II. világháború - Tények, Képek, Adatok - Az árja fajelmélet IV. - Faji törvények
„Csak azért írtam alá, mert úgy gondoltam, hogy az idős gentleman kiváncsi az aláírásomra.” - Adolf Hitler

II. világháború - masodikvh.hu

Az árja fajelmélet IV. - Faji törvények

Az  elmélet gyakorlatba ültetése nem sokat váratott magára, hiszen 1935. szeptember 15-én a Reichstag Nürnbergben elfogadta a faji törvényeket. Lényegében ez a német vér és német becsület védelméért (Gesetz zum Schutze des deutschen Blutes und der deutschen Ehre) hozott törvényt és az állampolgársági törvényt tartalmazta, melyek a következőképpen szólnak:

IV.1 Birodalmi állampolgári törvény.

§1. (1) Az állampolgár, aki a Német Birodalom védelmi közösségéhez tartozik és annak azért különösen le van kötelezve. 
(2). Az állampolgárság a birodalmi és állampolgári törvény előírásai alapján nyerhető el.

§2. (1) Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen a német néphez és birodalomhoz. 
(2) A birodalmi állampolgársági jog a birodalmi állampolgári oklevél elnyerésével lép életbe. 
(3) A birodalmi állampolgár a törvények szerinti teljes politikai jogokkal van felruházva.

A Birodalmi állampolgári törvényhez tartozó első rendelkezés 1935. november 14-én a következőket mondja ki:

§ 1. (1) A birodalmi állampolgári oklevélről szóló további előírások meghozataláig birodalmi állampolgárnak számítanak a német vagy vele rokon vérű állampolgárok, akik a törvény életbe lépésekor birodalmi választójogot élveztek vagy akiknek a birodalmi belügyminiszter a vezér képviselőjével egybehangzóan megadja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot. 
(2) A birodalmi belügyminiszter megvonhatja az ideiglenes birodalmi állampolgári jogot vezér képviselőjével egybehangzóan.

§2. (1) Az 1. § előírásai érvényesek a zsidó keverék állampolgárokra is. 
(2) Zsidó keverék az az állampolgár, aki egy vagy két zsidó fajú nagyszülőtől származik, ha az 5§ értelmében nem minősül zsidónak. Minden további nélkül zsidónak tekintendő az a nagyszülő, aki a zsidó hitközség tagja volt.

§3. Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politikai jogoknak és mint ilyen van szavazati joga politikai szavazásokon és van joga hivatali tisztséget ellátni. A birodalmi belügyminiszter vagy az ő általa kijelölt hivatal egy átmeneti időre kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§4. Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok. 
(2) Zsidó hivatalnokok 1935 december 31-ével nyugalmi állományba kerülnek. Ha ezek a tisztviselők az első világháborúban a Német Birodalomért vagy szövetségeseiért harcoltak, akkor nyugdíjas korukig megkapják nyugdíjként az utolsó teljes fizetésüket, de ezek nem növekednek a szolgálati kor növekedésével. A nyugdíjas kor elérésével az utolsó nyugdíjképes fizetés alapján lesz a nyugdíj megállapítva. 
(3) A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.

§5 (1) Zsidó az, aki legalább három teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származik.A 2§ 2. bekezdése alkalmazandó. 
(2) Zsidónak tekintendő a legalább két teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származó zsidó keverék állampolgár, aki: 
A törvény meghozatalakor a zsidó vallási közösség tagja volt vagy utána lett annak tagja. 
A törvény meghozatalakor zsidóval volt házas vagy utána házasodott össze zsidóval. 
Aki az 1. bekezdés szerinti zsidóval kötött olyan házasságból származik, melyet az 1935 szeptember 15-i, a német vér és a német becsület védelme érdekében hozott törvény meghozatala után kötöttek. 
Aki egy az 1. bekezdés szerinti zsidóval való házasságon kívüli kapcsolatból származik és 1936 július 31-e után születik házasságon kívül.

§6. (1) Amennyiben a német nemzeti szocialista munkáspárt és annak tagszervezetei a vér tisztaságára olyan követelményeket támasztanak, melyek meghaladják az 5. §-ust, ezek ezzel a törvénnyel nem változnak. 
(2) A vér tisztaságát illető, a § 5-öt meghaladó követelmények csak csak a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettesének egyetértésével hozhatók. Ha már fennállnak ilyen követelések, ezek érvényüket vesztik 1936 január elsején, ha ezeket a birodalmi belügyminiszter és a vezér helyettese nem engedélyezi. Ilyen folyamodvánnyal a birodalmi belügyminiszterhez kell fordulni.

§7. A vezér és Birodalmi Kancellár jogosult arra. hogy kivételeket léptessen életbe a törvény kivitelezési előírásaihoz.

IV.2. Törvény a német vér és a német becsület védelmében

Attól a felismeréstől áthatva, hogy a német vér tisztasága a német nép fennmaradásának előfeltétele, és eltelve azzal a szándékkal, hogy a német nép fönnmaradását a jövőre nézve biztosítsa, a birodalmi gyűlés a következő törvényt hozta meg egyhangúlag, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk:

§1. (1) Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok állampolgárok közti házasságkötés tilos. Enek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a törvénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket. 
(2) Semmisségi vádat csak az ügyészség emelhet.

§2. Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok között tilos.

§3. Zsidók nem alkalmazhatnak német vagy rokon vérű 45 év alatti női állampolgárokat háztartásukban.

§4. (1) Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót és nem mutathatják a birodalmi színeket. 
(2). Zsidó színek mutatása ezzel szemben megengedett zsidóknak. Ennek a jognak a keresztülvitele az állam védelme alatt áll.

Mint láthattuk a fajelméletet nem a náci ideológusok alkották meg, ők csak a már létező fogalmakat és elméleteket felhasználva hoztak létre egy olyan teoriát, ami gyökeresen megváltoztatta a 20. század történelmét. Mély benyomást tett Hitlerre a teozófia és okkultizmus tanainak gyors terjedése, a pángermán mozgalom, a 18. és 19. század tudósainak és teoretikusainak munkássága, illetve a német nép fogékonysága az új, “tudományos alapokon fekvő” elméletek iránt. Ha mindez hiányzott volna, talán másképp alakult volna a világ sorsa.

 

Felhasznált források:

Adolf Hitler: Harcom. Centrum, Budapest, 1942.

C.W. Leadbeater: A teozófia alapvonalai, 2013

Geoffrey G. Field: Evangelist of Race. Columbia University Press, New York, 1981.

Houston Stewart Chamberlain: Foundations of the Nineteenth Century. John Lane, London, 1910.

Houston Stewart Chamberlain: War Essays, Bayreuth, 1914.

Georg M. Fredrickson: Racism. A Short History. Princeton University Press, Princeton – Oxford, 2002,

Makai György: Fajelmélet – fajüldözés. Kozmosz Könyvek, Budapest, 1977.

William L. Shirer: A Harmadik Birodalom felemelkedése és bukása. Teleteacher, Budapest, 1995.

http://konfliktuskutato.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=356:a-fajelmelet-alapito-atyai&catid=43:etnikai-konfliktusok&Itemid=214

http://tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/75-a-nemzetiszocialista-nemet-munkaspart-toertenete-?catid=40%3Anacizmus-holokauszt-

http://www.emberijogok.hu/letoltes/booklets/HUN-Racism.pdf

Írta és fordította:

Péter Attila

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább