakok egyharmada himlő miatt vesztette el látását), néha a haj teljes vagy részleges kihullása is előfordul.Ritka esetekben súlyos végtagtorzulások alakulnak ki.

5. Malária

A maláriát (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett Plasmodium nemzetségbe tartozó egysejtű parazita váltja ki.

Kezdetben hőemelkedés, izomfájdalmak, fejfájás, hidegrázás, rossz közérzet a jellemző. Az első tünetek alapján – melyek 2-3 napig tartanak – gyakran influenzának vélik. A magas láz (41 °C körül) és a verejtékezés szabályos időközönkénti ismétlődése viszont már egyértelműen maláriára utal. A klasszikus tünetcsoportot egyéb panaszok kísérhetik, például fáradtság, fejfájás, szédülés, izom és ízületi fájdalmak, esetleg száraz köhögés és gastroenteralis panaszok: híg széklet, étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi görcsök.

Szerencsére nem találtak sikeres módot arra, hogy a maláriát biológiai fegyverként felhasználják.

6. Botulinum toxin

A Clostridium botulinum nevű baktérium által termelt toxin a legerősebb ismert méreg a világon, 0,00001 mg-ja halálos az emberre nézve, tizenötezerszer mérgezőbb a VX gáznál, és százezerszer a szarinnál.

A betegségnek három megjelenési formája ismert: ételmérgezés, sebbotulizmus és csecsemőkori botulizmus.

A nem megfelelően hőkezelt konzervekben, füstölt vagy pácolt húsokban kontaminánsként jelenlevő spórák kicsíráznak és bizonyos formái toxint termelnek. A toxin a szervezetbe bejutva a gyomorból és a vékénybélből felszívódik. A lappangási idő általában 18-36 óra között változik, de a bejutó toxin mennyiségétől függően ez az időtartam lehet 2 óra és 8 nap. A tünetek jelentkezhetnek hirtelen, vagy néhány nap leforgása alatt.

A toxinhatás következtében leszálló szimmetrikus petyhüdt bénulás alakul ki, amelyhez gyomor-bélrendszeri tünetek társulnak. A bénulásokat megelőzően nem specifikus tünetek jelentkeznek, hányinger, hányás, hasi fájdalom, rossz közérzet, szédülés, szájszárazság. Az idegek közül először az agyidegek érintettek (kivéve az I, II-t), homályos látás, kettős látás, tágult fix pupillák, étvágytalanság jelentkezik. A továbbiakban kialakul az izombénulás, a légzőizmok bénulása következtében légzési elégtelenség és fulladásos halál jön létre.

A botulizmus gyanúja akkor merül fel, amikor egy akut gastrointestinális betegséghez neurológiai tünetek társulnak.

A sebbotulizmus akkor alakul ki, amikor Clostridium botulinum spórákkal fertőződik a seb. A tünetek 4-14 nap után jelentkeznek és hasonlítanak az ételmérgezés tüneteihez, ami a neurológiai tüneteket illeti, viszont gastrointestinális tünetek nem lépnek fel.

A csecsemőkori botulizmus során a Clostridium botulinum spórák leggyakrabban mézzel jutnak a tápcsatornába és ott kicsíráznak. A vegetatív alakok toxint termelnek. A csecsemő székletéből kimutatható a baktérium és a toxin.

A betegség súlyossága változó, enyhe bénulásos tünetek megjelenésétől a fatális kimenetelű botulizmusig terjedhet.

Kísérleteket folytattak embereken a toxin hatását vizsgálva, szerencsére nem sikerült tömegpusztító fegyvert alkotni a méregből.

7. Hastífusz

A hastífusz kórokozója a Salmonella typhi nevű pálca alakú baktérium (bacillus). A kórokozó fertőzött vízzel és élelmiszerekkel szóródik.

 

A tünetek általában fokozatosan kezdődnek, a fertőzés után 1-2 héttel. Az első tünetek étvágytalanság, láz, fejfájás, gyengeség, ízületi fájdalom, torokfájdalom, székrekedés (vagy ritkábban hasmenés), hasi fájdalom.

A betegség előrehaladtával a láz magas marad, ami tudatzavarhoz és általános gyengeséghez vezethet. A fertőzött egyének mintegy 10 százalékában a második héten apró, lilás foltok jelennek meg a mellkason és a hason, ezek 2-5 napig láthatók. A fertőzöttek 3-5 százalékában 2 hét után bélvérzések léphetnek fel.

A vérbe került baktériumok néha megtelepednek más szervekben, azok gyulladását okozva, leggyakrabban az epehólyag és a máj is fertőződik.

A gyermekek betegsége általában enyhébb, szövődményekkel ritkábban kell számolni. A tünetek igen gyorsan alakulnak ki. A kezdeti akut tünetek után súlyos fejfájás, étvágytalanság, nyomásérzékeny, székrekedés, véres széklet, orrvérzés, hidegrázás, majd hasmenés, tudatzavarok: delírium, zavartság, koncentrációképtelenség, hallucinációk alakulnak ki.

Összefoglalva elmondható, hogy csupán a Pingfang-i központ elegendő kapacitással bírt havi 300 kg pestisbaktérium, 600 kg lépfene baktérium és 900 kg tífusz baktérium előállítására. A 731-es egység egyik veteránja, Naito Rjoicsi alezredes egy 1981-ben készült interjúban azt állította, hogy a pestis, tífusz és kolera ellen hatóanyagot is sikeresen kifejlesztettek.

V. Felhasznált kémiai és fizikai anyagok

1. Foszgén

A foszgén vagy kémiai nevén a karbonil-klorid szervetlen vegyület, amelyet a vegyiparban műanyaggyártásra és növényvédő szerek készítésénél alkalmaznak. Színtelen, fojtó szagú nagyon mérgező gáz.

A vegyület neve „ a fény szülöttje" onnan ered, hogy klórgáz segítségével állították elő szén-monoxidból napfény hatására.

Már az első világháborúban alkalmazták harci gázként, kb 17.000 katona halálát okozta. A gáz nem oldódik fel vízben, belégzés során a tüdőbe jut és itt fejti ki a hatását: széndioxid és sósav képződik belőle, az így keletkezett sósav elpusztítja az alveolusokat. Folyamatos köhögést hoz létre, a nyálkahártya kékes lilás elszíneződése mellett, majd tüdővizenyő keletkezik, és a beteg végül megfullad. Nagy adagú méreg percek alatt végez az emberrel.

2. Ciánkáli

A kálium-cianid (KCN) egy szervetlen vegyület, a hidrogén-cianid káliumsója (másik nevén ciánkáli) erős méreg. Fehér színű, kristályos vízben jól oldódó vegyület, halálos adagja 140 mg.

Belélegezve a sejtlégzést lebénítja, így fulladásos halált okoz. A bőrre kerülve fekélyeket hoz létre. Súlyos mérgezést okoz a kálium-cianidból könnyen felszabaduló hidrogén-cianid belégzése is.

A hidrogén-cianid mérgező hatását a sejtlégzés károsításával fejti ki, mégpedig a citokróm-c mitokondriális enzim bénításával. Ennek hatására a sejtek képtelenek felhasználni a vér által odaszállított oxigént, így pár percen belül fulladásos halál jön létre. A méreg erősen ingerli a légzőközpontot, így paradox módon a légzés a mérgezés elején még fokozódik is. Ennek fényében logikus, hogy a cianidok az oxigénhiányra legérzékenyebb szerveken, a központi idegrendszeren és a szíven fejtik ki hatásukat leghamarabb.

3. Elektromos áram

Az elektromos áram több formában hat az élő szervezetre:

• közvetlen szöveti energiahatás

• hőhatás

• elektrolitikus hatás

• bioelektromos hatás, amely az izom- és idegszövetet károsítja.

A közvetlen szöveti energiahatás áramjegy formájában nyilvánul meg, mely elvileg az áramütés helyén, illetve az áram szervezetből való kilépésének területén is megfigyelhető. Gyakran azonban csak a belépés helyén látható gombostűfejnyi vagy borsónyi, tömör, halvány elváltozás formájában.

Az áram égési sérülést is okoz, melynek súlyossága az áram fizikai jellemzőivel arányos. Megjelenhet enyhe bőrpír formájában, ám létrejöhetnek hólyagok is, melyek a komolyabb károsodásra utalnak.

A specifikus hatás a vázizmok görcsös állapotát okozza, mely miatt a sérült képtelen lehet a feszültségforrás elengedésére. Gyakran alakul ki a vázizmok szakadása, a csontok törése. A szívizomra gyakorolt hatás következménye komoly szívritmuszavar, és azonnali szívmegállás.

A központi idegrendszer befolyásolása révén, a légzőközpont bénulása miatt légzésleállás következhet be.

Az itt felsoroltak mellett folytak más emberkísérletek is, például a mukdeni fogolytáborban az emberi tűrőképesség határait tesztelték a hidegre, megnézték, hogy milyen mélyre juthat az ember víz alatt, annélkül, hogy meghaljon, fertőzött illetve mérgezett táplálékok hatásait figyelték meg az emberi szervezeten, illetve különféle műtéteket végeztek a foglyokon, a műtéti technikák tökéletesítése céljából.

A kísérletek eredményeképpen olyan eredmények is születtek, amelyek ma már az orvostudomány jelentős vívmányainak számítanak: például az antibakteriális filter kifejlesztése és a vérzéses láz vírusának azonosítása.

VI. Fegyverek a baktériumok célbajuttatásához

A baktériumok célbajuttatásához speciális bombákra volt szükség.

Az első technológiai áttörést az UJI bakteriológiai bomba kifejlesztése jelentette 1938-ban. A 25 kg-os, porcelántestű szerkezet 30 ezer bolha (vagy lépfene spóra) célbajuttatását tette lehetővé. A bomba törékeny köpenyét egy kis időzített robbanótöltet szétvetette az optimális szórást biztosító magasságban (200-300 m), így átlagosan a bolhák 80%-a túlélte a robbanást.

1940-ben az UJI továbbfejlesztett változatai is megjelentek (az UJI Type 50 és az 50 kg-os UJI Type 100), de a 3 porcelántestű típus mellett a kutatóközpontokból egy üvegtest típusú, illetve egy ötféle öntöttvasból készült repeszgránát is kikerült. Ezek közül említésre méltó a lépfene spórákat vagy üszkösödést okozó baktériumot hordozó „Ha" változat, ez 100 métres körzetben halálos kimenetelű fertőzést okozott.

 A Pingfang-i központ egyik telephelyén (Anda) a bombák és repeszgránátok hatását változó körülmények között, rendszeresen tesztelték karókhoz kikötözött foglyokon – újabb biológiai harceszközök kifejlesztésére azonban nem került sor. Ez részben magyarázható a korlátozott anyagi feltételekkel, azonban szerepet játszott a hadvezetés azon tapasztalata is, amely szerint a jóval primitívebb, de megbízható célbajuttatási módszerek is megfelelő hatékonyságúak, ilyen például az ivóvízforrások megmérgezése különféle baktériumokkal, pestissel fertőzött búza leszórása az éhező kínaiakra, vagy a fertőzött patkányok szabadon engedése a kínai falvakban.

VII. Dokumentált aktivitás

Kevés dokumentált feljegyzés maradt a 731-es osztag tevékenységéről, mert a legnagyobb titokban végezték feladatukat.

• Pestisbaktériumokat vetettek be Chü Hsien város lakossága ellen 1940. Október 4-én, 21 civill halt meg.

• Hasonlóan pestisbaktériummal támadták meg Ningbo város lakosságát 1940. Október 29-én, 99 áldozatot szedett a dögvész.

• 1940 november 28-án volt egy sikertelen pestistámadás Kinhwa helység ellen.

• Az 1941-es év végén 3000 kínai foglyot hastífusszal fertőztek meg és szabadon engedtek, a fertőzőtt és meghalt áldozatok száma nem ismert.

• 1942 május 5-én a japánok válaszként az amerikai Doolittle akcióra elindították a Zhejiang-Jiangxi támadást, amely során kb. 250.000 kínai civilt öltek meg. A 731-es alakulat 130 kg TBC és pestisbaktériumot szórt ki Yüshan, Kinhwa és Futsing városára, illetve a környező folyókat és tavak hastífusszal és kolerával fertőzte meg.

• A háború befejezése előtt pestissel és TBC baktériummal fertőzött patkányokat engedett szabadon az alakulat Heilongjiang és Jilin kínai provinciákban, ami 20.000 kínai életébe került.

A létrehozott fegyvereket éles helyzetekbe is bevetették, az áldozatok számát egy új 2002-es felmérés alapján 580.000 becsülik, a régi 200.000 helyett.

VIII. Az osztag felszámolása

Az oroszok gyors előrenyomulása Mandzsúriában arra késztette Shirō Ishiit, hogy mindent, amit létrehozott, leromboljon és minden bizonyítékot az egység létezéséről eltüntessen: az épületeket felrobbantották, a gépeket megsemmisítették, az írott dokumentumokat elégették, illetve mindenki megfogadta, hogy a titkot az egység létezéséről, működéséről és tevékenységéről haláláig őrzi, ennek következtében a későbbiekben nagyon kevés bizonyíték került elő. Az osztag fontosabb tagjai vonaton Koreába, majd pedig Kanazawa nevű Japán városba menekültek, itt találtak rájuk az amerikai katonák.

IX. Következmények

1945 augusztusában Douglas MacArthur tábornok lett a szövetséges megszálló erők főparancsnoka. Miután Japán megadta magát a szövetségeseknek MacArthur a biohadviselés kutatási eredmények átadásáért cserében garantálta a 731-es alakulat tagjainak büntetlenségét, ezzel biztosítva az Egyesült Államoknak a technológia lemaradást a biofegyverek terén, hisz Amerikában nagyon nehéz lett volna hasonló részletességű kutatásokat végezni és mindezt embereken kipróbálni.

Douglas MacArthur tábornok

A kutatásban részt vett aktív tudósok közül keveset vontak felelősségre. 12 elfogott vezetőt 2-25 év kényszermunkára ítélték a Habarovszki perben, de 1956-ban valamennyien hazatérhettek Japánba, így felmerül a gyanú, hogy ők is értékesnek vélt technológiai információval fizettek szovjet fogvatartóiknak.

A legtöbb kutató a második nagy világégés után politikusként, tudósként vagy orvosként szép karriert futott be, sokuk Amerikába kezdett új életet.

Néhány példa:

• Isii Siró Marylandbe költözött, hogy ott biofegyver kutatásokat folytasson az Amerikai Egyesült Államoknak.

• Az alakulat 2. parancsnoka, Dr. Kitano Maszadzsi a legnagyobb japán gyógyszergyár, a "Zöld Kereszt" vezetője lett.

• A szerzett információkat mind az amerikaiak, mind a szovjetek sikeresen felhasználták a saját biológiai fegyvereikhez.

Forrás:

Mikrobiológiai Körlevél 2007 VII. évfolyam, 4 szám, A biológiai hadviselés rövid története, 11.-12. oldal
http://de.wikipedia.org/wiki/Einheit_731
http://nachrichten.freenet.de/wissenschaft/geschichte/die-todeseinheit-japans_732208_533364.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/731-es_alakulat
http://ro.wikipedia.org/wiki/Unitatea_731
http://lemil.blog.hu/2011/06/02/biologiai_fegyverek_kezdoknek_i
http://katpol.blog.hu/2009/09/28/japan_biologiai_fegyverprogram
http://www.mult-kor.hu/20020829_a_731es_egyseg_borzalmai

Írta és fordította: Péter Attila