„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

II. világháború - masodikvh.hu

Jugoszlávia lerohanása, 1941 tavasza

Hitler szorgalmazza, hogy Jugoszlávia csatlakozzék a háromhatalmi egyezményhez. Ugyanakkor a görög kormány sokadszor is visszautasítja, hogy a németek közvetítsenek az olaszokkal meglévő háborús konfliktus ügyében...

A görögországi olasz csapatok szétverése leköti a németek figyelmét. Hitler gyorsan meg akarja oldani a tengelyhatalmakat komolyan veszélyeztető problémát. A Romániában, majd Bulgáriában 1940 óta létesített támaszpontjai lehetővé teszik, hogy a Balkánon átvegye a kezdeményezést. Az invázió tervét már jóval korábban előkészítették. Két támadási irányt terveztek: a Bulgáriában állomásozó 12. hadseregnek Nis, a 2. hadseregnek pedig Stájerország felől kellett megindulnia Belgrád felé.

betula.pubescens2

Támadás

1941. április 6-án a német Alexander Löhr tábornok vezette 4. légiflotta gépei ausztriai, romániai és bulgáriai repülőterekről szálltak fel, és zavartalanul bombázták Belgrádot. A bombázók három napig röpködtek a jugoszláv főváros fölött. Berepüléseik mérlege mintegy 15 000 - 30 000 polgári áldozat. A légitámadásokkal egyidőben a tengelyhatalmak szárazföldi csapatai is megindultak. A fő feladatokat a német 2. és 12. hadseregnek kellett elvégeznie. A 12. hadsereg élcsapata és Paul Kleist tábornok Bulgáriában állomásozó páncélosai a harcok fő sodrába kerültek. Gustav von Wietersheim XIV. gépesített hadteste hét nap alatt 500 km-t haladva Szófia környékéről eljutott Belgrádhoz, hogy ott egyesüljön a Temesvár környékéről indult Hans Reinhardt tábornok XLI. gépesített hadtestével. Ezzel egyidőben a XLV gépesített hadtest egységei von Vietinghoff tábornok parancsnoksága alatt Barcs felől törtek Belgrád irányába. 1941. április 15-én 14.30-kor a német 16. gépesített gyalogoshadosztály elfoglalta Szarajevót. A jugoszláv főparancsnokság fogságba esett.

A német támadás teljesen meglepte a jugoszláv hadsereget, amely még nem fejezte be a mozgósítást. 400 000 tartalékost hívtak be, ezzel létszámuk 700 000-re növekedett. A mozgósítás befejeztével összlétszámuk l 200 000-re rúgott. A felfegyverzések pontos száma nehezen állapítható meg, mert a német támadás alatt kevés egység tudta kiegészíteni állományát.

500 411
Nagyításhoz kattints a képre.
 

Konfliktusok és indulatok

Jugoszláviát kezdettől fogva a szerbek irányították, akik a győztesek oldalán kerültek ki az I. világháborúból. Ők a többi nemzetiség minden autonómiatörekvését is megakadályozták, és ez sok indulatot és erős ellenállást ébresztett a vezető körökkel szemben. Ennek eredménye, hogy a VMRO - Belső Macedóniai Forradalmi Szervezet - 1934-ben Marseille-ben meggyilkolta I. Sándor királyt. Minthogy a trónörökös, II. Péter herceg túl fiatal volt az uralkodáshoz, a hatalom gyakorlását Pál hercegre bízták. A régens nagyszerb politikájának eredményeképpen Franciaország veresége után a teljesen elszigetelt Jugoszlávia csábító falattá vált a revansra vágyó szomszédok számára. Mozgásterét korlátozta egyfelől Németország és a csatlós államok erős befolyása, másfelől a szovjet törekvések. Hogy ne kelljen területi engedményeket tennie, a jugoszláv kormány végül erős német nyomás hatására csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. A jegyzőkönyvet 1941. március 25-én Bécsben írták alá Németországgal, Olaszországgal és Japánnal. Ez kiváltotta a szerb politikai szervezetek és a hadsereg reagálását, ahol a légierő parancsnokának, Simovic tábornoknak a vezetésével minden valószínűség szerint tiszti ellenálló szervezet működött. 1941. március 26-án éjszaka az összeesküvők elfoglalták Belgrád legfontosabb épületeit, és megkezdték a kormány tagjainak letartóztatását. A tábornok elérte a régens lemondását. Másnap Jugoszlávia nagyobb városaiban tüntetések voltak; „Le Hitlerrel!", „Jobb a háború, mint a béke!", „Inkább a sír, mint a rabság!".

Hitler 1941. március 27-én reggel a jugoszláviai tüntetések hírére úgy döntött, hogy megtámadja az országot. Döntése nem csak a Balkánon teremtett új helyzetet, hanem egész Európában is. Hitler a támogatásért cserébe területi és önállósági igényeik kielégítését ígérte a szerbek szomszédainak. Ezért tette lehetővé a birodalmi diplomácia az olaszoknak a dalmát tengerpart megszerzését, míg a magyaroknak a Trianonban elvesztett Délvidéket, a bolgároknak Macedóniát és a Pirot környéki, nyugati bolgár területet ígérte. Számíthatott a délszláv egységben csalódott horvátokra is. Teleki Pál magyar miniszterelnök azonban ellenezte a Jugoszlávia elleni háborút, s tiltakozása jeléül öngyilkos lett.

pziin3

Az első összecsapásokra 1941. április 5-én 22.00-kor került sor. A németek megtámadták a jugoszláv határőr őrsöket. A német invázió kezdetén a horvátok nem vonultak harcba a szerbek oldalán. A horvát usztasák vezére, Slavko Kvaternik, valamint a Horvát Parasztpárt elnöke, Vladko Macek kihirdette a független horvát állam alkotmányát. Az alkotmányt Zágrábban tették közzé 1941. április 10-én. Ettől kezdve előfordult, hogy usztasákból szerveződött rendőri egységek szerb alakulatokat támadtak meg. Az egész ország védelmét a szerbeknek kellett vállalniuk. Ez - bár három hadseregcsoporttal rendelkeztek - túl nagy feladatnak bizonyult. Hiányzott a páncélos és páncélos elhárító fegyvernem, a fegyverzet többsége pedig erősen elavult. A szerb tábornokok tanácsa ahhoz sem járult hozzá, hogy megfogadják az angol tanácsadók javaslatait, akik a hadsereg átcsoportosítását javasolták. Ebben rejlett az I. világháborúban bravúros harcairól ismertté vált szerb hadsereg gyors vereségének oka. A kapituláció elkerülhetetlennek látszott. Aláírására valóban sor is került; 1941. április 17-én Momcsilo Jankovic tábornok és Alexander Cincar Markovié volt külügyminiszter látta el kézjegyével. Másnap, 12 órakor lépett életbe. II. Péter király egy brit repülőgépen Egyiptomba távozott.

jugo4

A tragikus hadjáratban 344 162 jugoszláv katona esett német, 30 ezer pedig olasz hadifogságba. A németek vesztesége mindössze 1100 halott és 3750 sebesült. 390 fő eltűnt, a Wehrmacht egyik legkönnyebb győzelmét aratta Jugoszláviában.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább