„Olvastam egy Sztálinról szóló könyvet, vaskézzel irányítja azt a hatalmas országot." - Adolf Hitler

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Arado Ar 234 'Blitz' sugárhajtású bombázógép

A Blitz a második világháború egyetlen csapatszolgálatba állított sugárhajtású bombázógépe volt; mely mérföldkőnek számított a katonai repülés fejlődésében. A típus eredete 1940-ig vezethető vissza, amikor a német légügyi minisztérium (RLM) pályázatot írt ki egy gázturbinás sugárhajtású, gyors felderítő repülőgépre. Nem kevesebb mint 18 terv született, a tervezők két Junkers 004, vagy négy BMW 003 típusú gázturbinával látták volna el gépeiket, de a tervekben szerepelt megoldás felszállást segítő rakétahajtóműre, túlnyomásos pilótafülkére, katapultülésekre, a felszállás után ledobható futóművekre és a leszállás előtt kiengedhető csúszótalpakra is. Négy Ar 234B gépet a Rheine-i Götz különleges alakulat (Sonderkommando Götz) használt 1944 júliusától felderítő feladatokra, október elejétől pedig a géppel felderítéseket végeztek a szövetségesek által megszállt Európa és a Brit-szigetek felett. A ledobható futómű, illetve csúszótalp nehézkes megoldásnak bizonyult a csapatszolgálatban lévő repülőgépeknél. Ezért az Ar 234V-3-ból származó Ar 234A típusú sorozatgépek gyártását leállították az Ar 234B-k javára, melyen a tricikli elrendezésű futómű mindhárom tagja a törzsbe volt behúzható. Ez a megoldás először az Ar 234 V-9-es gépen jelent meg. Az Ar 234B típust felderítő-bombázógépnek szánták bomba-felfüggesztési pontokkal a törzs és a két hajtóműgondola alatt, 500 kg-os teljes bombateherrel számolva. A mintegy húsz darabból álló nullszériát 210 darab Ar 234B-1 felderítő repülőgép (bombák helyett ledobható üzemanyag- tartályokkal) és Ar 234B-2 felderítő-bombázógép követte. A típus 1944 szeptemberében lépett szolgálatba. Az Ar 234B sorozat után már csupán 14 darab Ar 234C épült, ezeken már négy darab 800 kp tolóerejű BMW 109 003 A-1 típusú gázturbina váltotta fel a korábbi hajtóműveket.

TECHNIKAI ADATOK:

  • Hossz: 12,57 m

  • Magasság: 4,26 m

  • Fesztávolság: 14,15 m

  • Hatótáv: 1632 km

  • Személyzet: 1 fő

  • Csúcsmagasság: 10 000 m

  • Szerkezeti tömeg: 5190 kg

  • Felszálló tömeg: 9852 kg

  • Csúcssebesség: 742 km/h

  • Fegyverzet: két 20 mm-es MG 151/20 hátrafelé tüzelő gépágyú hátul a törzsön és 1500 kg bombateher külső felfüggesztési pontokon.

  • Hajtómű: két 900 kp tolóerejű Junkers Jumo 109 004B-1/-2/-3 Orkan gázturbina, és lehetőség két 500 kp tolóerejű Walter HWK 109 500 (R I-202b) segéd-rakétahajtómű felszerelésére.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább