„Háborúban elszántság, vereségben dac, győzelemben nagylelkűség, békében jóindulat.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Képíró Sándor

Gyerekkora, tanulmányai

Képíró Sándor 1914. február 18-án született Sarkadon. Szülei református erkölcsű neveltetésben részesítették. Tanulmányait a sarkadi református elemi iskolában kezdte, majd a mezőtúri református gimnázium tanulója lett. Gimnáziumi tanulmányait a békéscsabai evangélikus iskolában fejezte be, ahol 1932-ben érettségizett. Még ez évben besorozták a nyíregyházi 6. Tüzér Osztályba. Innen 1933. október 1-én szerelt le hadapród tűzmesterként. 1933-ban felvételt nyert a szegedi Ferenc József Egyetem Jogi Karára. 1937 májusában államtudományi doktorrá avatták. Tanulmányait a budapesti Kereskedelmi Akadémián folytatta. 1938 májusában a Magyar Általános Hitelbank dolgozója lett.

Csendőrtiszti pályafutása

1938 decemberében kapta meg az értesítést, hogy felvették a Ludovika Akadémia két éves csendőrtiszti tanfolyamára. A tanfolyamot a Böszörményi úti csendőrlaktanyában kezdte. 1940. július 9-én hadnaggyá avatták. Ezt követően a szolnoki szárnyhoz helyezték szárnyparancsnok-helyettesnek. Októberben az orosházi szárny szárnyparancsnok-helyettese lett. 1941 májusában főhadnaggyá léptették elő, és decemberben a makói csendőriskola oktatótisztje lett.

1942. január 21. és 23-a közt részt vett az újvidéki razziában. 1943. augusztus 1-én vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó századossá léptette elő, és a kiskunhalasi szárny parancsnoka lett. Szeptember elején Újvidékre utazott helyettesíteni Tóth József őrnagyot, az újvidéki járőrvezető iskola parancsnokát. 1943. december 3-án a VKF (Vezérkari Főnökség) Szegedre idézte előzetes kihallgatásra. Egészen 1944. június 1-ig eljárás folyt ellene az újvidéki razzia kapcsán. Az eljárás lezajlása után Kolozsváron kerületi segédtisztként szolgált, majd egészségügyi problémák miatt betegszabadságra küldték. Felépülése után (augusztus 1.-től) a Miskolci csendőr iskola parancsnoka. November 8-tól egységével részt vett Miskolc védelmében. December 2-a éjjelén kihasználva az utolsó esélyüket, német egységekkel elhagyták a várost, mielőtt azt a szovjet csapatok teljesen körülzárják. A miskolci események után úgy döntött, hogy embereit átviszi a Német Birodalom (mai Ausztria) területére. 1945. május 8-án, miután tudomást szereztek a háború végéről, kiadta embereinek utolsó „parancsát”, hogy „mindenki menjen, ahová tud és ne kerüljön orosz fogságba”.

A II. világháború után

Ő maga Linztől északra, egy gazdához állt mezőgazdasági munkákat végezni élelemért cserébe. A későbbiekben a linzi tolató-pályaudvaron, egy magyar vasútépítő egység tagja lett. Onnan Tirolba ment, és az Argentin Katolikus Egyház közreműködésével ő is Argentínába utazott. 1948. augusztus 1-én érkezett meg Buenos Airesbe. Miután sikeresen letelepedett, egy textilgyárban talált munkát magának. 1950-ben nősült meg. Feleségétől két gyereke született, egy fiú, és egy lány. Hat évvel a rendszerváltás után, 1996-ban hazaköltözött Magyarországra. 10 éven keresztül háborítatlanul élt hazánkban, 2006-ban azonban egy nem várt esemény következett be életében.

Bűnös, vagy nem bűnös?

A háború után a győztes hatalmak mindent elkövettek annak érdekében, hogy a Magyar Királyi Csendőrséget lejárassák. Tagjait bűnözőkként tartották számon, üldözték őket. Azokat az embereket, akik a bűncselekmények megközelítőleg 90%-át felderítették. Vérengzéssel, gyilkosságokkal vádolták őket, miket „nácik” módjára követtek el. Ezek az események Képíró Sándort is érintették. Bizonyos vádak szerint még saját kezűleg is gyilkolt, de ő ezt mindvégig tagadta.
2006-ban Efraim Zuroff, a „náci vadászatra” szakosodott Wiesenthal központ vezetője feljelentést tett a volt csendőr százados ellen a magyar igazságszolgáltatásnál.

2010-ben Képíró beperelte Zuroffot becsületsértésért, de ejtették a vádakat. 2010 májusában a fővárosi bíróságon kezdődött meg az utolsó per. Július 18-án bizonyítékok hiányában jogerősen felmentették Képíró Sándort. Az ítélet következtében július 25-én Boris Tadic a szerb-magyar kapcsolatok megromlásával fenyegetőzött, és több szerb városban tüntetést szított, holott a szerb kormány sem tudott terhelő bizonyítékokat szolgáltatni Képíró ellen.

Az idős, meggyötört Sándor 2011. szeptember 16-án halt meg.

Írta: Németh Arnold

Forrás:
nja.hu
Wikipedia
hirado.hu

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább