„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Dora 'Nehéz Gusztáv' 800 mm-es vasúti ágyú

ww2_d_dora_03
 
A második világháború idején alkalmazott legnagyobb vasúti ágyú a 80 cm-es Dora volt, amit a katonák Nehéz Gusztávnak kereszteltek. A minden idők legnagyobb és legnehezebb tüzérségi fegyverének története még 1935-ben kezdődött. A Krupp Művek mérnökei egy olyan vasúti ágyút álmodtak meg, aminek 80 cm-es lövege volt. 1936-ban Adolf Hitler értesült a fegyverről és meglátogatta a Krupp Műveket. Hitler annyira le volt nyűgözve a gigantikus fegyver terveitől, hogy minden téren támogatást biztosított a Krupp Műveknek. 1937-ben elkészültek a végleges tervek és megkezdődött a gyártás. A legnagyobb gondok Dora méreteiből és tömegéből adódtak. Tömeg 1350 tonna volt, amiből maga a lövegcső 400 tonna volt. Dora hossza 3 cm híján 43 méter volt. Szélessége 7 méter, magassága pedig 11.6 méter volt. Végül 1942-re készült el, és került bevethető állapotba. A Dora szolgálatában 3870 fő állt (katonák, a Luftwaffe, kutyás járőrök, katonai rendőrség és további két őrszázad). Már az ágyú elsütése is 350 embert igényelt. A nyolc vasúti kocsira épített Dora mozgatásáról két 1000 lóerős dízelmozdony gondoskodott. Az ágyú legnagyobb lőtávolsága 47 kilométer volt, és 19-45 percenként adott le egy lövést. Mivel a 400 tonnás lövegcső élettartama a hatalmas igénybevétel miatt mindössze 100 lövés volt, ezért a mérnökök a 80 cm-es kaliberű cső belső részét cserélhetőre tervezték. A Dora számára kétfajta lőszert fejlesztettek ki: a páncélozott borítással ellátott lövedék 7,1 tonnát, a robbanó lövedék 4,8 tonnát nyomott. A vasúti ágyú első és utolsó dokumentált bevetése 1942-ben Szevasztopolban volt. Közvetlen a város eleste előtt a Dora-t szétszerelték és darabjait ismeretlen helyre szállították. Egyedül a lövegcsőről tudni, hogy az esseni gyárba került, ahol újra kellet huzagolni. Az ágyút 1942-ben látni vélték Leningrádnál, majd pedig 1944-ben Varsónál. A háború végnapjaiban a Dora eltűnt. Egyes részeit a visszavonuló német csapatok robbantották fel, míg más darabjait, mint a megrongálódott lövegcsövet és hátrahagyott muníció egy részét a szövetséges csapatok Metzenhof mellet találták meg.
 

TECHNIKAI ADATOK

  • Hossz: 42.71 m

  • Szélesség: 7,15 m

  • Magasság: 11,65 m

  • Súly: 1 350 tonna (ebből a lövegcső: 400 tonna)

  • Űrméret: 800 mm

  • Legénység: 350 fő (min), teljes létszám 3870 fő

  • Lövedék: robbanógránát - 4.8 tonna, páncélozott borítású - 7.1 tonna

  • Torkolati sebesség: 820 m/s (robbanógránát), 720 m/s (páncélozott borítású)

  • Max. hatótáv: 48 km (robbanógránát), 38 km (páncélozott borítású)

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább