„Egy ember halála tragédia. Millióké statisztika." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

44M Buzogányvető (Szálasi-röppentyű)

A magyar fejlesztések a II. világháborúban nem jelentették a haditechnika csúcsát. A háború végén, amikor az olcsó és gyorsan gyártható fegyverek jutottak szóhoz, mégis sikerült egy hatékony fegyvert kifejleszteni. Igaz, a harcokat már nem befolyásolhatta ez az eszköz sem jelentősen.

44m buzogany

A Haditechnikai Intézet mérnökei 1944. nyarán hozták létre az új fegyvert, elsősorban páncélelhárító feladatkörre. Egy forgótányérra helyezték az állványzatot, melyen két sima, egyszerű cső helyezkedett el. Ezekből lehetet elindítani a tölteteket. Leginkább egy kétcsövű Panzerfaust-hoz lehet hasonlítani az eszközt, azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy ez a fegyver többször felhasználható volt.

44m buzoganyveto

Két töltet állt rendelkezésre. A Buzogány egy kumulatív páncéltörő rakétalövedék volt, míg a Zápor ugyancsak rakétalövedék, de repesz-romboló töltettel. A csőemelkedés maximuma 40 fok volt, így több, mint egy kilométer volt a lőtáv. Igaz, ez közvetlen irányzást nem tett lehetővé, csak a repeszrakéta alkalmazásakor, kis hatótávolságú tüzérségi alkalmazásra lehetett így gondolni. A csövek egyszerű, sima kályhacsövek voltak, 5 mm falvastagsággal, 10 centi átmérővel, és 70 centi hosszal. Mivel hátrasiklás nélküli fegyverről van szó, a lövedékek indításakor hátrafelé kicsapó lángcsóva miatt nem volt tanácsos tüzeléskor a Szálasi-röppentyű mögött tartózkodni.

44m buzoganyveto rajz

Működtetéséhez négy fő kezelőszemélyzetet igényelt, kerekes taligán mozgatták e fegyvert. Lehetőség volt teherautók platójáról is használni. A páncéltörő töltet elméletileg minden akkori harckocsi páncélzatát át tudta ütni. Irányzéka a régi, jól bevált Schwarzlose-géppuska irányzéka volt.

A fegyver Budapest ostrománál került bevetésre.

Technikai adatok:

  • Űrméret: 88mm

  • Töltet: 27 kg, kumulatív vagy repesz-romboló

  • Személyzet: 4 fő

  • Telepíthetőség: kerekes lövegtalp, teherautó, Toldi alváz

Írta: Bársony Atilla (Atiraptor)

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább