„Olvastam egy Sztálinról szóló könyvet, vaskézzel irányítja azt a hatalmas országot." - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Nem csak parancsot teljesítettek a haláltáborok vezetői

Hittek benne és büszkék voltak arra, amit csinálnak – állítják pszichológusok a náci koncentrációs táborok parancsnokairól, akik szerintük nem pusztán parancsot teljesítettek, hanem fanatikusan végezték munkájukat.

halaltaborok vezetoi

Az emberi viselkedés területén a hatvanas-hetvenes években végzett pszichológiai kutatások nyomán nyert teret az az elmélet, amely szerint a náci megsemmisítőtáborok vezetői kizárólag felsőbb utasításra, parancsra követték el a terhükre rótt bűncselekményeket a második világháború idején. Skót pszichológusok miután megvizsgálták a nürnbergi per során felvett eredeti tanúvallomásokat, igyekezték megcáfolni a közkeletű nézetet.

Stephen Reicher, a St. Andrews Egyetem, és Alex Haslam professzor, a Queenslandi (Ausztrália) Egyetem kutatója tíz évvel ezelőtt kezdték meg kutatásukat a témában. Mint arra tanulmányukban rámutatnak, a táborparancsnokok csak akkor viselkedtek kegyetlenül a foglyokkal, ha azonosultak a rájuk kirótt szereppel, s világosan hittek benne, hogy cselekedetük a szükséges kontrollt szolgálja.

„Kutatásunk azt bizonyítja, hogy a zsarnokság nem a szabályokhoz és szerepekhez való vak alkalmazkodásból származik, hanem sokkal inkább a követői magatartás kreatív megnyilvánulási formája, amely a bűnt erénynek tartó hatalommal való azonosulásból fakad” – nyilatkozta Haslam. „Az alapos történelmi kutatások megcáfolják azt a nézetet, hogy a náci tisztviselők csupán parancsra cselekedtek volna” – tették hozzá.

„Ez lehetett a védelem legfőbb érve, amikor kisebbíteni akarták a felelősségüket a nürnbergi per során, de az olyan náci funkcionáriusok, mint az 1962-ben kivégzett Eichmann, nagyon is jól tudták, hogy mit cselekszenek, s büszkén vállalták azt az energiát, amit a munkájukba vittek” – fejtették ki a kutatók, akik úgy látják, hogy mivel a parancsok és szerepek igen homályosak voltak, nagyfokú kreativitás és képzelőerő kellett azoknak, akik a náci ügyet akarták "előrébb" vinni.

„Ennek eklatáns példája maga a ’végső megoldás’ volt, amelynek részletekbe menő, gyakorlati megvalósítását nem felülről diktálták, hanem Eichmann bontotta ki” – így Haslam. Reicher és Haslam ezzel alapjában kérdőjelezi meg Stanley Milgram és Philip Zimbardo két, a hatvanas-hetvenes években a zsarnokságról írt megkerülhetetlen, kísérletekkel alátámasztott munkáját, azt állítva, hogy az erőszak mozgatórugója a fanatikusság volt.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább