„Csak azért írtam alá, mert úgy gondoltam, hogy az idős gentleman kiváncsi az aláírásomra.” - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Távol-kelet, 1945 tavasza

A távol-keleti háború még nem érte el a csúcspontját. 1945 tavaszán brit csapatok kemény küzdelemben bevonultak Burmába, és május 2-án elfoglalták Rangoont. Ez a hadjárat céltalan volt. Az amerikaiak már korábban letettek arról, hogy megnyerjék Kínát az aktív együttműködésre, az angolok pedig most hiába szerezték vissza Burmát, nemsokára lemondtak róla. Voltaképpen Nagy-Britannia az egész távol-keleti háborúját azért vívta, hogy visszaszerezzen egy birodalmat, amelyről aztán nem sokkal később lemondott - kissé értelmetlen vállalkozás. Az angolok, akik még mindig távol-keleti nagyhatalmi státuszuk megőrzésén fáradoztak, ráerőszakolták flottatámogatásukat az amerikaiakra, akik vonakodva és szkeptikusan fogadták el. Az amerikaiak előtt még hosszú út állt, vagy legalábbis ők úgy vélték.
rangoon

MacArthur arra számított, hogy ötmillió katonát és egymillió emberéletet követel majd, hogy Japánt megadásra kényszerítsék. Szó, ami szó, a japánok változatlanul keményen ellenálltak. Februárban Iwo Jima szigetének elfoglalásakor Montgomery elfogadja a német kapitulációt a lüneburgi síkságon 5500 amerikai vesztette életét. A következő elfoglalandó sziget, Okinawa körül három hónapig dúlt a harc. A japánok bevetették a Yamato-t, a világ akkori legnagyobb csata hajóját. 280 repülőgép támadása süllyesztette el, a csatahajók korszakának utószavaként. Mire júniusban bevették Okinawát, az amerikaiak 12 500 katonája esett el. Az elszánt küzdelem ellenére Japán az összeomláshoz közeledett. Kereskedelmi hajóinak kétharmadát elsüllyesztették. A gyárakat a szén- és nyersanyaghiány miatt leállították. Az élelmiszer-fejadag már napi 1200 kalóriára csökkent; ennél még a németeké is több volt az első világháború legnehezebb időszakában. A Japánt bombázó amerikai repülőgépek jóformán nem ütköztek ellenállásba. Március 8-án a Tokió ellen intézett egyetlen légitámadás során 83 000 ember halt meg, 20000-rel több, mint ahányan Nagy-Britanniában az egész háború alatt légitámadásban meghaltak.

abomb3

Áprilisban Szuzuki báró, egy idős tengernagy lett a miniszterelnök. Az orosz-japán háború hőse volt, most pedig a maga szelíd módján a béke híve. A békepárti japán politikusoknak óvatosan kellett viselkedniük. Attól féltek, hogy a béke emlegetésére katonai lázadás tőr ki, sőt a saját életüket is féltették, nem is ok nélkül. El akarták kerülni a feltétel nélküli kapituláció megaláztatását, különösen pedig biztosítani akarták a császári dinasztia fönnmaradását. Sztálint szerették volna rávenni a közvetítésre.

fulop441

Sztálin, aki most már elszánta magát a távol keleti beavatkozásra, a japán közeledést azzal utasította el, hogy semmitmondó. A júliusi potsdami konferencián a három háborús vezető ünnepélyes figyelmeztető felhívást adott ki, amelyben Japán kapitulációját követelték. Szuzuki kijelentette, hogy nem kíván nyilvánosan reagálni rá. Ezt úgy értelmezték - a jelek szerint tévesen -, hogy semmibe vette. Az amerikaiak levonták a következtetést, hogy folytatni kell a háborút. Az amerikai vélemény nem volt egységes. A flotta vezérkara szilárdan hitte, hogy blokáddal hamar térdre kényszeríthetik Japánt; a légierő vezérkara ugyanolyan szilárdan hitt a bombázás hatásosságában. Truman, akárcsak előtte Roosevelt, észben tartotta a szárazföldi hadsereg vezetőinek figyelmeztetését, hogy Japán katonai meghódítása egymillió emberéletet követelne. Az amerikaiak már korábban megtalálták a kiutat: be kell vonni a Szovjetuniót a távol-keleti háborúba! Sztálin már többször és egyre határozottabban ígéretet tett a belépésre, és augusztus 8-án be is váltotta ígéretét. A Szovjetunió részvétele iránti amerikai lelkesedés azonban időközben megcsappant. Az európai háború már befejeződött, most nem szívesen lettek volna lekötelezettjei az oroszoknak a Távol-Keleten. Ráadásul már amúgy is huzakodtak velük az európai kérdéseken, ezért egyre kevésbé látták szívesen a szovjet beavatkozást egy olyan háború utolsó szakaszában, amelyben addig nem harcoltak. Semmi kétség, a Szovjetuniót ezek az indokok sarkallták a beavatkozásra.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább