„Olvastam egy Sztálinról szóló könyvet, vaskézzel irányítja azt a hatalmas országot." - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Hitler, Adolf

ahk(1889-1945)
 
Osztrák származású német diktátor (Führer), birodalmi kancellár. Az első világháborúban a bajor hadsereg tizedese, egy gáztámadáskor megsebesül. 1921-től a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (náci párt, NSDAP) vezetője. Ekkor már eszelősen gyűlölte a zsidókat és a marxistákat. 1923-ban sikertelen puccskísérletet hajtott végre Münchenben (sörpuccs). Ötévi várfogságra ítélték, de 9 hónap múlva már szabadult. Közben megírta hírhedt könyvét, a Mein Kampf-ot, amelyben már megtalálhatók későbbi agresszív politikájának alapjai. 1933-tól birodalmi kancellár, rövidesen önkényuralmat vezet be. Diktatúrája ártatlan emberek millióinak halálához vezetett. Hivatalos politikává tette a zsidóság kiirtását. Könyörtelenül üldözte politikai ellenfeleit is, nemcsak a kommunistákkal, de a polgári ellenzékkel, sőt saját pártján belüli ellenlábasaival is leszámolt. 1934-től államfő, felveszi a Führer címet. 1935-től a német véderő főparancsnoka. Intenzív fegyverkezésbe kezd. 1938-ban Ausztriát, 1939-ben Csehszlovákia egy részét kebelezi be, de a fegyver nélküli hódításokat 1939-től háború követi. Hogy bebiztosítsa magát, még legnagyobb ideológiai ellenfelével, Sztálinnal is hajlandó volt paktumot kötni. Lengyelország megtámadása után Anglia és Franciaország is hadat üzent a németeknek. 1940-ben Hitler megindította szintén gyorsan véget ért nyugat-európai hadjáratát. Franciaország kapitulációját követően remélte, hogy békét köthet Angliával, de Churchill következetesen folytatta ellene a harcot. 1941 nyarán döntő lépésre szánta el magát: megtámadta a Szovjetuniót. A kezdeti sikerek után nyilvánvalóvá vált, hogy Németország erejét meghaladja egy kétfrontos háború. Miután Moszkva előtt megállították hadseregét, nem bízván tábornokaiban, maga vette kezébe a hadsereg irányítását. Szinte ezzel egyszerre hadat üzent az USA-nak is. 1942-ben a német csapatok újabb szovjet területeket foglalnak el, de folyamatosan utánpótlási nehézségekkel küzdenek. Afrikában az el-alameini, európában a sztálingrádi csata hozza el a fordulatot. A folyamatosan hátráló és súlyos veszteségeket szenvedő tengely-haderő már csak kevésszer tudja átvenni a kezdeményezést, de azt is csak időlegesen. 1944 júliusában, látva Németország kilátástalan helyzetét, a sokadik Hitler-ellenes összeesküvés aktív lépésre szánja el magát. A Füher könnyű sebesüléssel vészeli át a Stauffenberg által elkövetett bombamerényletet, melynek ürügyén a náci vezetés nemcsak a merénylőkkel, de vélt és valós ellenzékével is leszámol. Hitler ezt követően minden vereség mögött árulást lát. Ő maga irracionális elképzeléseket vázol fel környezetének a háború megnyeréséről. A végső fázisban utasítást ad minden infrastruktúra elpusztítására. Berlin ostromának utolsó napjaiban a bunkerben feleségül veszi Eva Barunt, majd 1945. április 30-án mindketten öngyilkosságot követnek el.
 
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.

Adolf Hitler élete vázlatosan (1889-1945)

adolf_hitler_6

1889. április 20-án született Braunau am Inn, egy felső-ausztriai kisvárosban, közel a német határhoz. Eredeti neve nem Hitler hanem Schicklgruber volt.Apja Alois törvénytelen gyermek volt 1876-tól apja a Hiedler nevet használja melyet egy köztisztviselő tévesen Hitlerként jegyzett be. Hitlerék hatan voltak testvérek, de a felnőttkor csak ő és húga Paula élte meg. Apja 1903-ban halt meg.

1906-ban Bécsbe költözött, mert szeretett volna felvételizni a bécsi Szépművészeti Akadémiára. Itt képmásolóként dolgozott valamint képeslapokat festett.

1909-től kénytelen hajléktalanként élni és a második sikertelen felvételije után egyre kevesebb pénze maradt így 1910 elején egy szegényházban nyert elhelyezést.

Bécsben bontakozott ki Hitler antiszemitizmusa.

1913-ban megkapja apja birtokának fennmaradó részét és Münchenbe költözik. Ez a döntése felmentetteaz Osztrák- Magyar Monarchiában szokásos katonai szolgálat alól. Emiatt az osztrák hadsereg bebörtönzi, és alapos vizsgálatokat végeznek rajta de mivel kiderül hogy katonai szolgálatra alkalmatlan ezért elengedik.

A háború kitörésekorszemélyes kérelmet nyújt be III. Lajos bajor királynak hogy szolgálhassa a hazáját. Sikerrel jár. A XVI. Bajor tartalékos Sereg hírvivőjeként Franciaországban és Belgiumban szolgált.

Kétszer kapja meg a vaskeresztet, először a másodosztályút utána az első osztályút..

1916-ban megsebesül, de 1917-ben visszatér a harcba, majd 1918-ban a német kapituláció előtt nem sokkal ismét kórházba kerül egy mustárgáztámadás miatt. Egy időre meg is vakul emiatt.

1919 júliusában a Reichswehr vezérkari őrnagya felderítő munkára szervezi be. Munkája kiválónak bizonyult.

A Német munkás párt néhány eszméje a saját eszméivel estek egybe, és 1921-re a párt egyszerű tagjából az egyik vezéregyéniséggé lépett előre.

1921 folyamán Berlinbe utazik és ez idő alatt a párt soraiban lázadás tör ki. Ennek hírére visszasiet Münchenbe, és beadja kilépését a pártból. Ezután felajánlják neki a teljhatalmú elnöki kinevezést, amelyet ő elfogad. Innentől kezdve a Párt neve: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei). A korai követők között ott volt: Rudolf Hess, Hermann Göring, Ernst Röhm.

A párt szélsőséges árja nézetei és Hitler személye erősen vonzotta a müncheni felső tízezret.

1923. november 8-án megpróbálták végrehajtani a Sörpuccsot, de ez sikertelen marad mert a hatóságok előre értesültek róla.

1924 áprilisában 5évi szabadságvesztésre ítélték a Landsbergi börtönben, de ez év decemberében kiengedték. Itt kezdte el lediktálni a Mein Kampfot, Rudolf Hessnek.

1930-ban a weimari köztársaság összeomlik, emiatt előrehozott választásokat kell kiírni, és így a nemzetiszocialisták 18%os támogatottságot érnek el, így az NSDAP Németország második legnagyobb pártja lesz.

1932-ben Hitler indul az elnök választáson von Hindenburggal szemben, de alulmaradt.

1933. január 30-án Hindenburg kinevezi Hitlert birodalmi kancellárrá.

1934-től kezdi használni a Führer megszólítást.

Hogy megszerezze a párton belüli teljes hatalmat tisztogatást végeztetett 1934. június 29-30 éjszakáján (hosszú kések éjszakája).

1935. március 16-án bevezeti a hadkötelezettséget Németországban ezzel felrúgja a versaillesi békediktátumot.

1935 folyamán kiadja az utasítást a Siegfried- vonal építésére.

1935. szeptember 15-én kihirdetik az első zsidóellenes törvényt, amely megfosztja a zsidókata német állampolgárságtól.

1938.március 12-én végrehajtják az Anschlussot amely Ausztria bekebelezését jelentette.

A szovjetunió megtámadásáig a németek fölényesen álltak mindenkivel szemben, de hamar kiderül hogy a németek erejét meghaladja a kétfrontos háború.

1944-re a németek kilátástalan helyzete miatt megnőnek a Hitler elleni összeesküvések, merényletek.

Az egyik merényletet Stauffenbergköveti el, de a Führer néhány kisebb sérüléssel megússza a merényletet. E merénylet után berlini bunkerébe húzódik vissza.

1945. április 28-án elveszi feleségül élettársát Eva Braunt.

1945. április 30-án öngyilkosságot követnek el mindketten.

 

Források:
Emma Baumacher: Náci hadvezérek
Stefan Niemayer: Hitler

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább