„Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Balkáni brit partraszállás, 1944. október 4.

A balkáni brit partraszállás nem valósult meg angol elképzelés a második front megnyitására. Lényege az volt, hogy brit csapatok partra szállnak a Balkán-félszigeten (Isztria térségében, Görögországban vagy mindkét helyen), onnan bevonulnak Horvátországba, majd a ljubljanai hasadékon keresztül a Nagynémet Birodalom déli tartományaiba, illetve a délkelet-európai országokba, így Magyarországra. A Churchill brit miniszterelnök és a brit vezérkar által képviselt balkáni brit partraszállás terve több szövetségi konferencián is napirendre került, de a Szovjetunió az USA támogatását megnyerve minden esetben el tudta halasztatni, illetve utasíttatni. Churchill az 1944. szept. 1-16-ai második quebeci konferencián szorgalmazta utoljára.
plate12

A balkáni brit partraszállás alapvetően politikai elképzelés volt, konkrét katonai tervei nem készültek el. Ekkorra Görögországban már egy 75 000 főt számláló ellenállási mozgalom tevékenykedett, amelyet az angolok fegyvereztek föl, és amely súlyos veszteségeket okozott a németeknek. A görög ellenállási mozgalom távolról sem volt kommunista; s hiába ösztökélték a kommunisták, hogy működjék együtt a volt görög hatóságokkal, a mozgalom arra készült, hogy a németek októberi kivonulása után egy radikális köztársaságot hozzon létre. Churchill nem vette figyelembe a görög ellenállás igazi jellegét. Az ő szemében minden radikális mozgalom magától értetődően kommunista volt, és a földközi-tengeri brit uralmat fenyegette. Brit csapatokat küldött Athénba. A parancsnokuknak ezt írta: "Habozás nélkül járjon el úgy, mintha meghódított városban volna, ahol helyi lázadás tört ki." Athén azonban nem volt meghódított város. Az ellenállási mozgalom erősebb volt, mint a brit alakulatok. Angliában a közvélemény fölháborodott.

Churchillt nem lehetett eltántorítani. Karácsony napján személyesen ment el Athénba, és fölállított egy ideiglenes kormányt Damaszkinosz érsek vezetése alatt, akit magában kuncogva "intrikáló középkori főpapként" írt le. Az ellenállási mozgalom beleegyezett a leszerelésbe, bár ez nem akadályozta meg a későbbi polgárháborút. Nem lehet azt mondani, hogy a háború után Görögország a demokrácia ragyogó példája lett volna. Gyakran hallani elítélő nyilatkozatokat a kelet-európai szovjet elnyomásról. De a német példát csak Nagy-Britannia követte, csak az angolok léptek föl fegyveres erővel még a háború alatt egy népi-nemzeti mozgalom ellen.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább