„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Ez történt december 24-én, illetve karácsonykor

December 24-e és a karácsony két napja a szeretet ünnepe, amit általában a családjával tölt az ember. Az elmúlt évszázadokban azonban számos példa bizonyította, hogy az ünnepi napok sem mindig a békességről szóltak. A történelmi események közül választottunk most ki – szigorúan szubjektív szempontok szerint – tízet, szokásos heti listánkhoz.

1144. december 24.

A történelmi kalendáriumok szerint 1144. december 24-én Núr ad-Dín moszuli emír seregei elfoglalták az első keresztes hadjárat óta keresztény fennhatóság alatt álló Edessza városát. Ezzel szabaddá vált előttük az út a szentföldi keresztes államok és Antiókhia felé. Ez az eset lett a kiváltó oka a három évvel később induló, a szentföldi keresztes államok megsegítésére szerveződött második keresztes hadjáratnak. A kereszténységet III. Jenő pápa szólította fegyverbe, és a hadjáratban ott volt VII. Lajos francia király, valamint III. Konrád német-római császár is; a keresztes sereg 1147 tavaszán már több mint egymillió katonából állt. A had azonban már Kis-Ázsiában sorra szenvedte el a vereségeket, s végül csak nagy nehézségek árán jutottak el Antiókhiába, ahol arról döntöttek, hogy megtámadják a muszlim uralom alatt álló Damaszkuszt. Azonban felkészületlenül értek a város alá: vizük, élelmük szinte elfogyott, így az ostrom nem járt sikerrel.

1.masodik keresztes hadjaratA második keresztes hadjárat

 

1715. december 24.

Aki kevésbé járatos a történelemben, nehezen hiszi el, hogy az újkorban Svédország is Európa egyik meghatározó nagyhatalma volt. A katonakirálynak is nevezett XII. Károly már nagy birodalmat örökölt édesapjától, XI. Károlytól. Harcias természetének köszönhetően azonban újabb csatákban és háborúkban igyekezett tovább növelni országa területét. Az 1700 és 1721 közötti nagy északi háborúban Károly Dánia, Lengyelország és Oroszország katonai koalíciójával találta magát szemben. Ezen háború része volt a norvégiai hadjárat, amelynek célja – legalábbis a történészek szerint – Dánia térdre kényszerítése volt. Norvégia gazdasága ugyanis fontos tényező volt a dánok számára is. XII. Károly csapatai 1715-ben, éppen karácsony előtt, december 24-én támadták meg Norvégiát.

2.karolyXII. Károly svéd király

 

1814. december 24.

Százkilencvenkilenc évvel ezelőtt, 1814. december 24-én írták alá a genti békét, ami az 1812-es brit-amerikai háborút zárta le. A kevéssel az amerikai függetlenségi háborút követő fegyveres konfliktus közvetlen oka az volt, hogy Anglia a napóleoni háború miatt az amerikai hajók tucatjait állította meg, mert az angol hadvezetés úgy vélte, az amerikaiak a franciák számára szállítanak utánpótlást. Ráadásul a megállított amerikai hajók legénységét nem egyszer kényszersorozással állították angol szolgálatba. Az eljárás miatt óriási felháborodás tört ki Amerikában és június 18-án az USA hadüzenetet küldött Angliának. A háború az államok területén zajlott, a véres harcokban az angolok még Washingtont is felgyújtották, a tűznek a nem sokkal korábban felépült Fehér Ház is áldozatául esett. A háborút lezáró genti békében Anglia – az amerikai függetlenségi háborút lezáró 1783-as párizsi béke után – másodszor is kénytelen volt elismerni az Amerikai Egyesült Államok önállóságát.

3.genti bekeAz angolok másodszor is elismerték az Amerikai Egyesült Államok függetlenségét

 

1914. december 24.

Bár az első világháború kitörésekor többször is elhangzott, a harcok hamar véget érnek, a katonák már karácsonyra hazatérnek - az események azonban másként alakultak. A nyugati fronton a szemben álló felek csapatai a lövészárkokban ünnepelték a kereszténység egyik legfontosabb ünnepét. A család és a szerettek hiánya pedig szokatlan szituációkat eredményezett. Az egyik ilyen különleges eset az volt, amikor 1914. december 24-én, a nyugati fronton egymással „farkasszemet néző" német és brit katonák karácsonyi üdvözleteket kiabáltak át egymásnak. Ez mintegy felhívás volt a tűzszünetre, és a karácsonyi ünnep alatt nem dörögtek a fegyverek. Sőt a világháborús memoárokból az is kiderül, hogy ugyanezen a frontvonalon a francia és német katonák együtt cigarettáztak, fociztak és beszélgettek a senki földjén – e jelenetet azóta számtalan filmben feldolgozták, könyvek tucatjaiban írták le. A tisztek pedig tanácstalanul álltak a lövészárkokban. Nem mertek lövetni, mert a katonák annyira közel voltak egymáshoz, hogy a tüzérségi gránátok nemcsak az ellenséggel, hanem a saját állománnyal is végeztek volna.

4futbalmeccs a focipalyanFutballmeccs a senki földjén

 

1522. december 25.

Rodoszi hadjárat néven található meg a történelemkönyvekben I. Szulejmán oszmán szultán 1522-es inváziója a Földközi-tengeri sziget ellen. A támadás a johannita-török háború része volt, célja pedig a szigetet birtokló johanniták és a keresztes háborúk óta létrejött utolsó keresztény támaszpont felszámolása volt. A lovagok 179 napi ostrom után, 1522. december 25-én adták meg magukat. Érdekesség, hogy a távozó lovagokat – akik Málta felé vették az útjukat, s nem sokkal később megalapították a mai Máltai Lovagrendet – Krétáig az oszmánok szállították el.

5.szulejman rodoszA török sereg elfoglalja Rodoszt

 

1745. december 25.

Karácsony első napján, 1745. december 25-én írták alá az osztrák örökösödési háború első szakaszát, valamint a második sziléziai háborút – ami egyes történészek az örökösödési háború részeként tekintenek – lezáró drezdai békét. A béke része volt egyebek mellett, hogy Szilézia megmaradt II. Frigyes porosz király birtokában, illetve Szászország egymillió tallért fizetett hadisarcként Poroszországnak.

6.drezdai bekeVéres csaták után írták alá a drezdai békét

 

1848. december 25.

Kossuth Lajos 1848. december 1-jén nevezte ki az erdélyi haderő teljhatalmú főparancsnokává Bem tábornokot. Az altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult – a csucsai szorosnál álló – erdélyi hadsereget, majd Puchner tábornok, erdélyi főhadparancsnok támadását visszaverve ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal december 25-én elfoglalta Kolozsvárt. Ezzel kettészakította a császári tábornok erdélyi hadseregét.

7.bem erdelyAz 1848 karácsonyi bevonulás emléktáblája

 

1941. december 25.

Kemény és véres küzdelem után 1941. karácsonyának első napján adta fel Hongkongot a brit és a kanadai haderő. A támadó japánok december 8-án szállták meg a várost, s ezután több hétig tartó, elkeseredett csata kezdődött. A japán megszállás ideje alatt Hongkong élelmiszerhiánnyal küzdött, s nemcsak az éhínség, hanem a terjedő betegségek miatt is sokan haltak meg. A város lakossága a háború végéig 1,6 millióról 600 ezerre csökkent. 1945-ben az Egyesült Királyság visszaszerezte volt gyarmatát a japánoktól.

8.hongkongJapán katonák útban Hongkong felé

 

1944. december 26.

Bár a második világháború minden karácsonya szomorú volt, 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára: a Vörös Hadsereg első egységei éppen december 24-én értek el Budára. Másnap már komoly harcok voltak, december 26-án pedig bezárult a várost körülvevő ostromgyűrű. Az ostrom 51 napon keresztül, február 13-ig tartott.

9.budapest ostromaKarácsonykor zárult be az ostromgyűrű Budapest körül

 

1944. december 26.

1944 karácsonyának másnapja nemcsak a budapesti ostromgyűrű bezáródása miatt vált közismert történelmi dátummá, hanem azért is, mert a visszavonuló németek ezen a napon robbantották fel a Dunán az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat. A határátkelőt ekkor már másodszor rombolták le, hiszen 1919. július 22-én a csehszlovák légionáriusok berobbantották a párkányi oldalon található nyílást. A megrongált hidat csak 1927-ben adták át ismét a forgalomnak. A második világháborús pusztítást több mint fél évszázadig viselte magán, ekkor nevezték el Csonkahídnak. Újjáépítése – szlovák-magyar összefogással – 2001-ben kezdődött meg.

10.maria valeria hidA felrobbantott Mária Valéria híd

Forrás: honvedelem.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább