„Az ember három módon érheti el célját: tervezéssel, munkával és imával." - George Patton

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

A magyar 2. hadsereg nem semmisült meg

Konferencia a doni áttörés áldozatainak emlékére

Nagyszabású konferenciával emlékezett meg az 1943-as doni áttörés 70. évfordulójáról a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Holokauszt Emlékközpont, valamint a Magyar Történelmi Társulat az MTA Országház utcai kongresszusi termében január 15-én.

A színvonalas rendezvényt dr. Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka és dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója nyitották meg. Megemlékezőbeszédeikben kitértek a további együttműködés szükségességére is.

Dr. Fodor Pál rámutatott: a vitás kérdéseket helyre kell tenni, hiszen ez a mi történelmünk, ezt hagyták ránk az elődeink, ezekkel kell számot vetnünk, ezekből kell építkeznünk, ezeknek a tanulságait − és a sok kudarc közepette bemutatott helytállás példáit − kell felmutatnunk ahhoz, hogy ügyesebben alakítsuk a jelenünket és a jövőnket.

doni1

Dr. Kovács Vilmos ezredes szerint a tudomány legfőbb feladata, hogy a rendelkezésre álló adatoknak, illetve az újonnan előkerülő forrásoknak több szegmensét vizsgálja át.

Dr. Szita Szabolcs szintén építő jellegűnek nevezte a konferenciát. Mint mondta: az itt felszólaló szakemberek által fog nőni a nemzeti kultúra, és ez elősegíti a homályos történelmi tények feltárását.

A konferencia előadásai három témakörben – Hadsereg és politika; Hadsereg és haditechnika; valamint A magyar társadalom és a háború – követték egymást. Elsőként prof. dr. Szakály Sándor történész, egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem verték szét a magyar 2. hadsereget, és az nem semmisült meg hetven évvel ezelőtt a Don-kanyarban. Elmondta: kutatásai szerint a doni áttörésben 42 ezer magyar katona halt hősi halált, illetve tűnt el. 28 ezer sebesültet szállítottak Magyarországra, s a szovjet híradások szerint 26 ezer magyar katona és munkaszolgálatos esett hadifogságba.

doni2

Dr. Szabó Péter alezredes, hadtörténész, az MTA doktora ismertette az 1942-es fronthétköznapok történéseit a visszaemlékezők szemével, majd dr. Horváth Csaba alezredes, hadtörténész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense mutatta be a magyar királyi 2. honvéd hadsereg felderítőszolgálatának működését a nyári hídfőharcok és a szovjet áttörés időszakában.

Gruber Mihály levéltáros, a Hadtörténelmi Levéltár munkatársa az egykori szovjet – ma orosz – területeken található levéltárakban fellelhető magyar vonatkozású anyagokkal – könyvészeti anyagok, fényképek, brosúrák, térképek, hadbírósági ügyek – kapcsolatos kutatásait mutatta be. Elmondta: az orosz fél több ezer oldalnyi digitalizált anyagot adott át a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak.

doni3

A konferencia szünetében írták alá az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum között létrejött megállapodást, amelyben a jövőbeni tudományos együttműködés kereteit határozták meg.

A szünet után dr. Kovács Vilmos ezredes – előadását számos fotóval és térképpel illusztrálva – az orosz frontra kivonuló magyar hadsereg fegyverzetét és csapatnemek szerinti eloszlását mutatta be. Mint elhangzott: ezek a fegyverek összességükben nem voltak rosszabbak az ellenség fegyverzeténél.

A magyar királyi 1. tábori páncéloshadosztály és a magyar páncélelhárítás érdemeit dr. Bonhardt Attila ezredes és dr. Számvéber Norbert őrnagy hadtörténészek méltatták. Elmondták: a szovjet páncélosok számának jelentős csökkenése a magyar honvédek elkeseredett védekező harcának következménye volt.

doni4

Köves Slomó, a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátusának főrabbija Munkaszolgálat és vallásgyakorlás a háborús mindennapokban című előadásában emlékiratokra támaszkodva mutatta be a korabeli magyar zsidóság és a társadalom viszonyát. A második világháború idején számos országban, így Magyarországon is katonai munkaszolgálatra hívtak be embereket, főleg a fegyveres szolgálatra alkalmatlanokat, nemzetiségieket, kommunistákat és zsidókat.

A munkaszolgálatról már dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója szólt, míg a szovjet hadifogságba került magyar katonák és munkaszolgálatosok történetét dr. Stark Tamás történész elevenítette fel számos adatot közlő előadásában. Szécsényi András történész pedig egy a témához csak részben kapcsolódó előadásában az 1930-as években létrejött egyetemi, főiskolai munkaszolgálat történetét vázolta, amely nem volt azonos a második világháború éveinek munkaszolgálatával.

doni5

Fotó: Tóth László

Forrás: honvedelem.hu

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább