„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Horten Ho XVIII repülőgép

 Horten-XVIIIA

  1944-ben az RLM pályázatot írt ki az öt nagy hazai repülőgépgyártó vállalat számára egy olyan bombázó megalkotására, amely képes 4000 kg-nyi bombaterhet 11 000 km távolságban célba juttatni, és a lehető legkevesebb stratégiai nyersanyag felhasználásával készül. Az Amerikabomber-projekthez azonban egy, az RLM igényeinek megfelelő javaslat sem érkezett. A Horten testvérek, akikről azt gondolták, hogy csak vadászgépekkel foglalkoznak, a beérkezett terveket átvizsgálva és azok hiányosságait figyelembe véve 1944 decemberében lázas tervezésbe kezdtek, számos (tőlük várható módon csupaszárny elrendezésű gépet ábrázoló) tervet készítettek, válogattak a különböző hajtóműtípusok és –elrendezések és szerkezeti változatok között. A végső, RLM-nek benyújtott, Ho XVIII A névvel ellátott változat sárkányszerkezetét egy speciális ragaszó által összetartott fa alkotta, viszonylag kis erőkifejtésre késztetve ezáltal a hanyatló német hadigazdaságot, és egyúttal minimalizálva a gép tömegét is. A testvérek a meghajtást hat, a géptörzsbe süllyesztett Junkers Jumo 004-es sugárhajtóműre bízták, melyek az orr-részben elhelyezett pilótafülke alatti beömlőnyílásokon át jutottak levegőhöz. A további súlycsökkentés, illetve a szerkezet egyszerűsítése érdekében a repülőgép futóművei a felszállás után leváltak, a gép pedig csúszótalpakon landolt. A letisztult íveknek és a sárkányt alkotó faanyagnak köszönhetően  a szerkezet viszonylag kis radarvisszhangot keltett, ami jelentékenyen hátráltathatta az elfogására irányuló kísérleteket.

Ho xviii b

  A tervek 1945 februárjában kerültek bemutatásra, és a felsőbb vezetés utasítást adott, hogy Hortenék, a valamint a Junkers és részben a Messerschmitt vállalatok mérnökei kezdjék meg a tervek tökéletesítését a sorozatgyártásához, melyet a Junkers valósított volna meg. A fivérek azonban hamarosan vitába bonyolódtak a két gyár mérnökgárdájával, akik egy függőleges vezérsík elhelyezését, valamint a hajtóművek géptörzsön kívüli, gondolákban történő elhelyezését javasolták, mely változtatások azonban a testvérpár szerint olyan mértékben növelték volna a légellenállást és csökkentették volna ezáltal a hatótávolságot, hogy az amerikai partok elérése nem mutatkozott volna kivitelezhetőnek. A tervezőbizottság ügybuzgó mérnökeinek köszönhetően a típus története: Reimar Horten a saját szakállára megtervezte a Ho XVIII B-t, míg az RLM által megbízott csoport a Ho XVIII B-2 névre hallgató típussal álltak elő.

Horten XVIII B

  A típus B variánsa sárkányszerkezetét tekintve megegyezett az A-val, ám a leválasztható futómű helyett a kétoldalt elhelyezett, nagyméretű pilonok alján levő, behúzható kerekeken gurult. Ez utóbbiakon került rögzítésre a megfogyatkozott létszámú,  négy  HeS 011-es hajtóműből álló meghajtás is. A pilótafülke elnyújtott, buborékos kialakítást kapott, melyben a személyzet három tagja immár egymás mögött foglalt helyet. Bár a várhatóan nagy sebesség és szolgálati magasság nem tett szükségessé a bombaterhen (mely 4000 kg-ra rúgott) kívül semmilyen fegyverzetet, két MK 108-as gépágyú mégis beépítésre került a pilótafülke alá.

 

ho xviii a

 

ho 18 b

 

 

  Az RLM-csoport mindeközben egy függőleges vezérsík elhelyezésével meglehetősen új színt vitt a Ho XVIII B-2 által nyújtott vizuális élménybe, az említett szegmens úgyanis egy a szárny középső harmadánál kezdődő, gerincként ható törzsszelvény a kilépőél mögé nyúló végződéseként volt hivatott betölteni funkcióját. A fent említett szerkezeti elem eleje egyúttal a pilótafülkét is magába foglalta. A gép tricikli elrendezésű, behúzható futóműveket kapott, meghajtásáról pedig hat darab, BMW 003-as hajtómű gondoskodott, melyek a törzsrész alá, annak két oldalán egy-egy lapított blokkba kerültek elhelyezésre.

Horten Ho XVIII B-2

  Oly sok más kísérleti tervezethez hasonlóan azonban a Ho XVIII sem törhette át az elmélet gátjait és kerülhetett megvalósulásra. Kevesebb mint két hónappal az után, hogy Hermann Göring március 23-án aláírta a típusra szóló megrendelést, véget ért a háború, és a tervezési munkálatok nem értek el olyan szintet, hogy biztos, vagy legalább közelítő jellegű értékelést mondhassunk a tervezet hatékonyságáról. A Ho XVIII-ashoz hasonló gépek így sajnos csak a bennünk akaratlanul is felötlő „mi lett volna, ha… ” elgondolásokban és fantáziarajzokon tárulhatnak szemünk elé.

 

ho XVIII B-2

 

 

Írta: Benkő Csaba

 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább