Miután a Heinkel cég keserűen csalódott, hogy He 112 gépe nem került sorozatgyártásba - a Luftwaffe első egyfedelű vadászgépe a Messerschmitt 109 lett -, megkezdték a munkát egy nagyobb teljesítményű vadászgép kidolgozására. Az eredmény a He 100 volt, amelyből tíz prototípus készült. Ezekből az első 1938 januárjában repült először. Súlyos gondok voltak a párologtatós hűtőrendszerrel; csak 1939 szeptemberében repülhetett először a nagyobb farok-kormányfelületekkel ellátott He 100D-0 nullszéríás (3 repülőgép) és a He 100D-1 jelű (12) sorozatgép. Mivel kevés DB-601 motor állt rendelkezésre, a Luftwaffe nem tartott igényt a típusra. A hat prototípust és a három nullszéríás gépet eladták a Szovjetuniónak és Japánnak, míg a sorozatgépeket a Heinkel gyár védelmében vetették be. Az ábrán egy He 100D-1 látható a Luftwaffe színeit utánzó festéssel.
TECHNIKAI ADATOK:
-
Hossz: 8,21 m
-
Magasság: 3,58 m
-
Fesztávolság: 9,45 m
-
Hatótáv: 1015 km
-
Személyzet: 1 fő
-
Csúcsmagasság: 11 000 m
-
Szerkezeti tömeg: 2010 kg
-
Felszálló tömeg: 2495 kg
-
Csúcssebesség: 670 km/h
-
Fegyverzet: egy 20 mm-es, mereven beépített, a légcsavartengelyen át tüzelő gépágyú és vagy két 20 mm-es mereven beépített, vagy két 7,92 mm-es mereven beépített géppuska a szárnytőben
-
Motor: egy 1175 Le-s (876 kW) Daimler-Benz DB 601M típusú 12 hengeres, fordított henger elrendezésű V-motor