„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Járhatott-e Hitler Csapodon?

Adolf Hitler a történészek véleménye szerint soha nem járt Magyarországon a második világháború alatt. A Győr-Moson-Sopron megyei Csapodon ennek ellenére a legidősebb generáció körében máig az a szóbeszéd járja, hogy 1945 tavaszán a német diktátort látták egy külön vonaton.

1945. március 28-ról írja Katona Imre helytörténész a Soproni Szemle 1991. XLV. évfolyam 2. számában: "Dobszó adta tudtul, hogy senki se lépje át háza kapujának küszöbét. Minden kapuban, bejáróban és utcai kijáratnál Wermacht-katona vagy fegyveres SS-őr állt. A járdán rohamsisakos motorkerékpárosok, az úttesten pedig páncélosok és páncélozott járművek közlekedtek. Pillanatok alatt elterjedt a hír: Hitler érkezett a Dél Hadseregcsoport faluban lévő főhadiszállására! A hír a váltót állító Kovács István állomásfőnöktől indult el, aki még a közelmúltban is állította, hogy személyesen is volt szerencséje látnia Hitlert vagy alteregóját az érkező vonattal".

hitler
Hitler és Eva Braun az utolsó hónapokban

Katona Imre Csapod katonai jelentőségével és a hadi helyzettel magyarázza a Führer feltételezett magyarországi látogatását. Szerinte a helyi repülőtérrel a falu jelentősége katonailag felértékelődött, hiszen légi úton bárhonnan meg lehetett közelíteni és bárhova el lehetett jutni innen. Fokozta a falu katonai jelentőségét a vasúthálózattal való összeköttetése. A falut átszelő vasút nem volt fővonal: Sopront és Celldömölköt kötötte össze. Jelentősége a háborús körülmények miatt mégsem lebecsülendő, különösen ha figyelembe vesszük a falu rejtettségét (ez háborús időkben a legkedvezőbb adottságok egyike), valamint hogy az egykori német birodalom innen alig volt messzebb 30-40 km-nél. A háborús helyzetről azt írja a szerző, hogy 1944. október 15-én, Horthy proklamációjának napján már átlépték a szovjet csapatok a Kárpátokat, s az ország területén, Makó környékén folytak a harcok a makacsul ellenálló német és magyar alakulatok és a támadó szovjet csapatok között. A német hadvezetőség arra rendezkedett be, hogy a Dunántúl északkeleti részén indítja meg - előre meghatározott időpontban - az ellentámadást.

Ekkor határozták el, hogy a Főparancsnokságot visszavonják az ország nyugati határához, a Birodalomhoz közeli területre. Hogy választásuk miért éppen Csapodra esett, a szerző szerint az elmondottak alapján alig szorul bővebb magyarázatra a szerző szerint. Nemcsak arra törekedtek, hogy a Főparancsnokság vonata jól álcázott helyen és vasútállomáshoz közel, utakkal is jól megközelíthető helyen álljon, hanem arra is, hogy a vonat a repülőtér révén jól elérhető helyen legyen.

Személyes élményeire pedig így emlékezik vissza Katona Imre: "Mint gyerekek, sokszor láttuk a vágányt és a rajta veszteglő vonatot. Az ott dolgozó csapodiak révén hamar elterjedt, hogy a vonaton német katonai parancsnokság székel, de hogy melyik, azt akkor még nem tudtuk. Ez csak akkor derült ki, amikor hazajöttek Németországból azok a falubeli fiatalok, akik a vonaton dolgoztak: Baranyai Imre, Baranyai Ilona, Kovács Irén és Kovács Sándor. Főleg utóbbitól kaptunk értékes információkat a rejtélyes vonatra, személyzetére és rendeltetésére vonatkozóan. Ezek segítségével, valamint az akkor még értékelhetetlen adatok alapján ma már tudjuk, hogy a vonaton a német Dél Hadseregcsoport, a Heeresgruppen Süd harcálláspontja székelt."

"Miután a német 6. (SS-) páncéloshadsereg magyarországi, dunántúli sorsdöntő ellentámadása összeomlott, Adolf Hitler, ezúttal is katonáit hibáztatva, kiadta a hírhedt "Karcsík-parancsot" - mondta el az MTI-nek Számvéber Norbert hadtörténész. Ez elrendelte, hogy a 6. (SS-) páncéloshadsereg SS-katonái szedjék le zubbonyaikról a megkülönböztető elnevezéseket hirdető csíkokat, mert többé nem méltóak azok viselésre.

A parancs végrehajtásának ellenőrzését és az SS-hadosztályok állapotának helyszíni felmérését Hitler Heinrich Himmlerre, az SS birodalmi vezetőjére bízta. Himmler 1945. március 28-án délután érkezett Eisenstadtba (Kismartonba), ahol a német Dél Hadseregcsoport újonnan kijelölt főhadiszállása volt. Útközben - elvileg - megfordulhatott azon a napon Csapodon is. Őt tehát láthatták, és akár össze is téveszthették Hitlerrel a csapodi szemtanúk.

"Azt azonban le kell szögezni, hogy Adolf Hitler a rendelkezésre álló források szerint nem járt Magyarországon, főleg a jelzett időpontban nem, hiszen akkor már hónapok óta Berlinben tartózkodott" - húzta alá a hadtörténész.

Forrás: Múlt-kor

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább