„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem." - Franklin D. Roosevelt

II. világháború - masodikvh.hu

Az 1938. novemberi pogrom hat napja

75 éve a náci rezsim egy párizsi merényletet egy egész országra kiterjedő pogrom indokaként használta fel. A zsinagógák megszentségtelenítése és több ezer zsidó üzlet megrongálása megnyitotta az utat a holokauszt felé.

Zerstoerte-Synagoge-in-Wien
75 évvel ezelőtt, 1938. november második hetében, Németországban évezredek óta Közép-Európa legnagyobb pogromja került megrendezésre. Hitler követői szabadon hagyták a Führer antiszemitizmusát, egészen addig, hogy felgyújtassa a zsinagógákat, megalázzon, és koncentrációs táborba küldjön és kegyetlenül bántalmazzák több ezer zsidót.

De mindenekelőtt több német és külföldi kereskedőt raboltak ki főként a november 10-i akciókban. Nem hogy ékszert és szőrmét, de készpénzt és dohányt is loptak. A pogrom sokkal nagyobb volt, mint egy egyszerű „Birodalmi kristályéjszaka" – ahogy feltehetőleg a berlini köznyelv nevezte el 1939 júniusában.

Visszatekintve a hat napos program Hitler és a Harmadik Birodalom antiszemitizmusának nagy fordulópontja lett. Ezen túlminden a fizikai bántalmazások felé hajlott a faji megkülönböztetés miatt. A pogrom, mely „helyre állította a világot" az antiszemitizmus fordulópontjának bizonyult.

1938. november 7.: A párizsi merénylet

Párizs, 9:35 helyi idő szerint: A Szajna parton, a Rue de Lille közelében levő német nagykövetség előtt Herschel Grynszpan ötször lőtt rá Ernst vom Rath követségi titkárra. Két golyó el is találta a 29 éves diplomatát.

Berlin, 11 óra: A Wilhelmstrasséna külügyminisztériumba 20 perccel később megérkezett az első telefon, majd egy sürgős távirat. Közvetlenül az NSDAP székházába is eljutott a hír.

Párizs, 10:30 és 21:00 között: Ernst vom Rath sebészeti beavatkozáson esett át. A leszakadt lépét el kellet távolítani és szerencséjére a beavatkozás jól sikerült.

München, 15 óra: Hitler megtudta, hogy személyes orvosa Karl Brandt és a müncheni trauma sebész Georg Magnus Párizsba utaztak.

Köln, 17 óra: Az NSDAP „Westdeutscher Beobachter" (Nyugat-német megfigyelő) esti számában megjelentek a párizsi események a második oldalon. A merénylő őrültként lett feltűntetve, éppen, hogy a zsidó jelző hiányzott.

Kassel, 19 óra: Kasselben a náci párt támogatói a zsinagóga előtt gyülekeztek. Amíg több száz ember végig nézte, hogy körülbelül 30 ember feldúlja az épületet és a közelben levő boltokat. Hasonló esetek történtek máshelyeken is. Például a náci Gaus Kurhessen majdnem az összes ablakot betörte a zsidó otthonokban, ahogy a Gestapo feljegyezte.

Berlin, 20:37: A német „Nachrichtenbüro" (információs iroda) a következő utasítást adta az összes szerkesztőségnek: „Minden német újság köteles a párizsi nagykövet merényletéről írni. A hírnek a címlapon kell lennie." Hasonló jelentések születtek: „A merénylet a németországi zsidóságra nézve súlyos következményekkel fog járni, még a Németországban levő külföldi zsidókra nézve is."

Hetzmarsch-in-Berlin-gegen-Juden
Berlin, 21:30: A propagandaminisztérium minden újságnak elküldte a feltételezett háttértörténetet a „Zsidó gyilkos banditák" címmel. A reggeli kiadáshoz köteles volt minden újság kinyomtatni a szöveget, egyeseknek a levelet is kell sokszorosítani.

1938. november 8.: A zsidó összeesküvés réme

Rotenburg an der Fulda, 2:15:Az NSDAP kerületi vezetője találkozott az SA helyi vezetőjével a párt fogadójában. Eldöntötték, hogy vissza kell vágni. Egy SA tisztviselő felhívta a férfiak figyelmét a hajnalig elpusztított zsidó boltokra.
Párizs, 5 óra: Karl Brandt és Georg Magnus találkoztak a francia fővárosban.

Berlin, 6:30: A fővári „Völkischen Beobachter" (Népi megfigyelő) az egész első oldalát a párizsi merényletnek szánta. Herscher Grynszpan személyében testesítették meg a zsidó kereskedők által felbérelt gyilkost. A szöveg halványan megrajzolta a németországi zsidóságot fenyegető jövőt: „Nyilvánvaló, hogy a Németnépnek csakis javára válhat ez a tény és annak következményei."

Párizs, 10 óra: Karl Brandt és Georg Magnus megvizsgálta a sérült vom Rathot, aki már jobban érezte magát. Megjegyezték, hogy a beteg amellett, hogy szörnyen szenved, ráadásul komoly bélrendszeri tuberkulózisa is van. Brnadt telefonált Hitlerhez Münchenbe; a beszélgetés témája nem ismert.

Berlin, délelőtt: Ruth Andres-Friedrich feljegyezte a furcsa hangulatot a fővárosban: „ A buszon, az utcán, a boltokban és kávézókban mindenki Grynszpan tettéről beszél. Rájöttem, hogy a nyomasztó antiszemita izgalom és felháborodás a beálló vihar előjele." A fennmaradó zsidó üzletek a Kurferstendammon, a Tauentzieren és a Leipziger utcán mind üresek. Egy náci ellenes újság írta: „Nem mertem újra... az emberek félnek, hogy gyűlölik őket. Túl gyakran lehet olvasni, hogy „Ne vásároljon zsidóknál!"

München, dél: Jospeh Goebbels csoportjával a másnapi jelentésén dolgozott. Az alapvonalnak meg kell maradnia: Herschel Grynszpannak kell képviselnie a zsidó összeesküvés nevében felbérelt gyilkost.

Berlin, délután: A londoni Times magazin tudósítója a következőképpen számolt be a németországi eseményekről: „ Az a még Németországban maradt 400 000 zsidó a mai este során faji megkülönböztetettségük miatt számíthatnak atrocitásokra, és ha az értesítéseket valósnak vehetjük, az erőszak és a brutalitás minden területen meghaladja majd az elmúlt öt év hasonló eseményeit."

Berlin-Synagoge-Fasanenstrasse
Párizs, délután:Ernst vom Rath, akit Hitler több poszttal tűntetett ki (Gesandtschaftsrat 1. Klasse ~ 1. osztályú tanácsos) egyre rosszabbul lett. Karl Brandt és Georg Magnus ezeket írták orvosi jegyzeteikbe: „A kezdeti keringési zavarok jelei már jelentkeznek." Még egy vérátömlesztést nem javítana a helyzeten.

FelsbergbeiKassel, 18 óra: A hesseni kisvárosban SA tagok rombolták le a szomszédos zsinagógát, feldúlták a zsidó lakásokat és megalázták őket.
Magdeburg, késő este: Hessen szomszédságában is atrocitások érték a zsidókat a helyi NSDAP titkárság utasítására.

Felsberg, röviddel 19 óra után: Egy SA és Hitlerjugend tagokból álló csőcselék, hozzájuk csatlakozva a lakossággal feldúlták Robert Weistein házát. A súlyos beteg, 55 éves férfit kirángatták a házból és lökdösni kezdték. Szívrohamba halt bele.
München, 20 óra: Adolf Hitler elkezdte beszédét a Bürgerbräukeller-ben az NSDAP „öreg harcosainak" az 1923-as sikertelen puccsra emlékeztetve. Beszédében Nagy-Britannia és halálos ellensége Winston Churchill ellen hadakozott, de nem említette meg a párizsi merényletet vagy Ernst vomRath nevét. Még nem döntötte el, hogy kell az NSDAP-nek reagálnia.

1938. november 9.: Az ellenőrzött csőcselék felkészítése

Berlin, 6:30: A birodalom fővárosában a reggeli újságokban megemlítették az antiszemita kihágásokat nem beszélve az előző napokról. Ehelyett gyűlöleti cikkek uralkodtak az állítólagos zsidó összeesküvés felett, amely lefizette Herschel Grynszpant. Az erőteljes logikátlanság nyilvánvalóan nem zavarta sem a szerkesztőket sem az olvasókat.

Párizs, délelőtt: Ernst vom Rath első alkalommal látogathatta meg a beteget. „Egészségügyi okok miatt" viszont nem beszélhettek vele. Egyébként is a kórházi személyzet és nagykövetségi tagok állandóan a beteg szobájában voltak, így állapota egyre romlott.

München, 12 óra: Az NSDAP vezetés hagyományos felvonulása újból megrendezésre került. Az úti cél a Feldherrnhalle volt. A felvonulás élén az antiszemita Julius Streicher vonult, aki a Hetzblatt-ban közzétette a „Der Stürmer" (A csapás). Őt követte Rudolf Hess, Hermann Göring, és maga Hitler a Wehrmacht vezetőségével: Erich Raeder, Walter von Brauchitsch, Wilhelm Keitel és Erhard Milch.

Párizs, dél: Ernst vom Rath kómába esik. Az orvosok tudták, hogy nem éli túl a napot.

München, 14 óra: A nagy zászlóavató ünnepség a Königsplatzon véget ért, anélkül hogy a párizsi eseményeket megemlítették volna.

Dessau, 15 óra:Miután a helyi pártközpont nyilvánosságra hozta a város 204 zsidó családjának neveit és címeit, ezerfős csőcselék indult meg a zsinagóga és a zsidóközösségek felé. Mindkettő elpusztult, a lángok végighúztak a zsidólakásokon, pusztítottak, fosztogattak. Még a zsidó temető és kápolna se vészelte túl a pusztítást.

Párizs, 16:30: Ernst vom Rath meghalt. A halál oka a felületes boncolás miatt nem derült ki; a halotti könyvbe is a lövés miatt kialakult keringési zavarokat írták. Súlyos, kezeletlen bélfertőzése, ami tovább gyengítette, szó nem esett róla.

Reichskristallnacht-Synagoge-Muenchen
Berlin, 17:45: A halál beállta után Karl Brandt sürgönyt küldött a Birodalmi Kancelláriára. Valószínűleg Hitler müncheni lakását is felhívta. Mindenesetre a Führer egy szöveget diktáltatott a gyászoló szülőknek: „Tisztelt hölgyem, uram, e.i.sz. Párizsban. Azon fájdalmas veszteség miatt, amelyet önöknek, fiuk aljas meggyilkolása által kell átélniük, fogadják legőszintébb részvétem, Adolf Hitler."

München, 18:15: A német hírügynökség jelentését Joseph Goebbels a hoteljében kapta meg, miszerint Ernst vom Rath halott. A következőket jegyezte fel noteszába: „Nunist es abergar!" (Készen is volnánk!)

Berlin, 18:30: Egy túlfeszült nyugalom uralkodott a fővárosban. Még nem tiszta, milyen következményei lesznek a hírnek.

München, 19 óra: A Marienplatz-on megkezdődött a szokásos NSDAP gyűlés a puccsra megemlékezendő. A díszvendég Adolf Hitler volt. Goebbels a politikus haláláról beszélt és a következőket jegyezte fel a noteszába: „A pártfogadásra megyek a régi városházára. Igen sok minden történt mostanság. Hitler ügyét most én vezetem előre. Meg is jegyezte: A demonstrációkat hagyjuk tovább terjedni. A rendőrség maradjon nyugton. A zsidóknak meg kell egyszer végre érezniük a nép haragját. Ez lényeges." Hitler ezen az estén nem tartott beszédet.

Chemnitz, nem sokkal 19 óra után: A szász városban a pogrom teljesen spontán volt. A zsinagógát megtámadták, SA legények betörték a szidó boltok ablakait.

München, 22 óra: Az NSDAP vezér a gyűlés után elhagyta a helyet és lakására távozott. Körülbelül még 15 percig tartotta a kapcsolatot Goebbelssel. Arról beszélt, hogy a zsidók elleni legnagyobb mértékű akció eléréséhez mindenkinek szabad kezet kell adni, állította ugyanezt a bécsi SS vezér, OdiloGlobocnik. Goebbels ezeket a sorokat írta naplójába: „A pártvezetés előtt röviden, tömören beszéltem, tapsvihar közepette. A telefonvonal ég a rengeteg hívástól. A nép végre felébredt."
München, nem sokkal 23 óra után: A „Hitler rohamcsapat", amely tagjai a kezdeti évek testőrségéből kerültek ki, megkezdte a pogromot Münchenben. Legelőször körülbelül csak háromtucatnyi„öreg harcos" gyűlik össze, hogy meglátogassák a Herzog-Rudolf-Straße-i Ohel Jacob zsinagógát, mely végül a tűz martalékául esik.

München, 23:30: Himmler, mint a német rendőrség feje, így a közrend fenntartásában elsőként felelős személy, Hitler lakására ment, hogy utasításokat kérjen. Hogyan kell a rendőrségnek és tűzoltóságnak intézkednie? Megelőzzék e a zavargásokat, eloltsák-e az égő zsinagógákat? Vagy hagyják szabadon az elszabadult SA és NS egységeket? Hitler kijelentette, hogy az eseményeknek egy nagy, egységes pogrom maskaráját kell felvennie, így a lapok most Goebbelsnél vannak.
Reichskristallnacht-Synagoge-Muenchen 1
Berlin, 23:55: Himmler és a Gestapo helyettes vezetője, Heinrich Müller közötti telefonbeszélgetés után a parancs így szólt: „A lehető legrövidebb idő alatt hajtsák végre az intézkedéseket a zsidók ellen, nagy figyelemmel a zsinagógákra. Ne csak megzavarják őket. Tartsák fent azért a rendet, hogy a fosztogatásokat és egyéb speciális zavargásokat meg tudjuk fékezni. " Ezen kívül Müller előkészítette körülbelül 20-30 ezer zsidó letartóztatását is. „Elsősorban a gazdag zsidók közül kell válogatnunk."

München, 23:59: A tűzoltókat riasztották Hans Weber ruhaüzletéhez.

1938. november 10.: Mintha valahol üveg törne össze

München, éjfél: Az SS toborzás hagyományos eskütételén Hitler mondott egy rövid beszédet, de a zsidók elleni zavargásokról egy szót sem szólt.

Aachen, röviddel éjfél után: Egy csapatnyi SS legény a zsinagógát lángba borítja. Előtte a csapat vezetője elment az aacheni rendőrségre, ahol bejelentette mire készülnek.

Duisburg, 00:22: A rendőrség telefonos utasítást kap, hogy ne intézkedjen semmit a zsidók elleni pogromok ellen. „Az intézkedés az, hogy a normális esetek ellentétét tegye."

Berlin, 00:30: SA tagok lerohanták az Orienburger utcai zsinagógát és gyújtóanyaggal rakták tele, hogy felgyújtsák. William Krützfeld, az illetékes rendőrség vezetője a Hackescher Markt 16 alatt, amint tudomást szerzett az esetről, azonnal a helyszínre indult. Mivel egy védett épületről volt szó, ami a csőcseléket is meglepte, az épületet nem gyújthatták fel. A lángok már az előcsarnokot és az esküvői termet is elérték, amikor eloltották. Az SA tagokat nagyon meglepte az eset.

Berlin, röviddel 1 óra után: Az SA csőcselék a Fasanstrassei nagy zsinagóga padjaiból, függönyeiből, könyveiből tett máglyát. Mivel a lángok nem akartak belekapni a hatalmas épületbe a csapatvezető a tűzoltósághoz fordult segítségért: Egy tucat egyenruhás érkezett, hogy a tűz ki ne aludjon.
Kiel-synagogue-after-Crystal-Night
München, 1 óra:Heinrich Himmler és Reinhard Heydrich minden Gestapo állásra egy „Szigorúan titkos!" nevet viselő szöveget küldött el. Tiszta utasításokat tartalmazott: „Csak is olyan intézkedéseket hozhatnak, amelyek a német vagyon- és életbiztonságot nem fenyegetik (például zsinagóga gyújtás csak akkor engedélyezett, ha nincs a közelben tűzveszélyes létesítmény) A zsidó boltokat és otthonokat csak rongálják meg, ne rabolják ki teljesen. A rendőrség azt a feladatot, kapta, hogy ellenőrizék a feladat végrehajtását és letartóztassák a fosztogatókat. A bevásárló utcákon győződjenek meg arról, hogy nem zsidó üzleteknek ártódásuk nem esett. A külföldi állampolgárokat – akkor is ha zsidók – ne zavarják." Az irat 1:20-kor lett elküldve.

Göttingen, röviddel 1 óra után: A maschstrassei zsinagóga leégett.

Frankfurt am Main, 1:15: A börnerstrassei főzsinagógát, melyet 1933-ban „GroßerWallgraben"-nek (Nagy árok) neveztek el, megrohamozták és lerombolták.

Lichtungfeldbei Coburg, 1:30:Az NSDAP helyi vezetője, Lorenz Kraus egy telefonhívásban a zsidók elleni fellépésre kapott utasítást. Kéttucatnyi SA legényt gyűjtött össze és a kis zsinagóga ostromára indultak. A bútorokat és a Tóra-tekercseket kihajigálták az ablakokon. Az épületet nem gyújtották fel, mert veszélyt jelentett volna a környező házakra nézve is.

Aschaffenburg, röviddel 2 óra előtt: SS emberek támadták meg az entengassei zsinagógát.

Berlin, 2 óra körül: A „New York Times" egyik riportere megörökítette, hogy a zavargások hogy érintették a Leipziger- és Friedrichstrassén a zsidó boltokat, zsinagógákat. A kereszteződésekben SS tagok jelentek meg, akik a fellázadó SA, Hitlerjugend és volt náci-szimpatizáns csőcselék feloszlatására készülődött. Ifjú csőcselék gyűlt össze azért, hogy elállják az utcát; civil ruhában voltak, de a tipikus náci ruhadarabbal, magasan fűzős csizmában. Teherautókon érkeztek nehéz fém rudakkal, hogy feltörjék és kirabolják a megjelölt zsidó üzleteket.

Krefeld, röviddel 3 óra előtt: A markstrassei zsinagóga a tűz martaléka lett. A közösségi tisztviselő, Leo Haperin felhívta a rendőrséget, hogy segítsenek, de válasz képpen csak ennyi érkezett: „Ez esetben nem tudunk segíteni."
Berlin, 3 óra körül: Az író Erich Kästner a Tauentzien felé indult el. Übeg csörömpölést hallott. Olyan hangja volt, "mintha több tucat üvegekkel teli autó borult volna fel."Kärnster látta, hogy körülbelül minden ötödik ház előtt emberek állnak, akik nagy vasrudakkal verik az ablakokat. Hasonló kép fogadta a Kurfürstendammon is. A nécik által törvényen kívül helyezett szerző feljegyezte, hogy minden emberben erősen berögződött az a tudat, hogy minden ablakot el kell pusztítaniuk. „Olyan csörömpölés volt, mintha egy egész üvegváros épp összeomlani készülődött volna."

Bréma-Lesum, 3 óra: Fritz Köster polgármester telefonhívást kapott, hogy a megtorlást törvényesen is meg lehetne e oldani: „Mire leszáll az éj, egy zsidó se maradhat Németországban."Köster és társai azonnal munkához láttak a zsidók kiválogatásában. Hárman közülük otthon lettek elfogva; próbáltak védekezni. Köster saját magát nem hibáztatja, mivel a rendeletet nem ő hozta.

Bécs, 4 óra fele: Már közel 1000 fellelhető zsidót letartóztattak, majdnem az összes zsinagógát felgyújtották.

GuntersblumbeiWorms, 7:30: A helyi vezető azt a parancsot kapta, hogy a település összes zsidóját vigyék a városháza elé.

Berlin, röviddel 8 óra előtt: Iskolás gyerekekkiraboltak egy írószeres boltot az iskolájuk közelében. Egy véletlenül arra sétáló nő állított le őket. Egy fiú ezekkel a szavakkal válaszolt: „Apukánk mondta, hogy ez nem számít lopásnak, mert a zsidók már mindenünket elvették előtte."

München, reggel: Joseph Goebbels megkapta az első jelentést a helyzetről és elégedett volt vele. „Tűz, tűz hátán! Ez annyira csodálatos!... Az egész országban a zsinagógák lelettek rombolva."

Berlin, délelőtt: Két zsidó fiatal, David Zwingermann és HorstLöwenstein meglátogatták a felgyújtott zsinagógát a Markgraf-Albrect-Staßén. Egy masszív széfben rejtették el a megmaradt tizenkettő zászlót és Tóra-tekercseket. Habár SA tagok és bámészkodók ácsorogtak a romok körül, a két fiatal a szentszövegekkel sértődés nélkül elért egy taxit.

Guntersblum, délelőtt: Öt idősebb zsidó férfi lett elfogva Tóra-tekercsekkel és kendőkkel, miként a faluból menekültek. Meglincselték őket, leköpték, megkövezték és homokkal fedték be őket.
Berlin, 11 óra fele: Boulevard Unter den Linden-en két neves zsidó ékszerészüzletet raboltak ki a járókelők.

München, dél: Hitler kedvenc éttermében, az Osteriain Schwabingben Goebbels megismerte a jelentést. „Mindent tisztáztunk. Tervezi radikálisak és agresszívak. Az akciónak tökéletesen kell lezajlania. 17 halottal már meg is vagyunk. De szerencsére egy német kár se volt még." A valóságban ez a szám körülbelül már százszor nagyobb volt.

Berlin, dél: Ruth Andreas-Friedrich újságírónő a következő sorokat írta naplójába: „A düh egyszerűen csak magától, spontán söpör végig itt? Kipattan e egy szikra, pont bele a lőporos hordóba, amelynek köszönhetően a visszafogott düh az egész államot megrázza egy hatalmas villámlás képében? Nem, ez nem lehetséges!"

Berlin-Reichskristallnacht-1938
Guntersblum, dél: A megaláztatások után a zsidóknak fel kellett sorakozniuk a városháza elé, ahol végignézették velük a Tóra-tekercsek és egyéb szent kegytárgyak elégetését.

München, kora délután: Az Adolf Hitlerrel való találkozás után Joseph Goebbels egy felhívást közölt a néphez, melyben a zavargások bevégzésére szólította fel őket. Naplójából: „Rendelkezést hoztam az akció lezárása érdekében. Ez már elégnek bizonyult. Ha tovább hagyjuk zavarogni a csőcseléket, megeshet, hogy az állam ellen fordul." Ekkorra már több mint 1400 zsinagóga és imaház semmisült vagy szentségtelenítődött meg Németországban, közel 7500 üzlettel együtt.

Berlin, kora délután: A hét éves Günter Lamprecht az iskolából hazafelé tartott. Barátja, Helmut ezt mondta neki: „Ma minden ingyen van, a zsidó boltokat feltörték, azt emelsz el, amit csak akarsz!" A két gyerek egy dohányüzletbe törtek be, amit a tulajdonos meglepődve (és megrémülve) végig nézett a hátsószobából.

München, 15:30: A német hírügynökség elkezdte terjeszteni Goebbels nyilatkozatát, hogy minden zsidó ellenes intézkedéssel fel kell már hagyni. A szöveg így szólt: „A német nép nép felháborodása diplomatánk gyáva, zsidók általi meggyilkoltatása felett jogos és érthető. A nép most szigorú és kérelemmentes revánsot tudott venni a zsidókon. A végső válasz a merényletre egy új jogszabály beiktatása lesz a zsidóságra vonatkozóan."

Berlin, 16 óra: A 65 éves kereskedőt Elias Feuersteint fosztogatók megölik a Strausberg utca 25 szám alatt levő italbolt előtt.

Guntersblum, 16 óra: A rendőrségre hivatalos telefon érkezett, mely szerint „a zsidóság ellen irányuló további bármilyen intézkedést, akár erőszakkal is, de meg kell előzni."

Berlin, 16:30: Habár Goebbels szövege az összes rádióadón le lett adva, további akciók történtek. A brit Daily Express tudósító így számolt be: „A fosztogató csőcselék ellenzi Goebbels döntését."

München, este: Több mint 400 német újság író – úgy náci párti, mint egyéb szervezetek küldöttei – jelent meg a Königsplatzon álló Führerbau-ban megrendezésre kerülő fogadáson. Hitler majd egy órás beszédet tartott, melyben a pogromról egy szót se ejtett, habár a következményei jól láthatóak voltak München utcáin is. De szerinte „vannak olyan dolgok, amikor a békés eszközöket nem ehet érvényesíteni és előnyben kell részesíteni az erőszakot" és a népnek kell eldönteni azt, hogy mikor melyik következik be.

Berlin, 21:30: Erich Narthoff orvos hazafelé tartott, amikor két nyomozó letartóztatta őt és őrizetbe vették.

1938. november 11.: Eichmann Berlinbe érkezik

Berlin, reggel: Joseph Goebbels vonaton a fővárosba érkezett. Így számolt be az elmúlt órák eseményeiről: „Éjszaka Berlinben minden nyugodt maradt. A német tömegek lenyugodtak. Alig fordult elő bármi is. A felhívásom csodát tett." Ezek mellett meg kellett említenie: „A külföldi vélemény szörnyen rossz. Mindenekelőtt az amerikai. A legfontosabb újságok riportereit küldték ide."

Reichskristallnacht
München, délelőtt: Hitler elhagyta privátlakását és obersalzbergi rezidenciájába távozott. Nem érdekelték se a pogrom, se a következményei.

Berlin, 13:10: Reinhard Heydrich a zsidó szakértő Adolf Eichmannt Berlinbe rendelte, aki ez idő tájt a Bécsbe kivándorló zsidók után nyomozott.

Berlin, 14:30: A propagandaminisztériumban Joseph Goebbels egy nemzetközi sajtókonferenciát hívott össze. Az atmoszféra fagyos volt. A miniszter úgy alakította a beszédét, hogy eddigi előadásai közül a legködösebb információkat közölje és a legkevésbé használható legyen. A konferencia végén Goebbels mondhatni kimenekült a teremből.

Berlin, 15:30: A norvég diplomata Ulrich Stang egy képet csinált magáról a Kurfürstendammon. Egy szörnyű képet kapott egy szörnyű pusztításról. Több tucat boltot kifosztottak, a fasanstraßei zsinagóga pedig még mindig égett, még pattogtak a tetőből ki a szikrák. Egy rendőr észrevette, hogy fosztogatók törnek be a zsidó boltokba. Miután elzavarta őket a bámészkodókat és arrébb tolta.

Dachau, délután: A közel 10 000 zsidóból az első szállítmány megérkezett a koncentrációs táborba és Münchentől északra, egy kis táborba szállásolták el őket.

Washington D.C., helyi idő szerint 13 óra: A Fehérházban az Egyesült Államok elnöke Franklin D. Roosevelt és külügyminisztere Cordell Hull értekezést tart. Mindketten azon az állásponton vannak, hogy a berlini nagykövetet konzultációra haza kell hívni. Mielőtt ezt a határozatot a nyilvánosságra hoznák, Hull tájékoztatni akarta a németországi diplomatákat a tervről.

Verhaftete-Juden-in-Baden-Baden-1938-Arrested-Jews-in-Baden-Baden-1938-
Schwanenwerderbei Berlin, este: Magda Goebbels 37 éves lett. Úgy tűnik a propagandaminiszter mégsem volt jókedvű. „Jelenleg nincs okunk az ünneplésre" – jegyezte fel. Ennek okai nem a családban kell keresnünk, hanem a rossz szájízzel író világsajtóban.

1938. november 12.: A számlát a zsidók állják

Berlin, 11 óra: Hermann Göring a legtöbb állami hatóság feje összehívta a Légügyi Minisztériumot, hogy megvitassák a következő pogromot. Dühös volt, mert a zavargások „rosszul" sikerültek: „Elegem van ezekből a demonstrációkból. A károsultak nem a zsidók, hanem legfőképp én, aki a gazdaságot utolsó esélyünkként összekovácsoltam."

Berlin, 12 óra: A gyűlésen Göring egyetértett azzal, hogy a zsidó cégeket össze kell írni és nekik kell az összes kárt kifizetni. Ráadásul egy milliárd hozzájárulással is tartoznak a birodalomnak Ernst vom Rath halála miatt. Rövid időn belül minden zsidónak fizetnie kell.

Berlin, 13 óra: Reinhard Heydrich a zsidók megcímkézését javasolta. Meg kell jelölni minden zsidót egy központilag elfogadott jelvénnyel. Azonban ezt a megbélyegzést végül csak 1941-ben vezetik be: a hírhedt Dávid csillag.


Forrás: http://www.welt.de/geschichte/zweiter-weltkrieg/article121670757/Die-sechs-Tage-des-November-Pogroms-1938.html

Írta: Fejes Roland

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább