„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Bethlen István

bethlen
(1874-1946)
 
Gróf, politikus, magyar királyi miniszterelnök, a két világháború közötti időszak egyik meghatározó személyisége. 1901-től vesz részt az országos politikai életben, ettől 1939-ig országgyűlési képviselő (1919-1920-ban rövid idejű megszakítással). Az 1939. évi pünkösdi választásokon már nem indul, máj. 6-án a kormányzó kinevezi a Felsőház örökös tagjává. Alapvetően konzervatív felfogást vall, dualizmuskori liberális tanítómesterei, gróf Apponyi Albert és gróf Andrássy Gyula szellemi örökségéhez annyiban ragaszkodik, hogy a parlamentáris kormányzati forma híve, ellenez mindenfajta diktatúrát és antihumánus szélsőséges irányzatot. 1918-ig a Képviselőházban az erdélyi érdekek egyik szószólója, többször jelzi a román aspirációkat. 1918-tól ez, vagyis hogy előre látta a román behatolás veszélyét, fiatal kora ellenére nagy tekintélyt biztosít számára. A Károlyi-korszakban igyekszik a polgári erőket mozgósítani és összefogni, 1919. febr. 19-én gróf Klebelsberg Kunóval megalakítja a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1919. márc. 21. után belátja, hogy az ellenforradalom (a fogalmat maga használta így) szervezésére csak az Antant által megszállt területeken, vagy külföldön van lehetőség. Ápr. 12-én Bécsben megalakítja az Antibolsevista Comitét. A volt császárvárosban gróf Károlyi Gyula máj. 5-én Aradon alakult, majd jún. 1-től Szegeden működő ellenkormányának exponense. Ekkor alakul ki politikai kapcsolata Horthy Miklóssal, gróf Teleki Pállal, valamint Gömbös Gyulával. A Tanácsköztársaság bukása után szembeszegül egy katonai diktatúra kiépítésének gondolatával, de szembefordul a Habsburg-restaurációt követelő legitimistákkal is. A politikai konszolidációnak kedvező államformát a közjogi provizóriumban, vagyis Horthy kormányzóságában látja. Ez időben teremt magának széles társadalmi bázist, beleértve a zömmel zsidó polgárságot, mivel már ekkor elhatárolja magát a fajvédő-antiszemita politikától. A húsvéti első királypuccs után, 1921. ápr. 14-én alakít kormányt. Az októberi második királypuccs ellen határozottan fellép, miniszterelnökségéhez fűződik a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztásának becikkelyezése nov. 6-án. Az évtized közepéig kiépíti, majd gazdaságilag konszolidálja a nevéhez fűződő politikai rendszert (bethleni konszolidáció), amelyet parlamentáris, önkormányzati és tekintélyuralmi vonások ötvöződése jellemez. A nemzetközi politikában célja a trianoni béke revíziójához és a történelmi Magyarország korszerűsített formában történő visszaállításához szükségesnek ítélt külpolitikai feltételek megteremtése. Ezért törekszik a magyar-olasz és a magyar-német kapcsolatok fejlesztésére, anélkül azonban, hogy indokoltnak látta volna a magyarországi politikai rendszer hozzáigazítását a fasiszta nagyhatalmakéhoz. 1928. márc. 15-én Debrecenben elmondott beszédével emelkedik az irredentizmus a kormánypolitikai szintjére. Telekihez hasonlóan tisztában van azzal, hogy a nyugati hatalmakkal, elsősorban Nagy-Britanniával, éppen az esetleges revíziós eredmények tartósságának biztosítása végett fenn kell tartani a kapcsolatokat. 1931. aug. 19-én a gazdasági válság okozta politikai krízis következtében lemond miniszterelnök tisztségéről. Az 1930-as évek közepétől elismert vezetője a fasizálódási irányzatokkal szembeszálló úgynevezett alkotmányvédő irányzatnak, illetve az angolbarát magyar politikusok csoportjának. Ezzel együtt is Bethlen az, akit 1933. márc. 6-18. közötti németországi útja során Hitler kancellárként először fogad a magyar politikusok közül. 1938. novemberben, az Imrédy-kormány válsága idején a kormányzónak alkalma lett volna ismét Bethlent megbízni a kormány vezetésével, de ezt nem teszi meg, mert Bethlen akkor már nem elfogadható személy a németek számára. Bethlennek szerepe van Imrédy Béla megbuktatásában. A Teleki-kormány politikáját Bethlen támogatja. Az 1941. évi jugoszláv válság első napjaiban, Teleki halála után, kifejtve, hogy könnyű a háborút elkezdeni, de annál nehezebb lesz befejezni, még felszólítja a kormányt a távolmaradásra. Ápr. 11-én már helyesli a német-olasz balkáni hadműveletbe való bekapcsolódást. Az 1941 második felében hozott döntéseket ellenzi, mert végzetes hibának tartja, hogy „háborút üzentünk 3 nagyhatalomnak, akik nem támadtak volt meg, akik részéről velünk szemben ily támadás nem is volt várható, mert nem volt tőlünk követelni valójuk..." Minden befolyását latba veti, hogy elérje a háborús részvétel csökkentését, majd a háborúból való kiugrást. Jelentős szerepe van Bárdossy László miniszterelnök megbuktatásában és Kállay Miklós miniszterelnöki kinevezésében. Bízik abban, hogy a térségben, így Magyarországon az angolszász hatalmaknak, elsősorban Londonnak meghatározó befolyása lesz. Ezért sürgeti a béketapogatódzásokat, a belpolitikában pedig szorgalmazza a kormányzat bázisának kiszélesítését a liberális demokraták, a szociáldemokraták és a kisgazdák felé. Magyarország német megszállása után vidéken rejtőzködik, de Horthyval továbbra is kapcsolatot tart fenn. 1944. júniusban memorandumban szólítja fel a kormányzót a Sztójay-kormány azonnali leváltására és egy tábornok vezette, Magyarország szuverenitását helyreállító kormány kinevezésére. Horthy vezető szerepet szán Bethlennek a magyar fegyverszünet (1944) megvalósításában és az átmeneti kormányzásban. Bethlen a nyilas hatalomátvétel után a Dunántúlon bujdosik, dec. 7-én önként jelentkezik egy szovjet parancsnokságon. Háziőrizetbe kerül Pécsett, politikai szerepet a magyar kommunista vezetők felkérése ellenére sem vállal. 1945. áprilisban Moszkvába viszik, haláláig ott tartják. 1994. jún. 4-én hamvait hazaszállítják Budapestre a krasznogorszki hadifogolytábor egyik tömegsírjából.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább