A szovjet hadseregben nagyobb bátorság kell a visszavonuláshoz, mint az előrenyomuláshoz." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Nyolc ok, amiért Hitler elvesztette a háborút

Az ideák világában élő Adolf Hitlerről sokan úgy vélték, hogy egy saját, a valóságtól elrugaszkodó fantáziavilágot épített, s valószínűleg ezért becsülte alá az amerikaiak, az angolok, de legfőképpen a szovjetek erejét. A balul elsült Barbarossa-hadművelet a német hadseregnek hatalmas emberveszteséget okozott, ami több más ok mellett jelentősen hozzájárult bukásához. Íme a nyolc legfontosabb.

1

A visszavonulást el nem fogadó politika

2

A valóságtól teljesen elrugaszkodott világban élő Hitler vakon hitt a német hadiipar teljesítményében, s katonáinak legyőzhetetlenségében, már-már halhatatlanságában (a „német harcos felér majd 3-4 angol vagy francia katonával" kijelentését halálosan komolyan gondolta). Úgy vélte, milliós seregének legutolsó katonája is tiszteletben tartja parancsát, s azt bármi áron követi.

Éppen ezért volt hatalmas törés számára, amikor Frederich Paulus tábornok Sztálingrád alatt – szembeszegülve parancsának – engedélyt adott arra, hogy 91 ezer fős megmaradt serege letegye a fegyvert, miután a Führer megtagadta a kérelmet a hátrálásra vonatkozólag, ami a 6. német hadsereg teljes megsemmisülését okozta. „A Hadisten átállt a másik oldalra" – így összegezte találóan Hitler a sztálingrádi katasztrófát, amely után a Wehrmacht legyőzhetetlenségének mítosza végképp szertefoszlott.

Elutasította a megfelelő technológiát

3

Hitler legyőzhette volna a Szovjetuniót, ha a megfelelő technológiát idejekorán elismeri és alkalmazza. Bár a német haditechnika szárnyalt a 40-es években, mégis sok hasznos korabeli újítást elutasított a Führer, beleértve a hordozható, öntöltő, sorozatlövésre is képes gépkarabélyok első változatait, amelyek a hatalmas orosz földeken kitűnően alkalmazhatóak lettek volna. De ilyenek voltak például a Messerschmitt Me-262 típusú harci gépek is, amelyek elsőként működtek sugármeghajtással, s már 1942 júliusában bevethetőek lettek volna, ám csupán a háború végén kezdték el alkalmazni a szövetségesek gépeinél lényegesebben gyorsabban repülő, azonban túl kevés példányszámban elkészülő német csodákat, akkor, amikor már nem tudták befolyásolni a háború menetét.

Az USA hadba lépése

4

Az 1941. decemberi Pearl Harbor elleni, hadüzenet nélküli japán támadás alapot teremtett az Egyesült Államok számára, hogy beléphessen a világméretűvé fejlődő háborúba. A legenda szerint Roosevelt elnök már régóta fontolgatta az amerikai lakosság által ellenzett lépést, de a casus belli még hiányzott, a távol-keleti támadás hírére azonban már elkezdhette fogalmazni hadüzenetét. A Japánnak korábban tett ígéretéhez híven a támadás után Hitler bejelentette a Harmadik Birodalom hadba lépését az Amerikai Egyesült Államok ellen. Ám ahogyan alábecsülte a szovjet és angol erőket, ugyanúgy semmibe vette az USA akkorra már tekintélyes méretű és technológiájú haderejét is. Szentül hitte, hogy Amerika nem képes legyőzni Németországot.

Elutasította a szakértői tanácsokat

5

Amikor Hitler megérezte a Barbarossa-hadművelet teljes kudarcát, tábornokaiba és képességeikbe vetett korábbi bizalma teljesen elpárolgott. Bizalmatlansága odáig fajult, hogy úgy vélte, az egész Harmadik Birodalomban nincs olyan ember, aki nála jobban tudná vezetni a hadsereget, a visszavonulást pedig ezentúl is jórészt mindig elutasította. Sok történész úgy véli, hogy egy diplomatikusabb államvezetővel és bölcs tábornokokkal a német hadsereg nem szenvedett volna ekkora károkat. Kezdetben ugyanakkor éppen gyengesége volt az erőssége: egyrészt ellenfelei lebecsülték képességeit, másrészt ösztönösen megérezte ellenfelei gyengeségeit. Ám a háború előrehaladtával kudarcai is ugyanezen tőről fakadtak: túlbecsülte ellenfelei gyenge pontjait, azaz ekkor már ő becsülte alá képességeiket.

Nem készült fel az orosz télre

6

Ki az orosz legnagyobb szövetségese a történelemben? A tél. Kevés kivételtől eltekintve mindig eljött, s erejével bámulatos gyorsasággal és hatásfokkal segített az ázsiai népen. Bár Hitler egyik kedvenc tábornoka Napóleon volt, mégsem tanult a kis korzikai legnagyobb hibájából, s ő is alábecsülte az orosz tél "hatalmát", ahol a mínusz 30 fokos hőmérséklet mindennapos jelenség. A Führer nem készítette fel seregét a hidegre, ennek oka ugyanakkor érthető: a franciák elleni hadjárathoz hasonlóan gyors győzelmet remélt a csapatait a nyári időszakban elindító, s már ősz elejére győzelmet váró Hitler, aki sokak szerint pontosan tudta, hogy ha másfél hónapon belül nem roppantja össze a szovjet haderőt, veszíteni fog. Ezért kevés téli ruházattal látta el katonáit, akik - főként a fiatalok - az elhúzódó hadjárat zord hidegében egymás után hullottak el. Nem is beszélve a túlságosan precízen összerakott német fegyverekről, amelyek a farkasordító hidegben rendre befagytak.

Megtámadta Sztálingrádot

7

1941 nyarán Hitler csapatai kezdetben úgy hatoltak előre a meglepett Szovjetunió területén, mint kés a vajban. A német csapatok egyik elgondolása az volt, hogy a kaukázusi olajmezőket veszik birtokba, amelyek Sztálin egyik legnagyobb bevételi forrásai közé tartoztak, s hihetetlen előnyt biztosítottak volna a nácik számára. Mindehhez kelet felé kellett haladniuk, s a Fekete-tengernél délre kanyarodniuk, ám a felső vezetés úgy döntött, a közeli Sztálingrád (ma Volgográd) ellen vonulnak.

A lépésnek két oka is volt: egyrészt a város Sztálin nevét viselte, amelynek elfoglalása és kézben tartása ideológiailag és lelkileg is fontos tényező lett volna, továbbá védte volna a később elfoglalandó Kaukázust. A történelem egyik legvéresebb csatájában az addig fölényben lévő németek helyzete megkérdőjeleződött, Hitler a város környékén állomásozó, közel kétmilliós seregének tekintélyes részét pedig elveszítette.

Hat hetet késett

8

Habár Hitler sejtette, hogy az orosz tél bekövetkezte előtt jóval hamarabb el kell kezdenie a Szovjetunió ellen indított Barbarossa-hadműveletet, mégis elhalasztotta a támadást. Ennek oka Olaszország, illetve szövetségesének ügyetlenkedése volt. Mussoliniék mind az észak-afrikai, mind a jugoszláv és a görög fronton kudarcot vallottak, így a németek segítségét kérték. Hitler tudta, hogy egy „békés" hátországgal kell elindulnia keletre, ezért csapatokat küldött a Balkán pacifikálására. Mindez azt eredményezte, hogy a középkori német-római császárról elnevezett hadjárata másfél hónappal később indult meg. Már ez is rossz ómen volt.

Kétfrontos háború

9

A nemzetiszocialisták alapvető célja, amit Hitler a börtönben ülve a Mein Kampf című művében megfogalmazott, a németek életterének kibővítése volt. Mindezt a jó termőföldű, ám kissé fejletlen és szlávok uralta keleten akarta véghezvinni, így legfőbb célkitűzése a Szovjetunió elleni háború volt. Hogy ezt kivitelezhesse, előbb a nyugatot kellett „lerendeznie". Dánia, Norvégia, majd a Benelux államok és Franciaország gyors legyőzése után Anglia ellen fordult, azonban a szigetország elleni háború teljesen felesleges erőfitogtatásnak bizonyult. Angliát azért akarta térdre kényszeríteni, hogy a nyugat elfogadja Németország fölényét; azonban ehelyett a Harmadik Birodalom elveszítette az angliai csatát, később pedig egy újabb frontot nyitva a Szovjetunióba is betört.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább