(1889-1945)Adolf Hitler élete vázlatosan (1889-1945)
1889. április 20-án született Braunau am Inn, egy felső-ausztriai kisvárosban, közel a német határhoz. Eredeti neve nem Hitler hanem Schicklgruber volt.Apja Alois törvénytelen gyermek volt 1876-tól apja a Hiedler nevet használja melyet egy köztisztviselő tévesen Hitlerként jegyzett be. Hitlerék hatan voltak testvérek, de a felnőttkor csak ő és húga Paula élte meg. Apja 1903-ban halt meg.
1906-ban Bécsbe költözött, mert szeretett volna felvételizni a bécsi Szépművészeti Akadémiára. Itt képmásolóként dolgozott valamint képeslapokat festett.
1909-től kénytelen hajléktalanként élni és a második sikertelen felvételije után egyre kevesebb pénze maradt így 1910 elején egy szegényházban nyert elhelyezést.
Bécsben bontakozott ki Hitler antiszemitizmusa.
1913-ban megkapja apja birtokának fennmaradó részét és Münchenbe költözik. Ez a döntése felmentetteaz Osztrák- Magyar Monarchiában szokásos katonai szolgálat alól. Emiatt az osztrák hadsereg bebörtönzi, és alapos vizsgálatokat végeznek rajta de mivel kiderül hogy katonai szolgálatra alkalmatlan ezért elengedik.
A háború kitörésekorszemélyes kérelmet nyújt be III. Lajos bajor királynak hogy szolgálhassa a hazáját. Sikerrel jár. A XVI. Bajor tartalékos Sereg hírvivőjeként Franciaországban és Belgiumban szolgált.
Kétszer kapja meg a vaskeresztet, először a másodosztályút utána az első osztályút..
1916-ban megsebesül, de 1917-ben visszatér a harcba, majd 1918-ban a német kapituláció előtt nem sokkal ismét kórházba kerül egy mustárgáztámadás miatt. Egy időre meg is vakul emiatt.
1919 júliusában a Reichswehr vezérkari őrnagya felderítő munkára szervezi be. Munkája kiválónak bizonyult.
A Német munkás párt néhány eszméje a saját eszméivel estek egybe, és 1921-re a párt egyszerű tagjából az egyik vezéregyéniséggé lépett előre.
1921 folyamán Berlinbe utazik és ez idő alatt a párt soraiban lázadás tör ki. Ennek hírére visszasiet Münchenbe, és beadja kilépését a pártból. Ezután felajánlják neki a teljhatalmú elnöki kinevezést, amelyet ő elfogad. Innentől kezdve a Párt neve: Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei). A korai követők között ott volt: Rudolf Hess, Hermann Göring, Ernst Röhm.
A párt szélsőséges árja nézetei és Hitler személye erősen vonzotta a müncheni felső tízezret.
1923. november 8-án megpróbálták végrehajtani a Sörpuccsot, de ez sikertelen marad mert a hatóságok előre értesültek róla.
1924 áprilisában 5évi szabadságvesztésre ítélték a Landsbergi börtönben, de ez év decemberében kiengedték. Itt kezdte el lediktálni a Mein Kampfot, Rudolf Hessnek.
1930-ban a weimari köztársaság összeomlik, emiatt előrehozott választásokat kell kiírni, és így a nemzetiszocialisták 18%os támogatottságot érnek el, így az NSDAP Németország második legnagyobb pártja lesz.
1932-ben Hitler indul az elnök választáson von Hindenburggal szemben, de alulmaradt.
1933. január 30-án Hindenburg kinevezi Hitlert birodalmi kancellárrá.
1934-től kezdi használni a Führer megszólítást.
Hogy megszerezze a párton belüli teljes hatalmat tisztogatást végeztetett 1934. június 29-30 éjszakáján (hosszú kések éjszakája).
1935. március 16-án bevezeti a hadkötelezettséget Németországban ezzel felrúgja a versaillesi békediktátumot.
1935 folyamán kiadja az utasítást a Siegfried- vonal építésére.
1935. szeptember 15-én kihirdetik az első zsidóellenes törvényt, amely megfosztja a zsidókata német állampolgárságtól.
1938.március 12-én végrehajtják az Anschlussot amely Ausztria bekebelezését jelentette.
A szovjetunió megtámadásáig a németek fölényesen álltak mindenkivel szemben, de hamar kiderül hogy a németek erejét meghaladja a kétfrontos háború.
1944-re a németek kilátástalan helyzete miatt megnőnek a Hitler elleni összeesküvések, merényletek.
Az egyik merényletet Stauffenbergköveti el, de a Führer néhány kisebb sérüléssel megússza a merényletet. E merénylet után berlini bunkerébe húzódik vissza.
1945. április 28-án elveszi feleségül élettársát Eva Braunt.
1945. április 30-án öngyilkosságot követnek el mindketten.
Források:
Emma Baumacher: Náci hadvezérek
Stefan Niemayer: Hitler
