II. világháború - Tények, Képek, Adatok - A lengyelországi hadjárat villámháború volt?
„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

II. világháború - masodikvh.hu

A lengyelországi hadjárat villámháború volt?

A hadjárat, mellyel Hitler kirobbantotta a második világháborút, „Blitzkrieg" néven híresült el. A stratégia, mellyel végképp leigázta Európát, Lengyelországban még közel sem volt olyan kidolgozott, mint sokan tudják... sőt, elég keveset sikerült teljesíteni ebből is.

1938 júliusában Ludwig Beck, a tüzérség főparancsnoka összegezte elképzeléseit egy jövőbeli háborúról. Így vélekedett: „Egy villámháború gondolata... egy értelmetlen álom. Tanulni kellett volna a modern hadtörténelemből, hogy egy rajtaütésszerű vállalkozás alig hozhat hosszantartó sikereket."

1

Beck továbbította a szárazföldi haderő legfelső vezetésének a jelentését, azonban ott nem törődtek vele sokat. Erich Raeder főadmirális, a Kriegsmarine főnöke már egy évvel a háború előtt elutasította a Blitzkrieg tervét. „Az egy illúzió, hogy egy ehhez hasonlóan egyedülálló nagy hadművelet végrehajtásához megtaláljuk a helyes koncepciót."

A háború, melyet Hitler 1939. szeptember 1-én a Lengyelország elleni hadművelettel robbantott ki, gyakran „Blitzkrieg" néven van emlegetve. Legkésőbb szeptember 12. tájékán, Kessel eleste után állapíthatta meg a német hadvezetés, hogy a lengyel hadsereg helyzete reménytelen. Amikor 17-én a Vörös Hadsereg elkezdte a kelet-lengyel területek invázióját, a hadjárat már rég eldőlt. 18-án a lengyel kormány Romániába szökött, október 6-án az utolsó lengyel egységek is letették a fegyvert.

Tanulván a Schlieffen-tervből

A „Das Deutsche Reich und der Zweite Weltkrieg" második kötetében a Bundeswehr hadtörténeti kutatócsoportja (MGFA- Militärgeschichtlichen Forschungsamst der Bundes-wehr) a lengyelországi hadjáratot ugyancsak villámháborúként említi. Ugyanakkor, a kötet 1979-ben, 16 évvel azután készült el, hogy az MGFA történésze, Karl-Heinz Frieser kiadta volna „Blitzkrieg Legendák" néven elhíresült tanulmányát, amely szerint sem Hitler, sem tábornokai nem vették figyelembe stratégiai opcióként a villámháborút egészen a Franciaország felett aratott gyors győzelemig, tehát 1940 májusáig, júniusáig. A gyors háború egy egyenértékű, vagy akár gyengébb ellenség ellen egy nagyon veszélyes illúziónak tűnt a sikertelen Schlieffen-terv után.

2

Még Lengyelország gyors eleste után se használták a villámháború kifejezést. Még a szovjet invázió előtt, szóval még bőven a háború második hetében a lengyel hadsereg már vereséget szenvedett, 1920 miatt a Szovjetunió revánsot vehetett. Négy okot neveztek meg, ennek eléréséhez: hagyomány, vezetés, technikai fölény és a lengyel háborús tervek.

Természetesen a Wehrmacht sebessége is közbejátszott, de ez nem új fogalom volt, hanem egy hosszú ideig fejlesztett alap dolog. II. Nagy Frigyes háborúi óta foglalkoztak a porosz-német hadvezérek, hogy egy geo-stratégiaiközpontot találjanak az országban, és így a korlátozott nyersanyagokat több fronton is felhasználhassák. A megoldást úgy tűnt II. Frigyes mellékesen fedezte fel: a jól kiképzett és legmozgékonyabb egységekkel egészen addig a táborokban maradtak, amíg a döntő csata el nem jött, majd végső csapást mértek a kifáradt ellenségre.

Páncélosok töltet nélkül

Ez a probléma már a harmadik nap után jelentkezett, azután, hogy Franciaország és Nagy-Britannia hadat üzent Németországnak. Egy lehetséges támadás ellen a Wehrmacht másodosztályú fegyvereket küldött nyugatra, amik persze nem tudtak volna megállítani egy azonnali támadást. Egy esetleges kétfrontos háborútól azonban rettegett mindenki. Éppen ezért a lengyel hadjáratot olyan gyorsan véghez kellett vinni, amilyen gyorsan csak lehetett azért, hogy az erős csapatokat nyugatra szállíthassák.

3

Ennek érdekében a katonai vezetés operatív és stratégiai tudósait összehívták. A hadseregek körülbelül ugyanolyan erősek voltak, 1,5 millió fő német, 1,3 millió fő lengyel oldalon. A Wehrmacht teljes körű felkészítése még közel sem ért véget, alig állt rendelkezésre tartalék páncélos a hadosztályoknál, a páncélos egységeket fegyver nélküli járművekkel szerelték fel, de így is jobb volt a helyzet, mint a lengyel oldalon. Ehhez jött egy Luftwaffe, mely nemcsak mennyiségi, de minőségi fölényt is jelentett a németeknek - 3600 gép 750 géppel szemben.

A páncélosok és a Luftwaffe kiképzése, melyek később a Blitzkrieg szimbólumaivá váltak, a német oldalon rendkívül rugalmasan működött. Ez vezetett ahhoz, hogy a rendelkezésre álló fegyvereket könyörtelenül használhatták, mint Varsó bombázásánál.

4

De a lengyel hadsereg is megkönnyítette a Wehrmacht dolgát. Ahelyett, hogy összpontosítva, jól védhető szakaszokba tömörítették volna a sereget, a lengyel vezetés törekedett arra, hogy egy terület se maradjon felügyelet nélkül, ezzel veszélyesen szétszórva a sereget. Tehát a német sereg zavartalanul tudott manőverezni a szétforgácsolt egységek között.

A háború először nyugaton hozta a fordulatot

A politikai számítások nem jöttek be ezzel a típusú hadviseléssel szemben. A nyugati hatalmaktól várt beavatkozás elmaradt, míg a németek előretörésétől való rettegés csak nőtt.

A gyors győzelem Lengyelország felett azonban nem volt kielégítő ahhoz, hogy a Wehrmacht vezetés további háborús mozdulatokat tehessen. Épp ellenkezőleg. A tervek, melyek a nyugati támadásra lettek kifejlesztve, hagyományos módon a gyalogos csapatokat vette harci alapul.

5

Erich von Manstein javaslata szerint, a rendelkezésre álló tíz páncéloshadosztályokból hetet mozgósítsanak az Ardennekben, ezzel felgördítve maga előtt a szövetséges erőket, utat nyitva a gyalogságnak. A szövetséges front gyors összeomlása 1940 májusában megteremtette a Blitzkrieg mítoszát. Az Európa legismertebb katonai hatalma feletti német győzelem minden kétség kívül a Blitzkrieget egy "speciális stratégiai háborúvá" tette, mellyel úgy hódíthatják meg a világot és söpörhetik el a Szovjetuniót, hogy a rendelkezésre álló erőforrások nem ürülnek ki azonnal. Azonban a Barbarossa-hadművelet, mint egy gigantikus Blitzkrieg végzetesen ért véget.

Megjegyzések a képekhez:

  1. A páncélosok, melyek a Blitzkrieg szimbólumaivá váltak 1939-ben még nem voltak felfegyverezve, és aligha felvették volna a versenyt a szövetséges páncélosokkal.

  2. Német egységek lépik át a határt szeptember elsején. A lengyelországi hadjárat alapjául hagyományosan még a gyalogságot szánták.

  3. A westerplattei-félszigeten egy munícióraktár 200 lengyel katonával egészen szeptember hetedikéig tartotta magát, amikor is a túlerő előtt letették a fegyvert.

  4. A neufahrwasseri (danzigi) kikötőben a Schleswig-Holstein csatahajó lövi a Westerplattét.

  5. Szeptember 20-án találkoznak a német és szovjet parancsnokok a Hitler-Sztálin paktumban megjelölt demarkációs vonalon.

Forrás:

http://www.welt.de/geschichte/zweiter-weltkrieg/article119909332/War-der-Ueberfall-auf-Polen-ein-Blitzkrieg.html#disqus_thread

Írta: Fejes Roland

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább