„A jelenlegi helyzetet számunkra adott lehetőségnek, nem pedig katasztrófának kell tekinteni." - Dwight D. Eisenhower

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Dunkerque – Miért szalasztotta el Hitler a győzelmét?

Az 1940-es, német páncélosoknak szóló „megállj parancs” a világháború vitatott kérdései közé tartozik. Karl-Heinz Frieser történész a következő feltevést olvasta: Hitler a generálisaival akart találkozni.

Zweiter-Weltkrieg-Duenkirchen

A meglepő utasítás 1940. május 24-én, pontosan 12:45-kor érkezett. A német csapatok, franciaországi, kérlelhetetlen előrehaladását a hadseregcsoport változtatta meg: „A Führer parancsa (…) Arrastól északnyugatra az általános Lens-Bethune-Aire-St. Omer-Gravelies (Csatorna-vonal) vonalat nem átlépni.” ["Auf Befehl des Führers (...) ist nordwestlich Arras die allgemeine Linie Lens – Bethune – Aire – St. Omer –Gravelines (Kanallinie) nicht zu überschreiten].

Amikor a „megállj parancs” ezeket a változtatásokat ismertette hírhedté vált, mert lehetővé tette a „Dunkerque-i csoda” létre jöttét: A körbezárt szövetséges katonák kihasználták a támadás szüneteltetését, az állások kiépítésére, amit egyetlen nap alatt véghez tudtak vinni. Habár a taktikailag teljesen abszurd parancs már a 49-ik órát súrolta, visszavonták, ezzel megteremtve az elegendő időt a brit kormánynak a Wehrmacht páncélosainak megállítására egy nagyszabású evakuáció megszervezésének keretében. Több, mint 370 000 brit és francia katonát tudtak a La Manche-csatornán keresztül kihozni.

73 éve vitatott, hogy miért született meg ez a parancs. Számos tézis adott a kérdésben. De senki se tudja jobban a választ, mint Karl-Heinz Frieser hadtörténész ezredes. A „Welt” c. folyóirat szerzője beszélgetetett el vele a „Blitzkrieg-Legende” számában.

Die Welt: A „megállj parancs” teljesen hivatalosan Hitler nevében készült el. Tényleg ő állította le személyesen a páncélosok parancsnokait?

Karl-Heinz Frieser: Von Rundstedt ezredes, az A. Hadseregcsoport parancsnoka parancsolta a megállást a páncélosoknak május 24-én. Túl gyors volt neki a támadás sebessége. De a hadsereg legfelsőbb parancsnoksága azonnal Dunkerque-ig akart előre törni és onnan visszavonulni a páncéloshadosztályokkal – Hitler akarata és tudta ellenére. A főparancsnokság mégis a bevethető páncélos ezredek ellenére megerősítette a parancsot.

Die Welt: Különböző magyarázatok vannak azzal kapcsolatban, hogy miért született meg ez a parancs. Az első szerint Dunkerque földje túl mocsaras lett volna a páncélosok számára.

Frieser: Ez minden bizonnyal balgaság, ugyanis az eső, ami elmocsarasította a földet, először csak a parancs létrejötte után kezdett el esni.

Die Welt: További hadműveletektől kellett volna megkímélnie a páncélosokat?

Frieser: Az ún. „páncélos-krízis” egy legenda. Bár igaz, hogy a működő képes harcjárművek száma drasztikusan lecsökkent, de miután a légi utánpótlás alkatrészeket hozott, a legtöbb tankot belülről felújítottak. Egyébként is május 24-én egyetlen egy páncélos ezred is elegendő lett volna ahhoz, hogy a védtelen Dunkerque-ig előre vonuljon.

Die Welt: A német generálisok féltek egy esetleges oldal támadástól, mondjuk a dinamikus Charles de Gaulle parancsnoktól?

Frieser: Éppen Arrasnál volt az egyetlen, sikertelen szövetséges támadás. Ahogy a felderítések jelezték, sehol sem volt nyoma egy veszélyes ellentámadásnak. A szövetségesek nem a táborban voltak, hanem messze szét voltak szórva egy ellentámadásra felkészülve.

Die Welt: Vagy csak azért hozták a parancsot, hogy megvédjék az angol csapatokat- megalapozva a német-brit békeszerződést?

Frieser: Hitler később azt állította, hogy szándékosan hagyta megszökni az angolokat. „Nem tudta magát rávenni, hogy elpusztítson, egy olyan jó ősökkel rendelkező angol fajba tartozó sereget.” Az evakuálás alatt alattomos vérfürdőt kívánt rendezni. De egyébként is egyik német politikus se volt olyan bolond, hogy ne tudta volna, hogy a brit hadsereg egy olyan felbecsülhetetlen ütőkártya a békeszerződés kicsikarásához, így szándékosan hagyták megszökni.

Rueckzug-aus-DUEnkirchen-1940-Foto

Die Welt: De ezek mind gyakorlatilag cáfolják a „megállj parancsot”. Hitler egyszerűen azt akarta bebizonyítani a parancsnokainak, hogy a végső döntés mégis az övé?

Frieser: Ebben a vitában csakis a generálisok szembeszegülése Hitler ellen jöhet szóba. Azért is, mert beleszólásuk volt, a hadműveleti döntésekbe: a vezérkar vagy a polgári Hitler. Ez felülkerekedett a hatalmi harcban von Brauchtisch és Halder tábornokokkal szemben. Később Hitler szárnysegéde, Major Engel kijelentette, hogy a parancs nem a „valós tényeket” vette figyelembe. Hitler többször is bizonyítani akarta a tábornokainak, hogy „ő irányít és senki más”.

Rueckzug-aus-DUEnkirchen-1940-Fahrzeuge

Die Welt: Milyen jelentősége van ennek a parancsnak? Valóban ez változtatta meg a II. világháború menetét?

Frieser: Hitler közbeavatkozása nélkül ez lett volna Nagy-Britannia történelmének a legnagyobb katasztrófája. A teljes hivatásos hadseregét elvesztette volna.  Ez Churchill kormányának a végét is jelentette volna egyben.  Egy új kormány minden feltétel mellett felajánlotta volna a békeszerződést, amit az angolbarát Hitler nem tudott volna visszautasítani. Az egy örök kérdése marad viszont a világtörténelemnek, hogy mi lett volna akkor, ha a Reich minden erejét a Szovjetunió ellen tudta volna fordítani. De Hitler tiszta, biztonságos katonai sikereinek képe leromlott. A „Sedani csodát” (a szövetséges fronton való 1940. májusi áttörés) a „Dunkerque-i csoda” ellensúlyozott.

Forrás: http://www.welt.de

Fordította: Fejes Roland

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább