A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

II. világháború - masodikvh.hu

Sztálin-Hitler paktum, 1939. augusztus 23.

lengy_mapAmikor júliusban végleg kiderült, hogy Tokióval a katonai szövetség nem valósítható meg, a berlini diplomácia, ha kissé tétovázva is, átváltott a "második lehetőségre", s Moszkvához kezdett közeledni. Az új háború egyre fenyegetőbb árnyékában a Szovjetunió a minden oldalról körülrajongott potenciális szövetséges szerepébe lépett elő. A nyugati hatalmaknak eleinte feltétlenül nagyobb esélyük volt azon törekvéseik megvalósítására, hogy a Lengyelországnak és Romániának nyújtott garancia-nyilatkozatokba ilyen vagy olyan formában a szovjeteket is bevonják, és őket is kötelezzék a közép és kelet-európai államrend megvédésére Németországgal szemben. Mindez annak ellenére történt, hogy a Szovjetuniót fél évvel korábban még kiszorították a müncheni konferencia-asztal mellől, és ezáltal újabb tápot adtak a Kreml vezetésének az intervenciós évekre visszanyúló mély bizalmatlanságának a kapitalista államokkal szemben. Hitler, ha hihetünk Von Weizsacker államtitkárnak, egy ideig arra gondolt, hogy a nyugati hatalmak Sztálinnal kötött egyezsége esetén Lengyelország megtámadását az utolsó pillanatban elodázza, és 1939 szeptemberére Nürnbergbe összehívja a "béke pártkongresszusát".

Végül a diktátornak ismét mások siettek segítségére: Chamberlain és Daladier nem tudtak felülkerekedni bizalmatlanságukon a "félig ázsiai Oroszországgal" (Chamberlain kifejezése) szemben, s attól különösképp vonakodtak, hogy Kelet-Közép-Európát a Németország elleni átvonulás jogáért a szovjeteknek engedjék át. A varsói kormány is vehemensen védekezett az ellen, hogy konfliktus esetén szovjet csapatokat engedjen országába, vagy a szovjet repülőknek átrepülési jogot adva lehetővé tegye a Szovjetunió számára szövetségi kötelezettsége teljesítését. A lengyelek persze reálisan látták annak veszélyét, hogy a szovjetek ezt az 1921-es rigai békében annektált mintegy 200 km széles fehérorosz és ukrán sáv visszaszerzésére használnák fel.

A nyugati hatalmak attól is tartottak, hogy a Moszkvával létrehozandó átfogó szövetségi rendszer éppen ellenkező hatással jár, és a Nyugatról és Keletről történő "bekerítéssel" szemben az "előremenekülés" kétségbeesett lépésére készteti Hitlert.

tn_molrippÍgy máig is vitatott, hogy különösen a londoni kormány mennyire folytatott valóban komoly tárgyalásokat a Kremllel, vagy végeredményben nem nyomásgyakorlásként kezelték-e azokat a nemzetiszocialista Németországgal történő megegyezés ki- kényszerítésére. A brit és francia missziók moszkvai tárgya- lásainak meghiúsulásával Berlinnél volt a labda. A Kremlből érkező egyértelmű jelzéseket a német vezetés hosszas tétovázás után, csak augusztus elején értette meg. E jelzések közé tartozott Sztálin híres beszéde 1938. március 10-én az SZKP XVIII. pártkongresszusán, amely szerint nem hagyja, hogy országát konfliktusokba vonják be olyan "háborús uszítók, akik ahhoz szoktak hozzá, hogy másokkal kapartassák ki maguk- nak a gesztenyét".

Ugyancsak jelzésértékű volt a nyugati orientáció és a kollektív biztonság elkötelezett szószólójának, a zsidó Litvinovnak a leváltása, valamint Molotov külügyminiszteri kinevezése május 3-án.

Közeledett Lengyelország megtámadásának időpontja, és egyre nagyobb szükség volt a szovjetek jóindulatú semlegességére, illetve a hatalmas orosz nyersanyag-potenciál biztosítására. Az 1939. augusztus 19-én Moszkvával kötött kereskedelmi és hitel-megállapodásnak - valamint az 1940. február 11-én és 1941. január 10-én aláírt két további gazdasági megállapodásnak - az volt a funkciója, hogy a német "hadigazdaságnak" nyersanyagokat (foszfátot, azbesztet, krómot, mangánércet, ásványolajat és nyers gyapotot) biztosítson, ipari javakért és hadieszközökért cserébe. Ezzel egyidejűleg a Szovjetunión keresztül Németország nyitott maradt a Távol-Kelet felé, így egy esetleges brit blokád - az első világháborús helyzettel ellentétben - kijátszhatónak tűnt.

stalin_ribbentRibbentrop 1939. augusztus 23-án végül elérte igazi célját: Moszkvában aláírta a Hitler-Sztálin-paktumot és a titkos kiegészítő jegyzőkönyvet Lengyelország "negyedik felosztásáról", továbbá az érdekszférák elhatárolásáról a Keleti- és a Fekete-tenger között. A titkos kiegészítő megállapodást szeptember 28-án határ- és barátsági szerződéssel egészítették ki. A tíz évre kötött német-szovjet megnemtámadási szerződés Hitler számára csupán egy határidős egyezmény, egyfajta szükségmegoldás volt abból a kényszerből kiindulva, hogy immár eredeti akaratával szemben, fordított frontállással" a Nyugat ellen kell ,harcolnia. A szerződésnek egyszerre több funkciót kellett betöltenie: a Szovjetunió semlegesítését Lengyelország megtámadásakor, Lengyelország keletről történő stratégiai lekötését és elszigetelését, a nyugati hatalmak elijesztését az intervenciótól a német-lengyel konfliktusban, nyugati fegyveres összeütközés esetén keleten szabad hátország biztosítását, valamint a Wehrmacht vezetésében az európai háborúval szemben még meglévő ellenállás legyűrését.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább