Második világháború

1943-tól kezdve a Wehrmacht számára egyre súlyosabb problémát jelentett a szövetségesek növekvő légifölénye, így 1943 októberében engedélyezték egy "ideiglenes megoldásnak" szánt típus sorozat gyártását, amely a Flakpanzer 38(t) Gepard elnevezést kapta. A jármű alapjául a Marder III Ausf. M páncélvadász számára kifejlesztett középmotoros Pz.Kpfw. 38(t) alváz szolgált, amelynek hátuljába süllyesztve beépítettek egy 20 mm-es Flak 38 típusú légvédelmi gépágyút. A jármű páncélzata meglehetősen gyenge volt a kor színvonalához képest, egyedül a kézifegyverek tüze, és a közelében robbanó gránátok ellen nyújtott némi védelmet. Noha 150 járműre szólt a megrendelés, 1943 novembere és 1944 februárja között "csupán" 141 Gepard hagyta el a BMM szerelősorait, és ezzel "elnyerte" a második legnagyobb példányszámban készült német légvédelmi páncélos címét.
 

TECHNIKAI ADATOK

• Hosszúság: 4,60 m

• Szélesség: 2,15 m

• Magasság: 2,25 m

• Súly: 9800 kg

• Legénység: 4 fő

• Fegyverzet: egy 20 mm-es FlaK 38 L/112.5 gépágyú

• Motor: 125 LE-s 6 hengeres Praga EPA

• Sebesség: 42 km/h

• Hatótávolság: 210 km

• Páncélzat: 8-15 mm