„Győzelem bármi áron, győzelem minden iszonyat ellenére, győzelem, bármilyen keserves legyen is az út. Mert győzelem nélkül nincs tovább élet.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Ko-hyoteki törpe tengeralattjáró

A japán haditengerészet már a harmincas években foglalkozott kisméretű tengeralattjárók építésének és bevetésének gondolatával. Az első példányokat 1934-ben mutatták be a szakembereknek. Hosszúságuk 23,9 méter volt, és 600 LE-s villanymotorokkal rendelkeztek. Legénységük két főből állt. Ez volt a Ko-hyoteki, avagy A típus. Kis akciórádiuszuk miatt arra gondoltak, hogy repülőgépekkel viszik majd őket a cél közelébe, de ezt nem tudták megoldani. Ezután úgy döntöttek, hogy valamilyen nagyobb tengeralattjáróra kapcsolják rá ezeket a törpe búvárnaszádokat, s egy-egy ilyen "anya-tengeralattjáró” viszi majd őket a kiszemelt harcfeladat végrehajtásához a megfelelő helyre. Hosszas kísérletezések és módosítgatásuk után az A típusú búvárnaszádok voltak azok az egységek, amelyeket a japánok először vetettek be a második világháborúban, mégpedig Pearl Harbor amerikai flottatámaszpont ellen, 1941-ben. Az A osztályú tengeralattjárókat arra tervezték – és amint láttuk, arra is használták Pearl Harbornál –, hogy támadják meg az ellenség tengeri támaszpontjait. E típus hátránya az volt, hogy csupán elektromos meghajtást kapott, ami felettébb csökkentette hatótávolságát. Ezeknek a tapasztalatoknak a felhasználásával a következő, és valamivel az A osztálynál nagyobb, de még mindig zseb-tengeralattjáróknak tekinthető búvárnaszádocskák már dízel/elektromos meghajtást kaptak. Ezt nevezték B és C osztálynak. Az A típusból 54, a B típusból 53, a C típusból 14 egység készült. 1943-ban tervezték az addig törpe-búvárnaszádoknál nagyobb, 26,2 méter hosszú Koryu-osztálynak nevezett egységeket. Ezekből a fegyverletételig 115 egység készült el, további 496 darab szerelés alatt állt.

TECHNIKAI ADATOK:

  • Vízrebocsátás: 1940.

  • Méretek: hossz 23,90 m; szélesség 1,82 m

  • Vízkiszorítás: 46 tonna

  • Személyzet: 2 fő

  • Fegyverzet: két 450 mm-es Type 91 torpedó, belső vetőcsövekben

  • Merülési mélység: 30 m

  • Meghajtás: egy 600 LE-s (450 kW) elektromotor, két hajócsavar

  • Hatótávolság: 150 km (6 csomó sebességgel)

  • Teljesítmény: max. sebessége felszínen 23 csomó (43 km/h); lemerülve 19 csomó (36 km/h)

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább