II. világháború - Tények, Képek, Adatok - A budai várnegyed náci „emlékei”
„Embertartalékaink kiapadhatatlanok!" - Joszif Sztálin

II. világháború - masodikvh.hu

A budai várnegyed náci „emlékei”

A budavári kövek most a német megszállás időszakáról mesélnek: gyilkosságokról, kivégzésekről, rekvirálásokról és titkos bunkerekben megbújt harci alakulatokról.

1Otto Skorzeny és Karl-Pfeffer-Wildenbruch a lángoló Halászbástya előtt. Montázs. (Grafika: Falanszter.blog.hu)

Hunyadi János út 26.: a Lónyay-Hatvany-villa

Az egykori Lónyay-villa 1915-ben került báró Hatvany Ferenc műgyűjtő és festőművész tulajdonába. A művész részben ebben az épületben helyezte el a már ekkor világhírű festmény-, szobor és bútorgyűjteményét, amely közel 800 műtárgyból állt. A kollekció leghíresebb darabjai a francia impresszionista és spanyol avantgárd festők (Cézanne, Delacroix, Goya, Picasso, Pisarro, Manet, Monet, Renoir stb.) alkotásai voltak. 1944. december 1-én a műtárgyakat Adolf Eichmann parancsára a Wehrmacht ellopta, majd egy szigorúan titkos akció keretében a német-cseh határ közelében fekvő Deutschkatharinenberg melletti egykori ezüstbányában rejtették el. A festmények korábban megtalált nagyobbik részét a szovjet Vörös Hadsereg, a kisebbik részét pedig az angolszász csapatok tulajdonították el. Az eddig megtalált kollekciót a szentpétervári Ermitázsban, a washingtoni Philips Memorial Gallery-ban a londoni Courtauld Institute-ban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban lehet megtekinteni.

2

3Az újjáépítés alatt álló egykori Ybl-villa, és házban elhelyezett Hatvany-gyűjtemény egykoron (Fotó: Urbface.com)

Dísz tér 4-5.: a volt Pápai Nunciatúra

Habsburg József főherceg 1908-ban építtette át Dísz téri házát szecessziós stílusúra. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően a herceg 1920-ban adta el tulajdonát a Vallásalapnak, akik pár év múlva átengedték épületük használati jogát a Lorenzo Schioppa vezette pápai nunciatúrának (követségnek). 1930-tól 1945-ös kiutasításáig itt dolgozott Angelo Rotta apostoli nuncius, aki a II. világháború alatt számtalan menlevelet állított ki a politikai üldözötteknek és a magyar származású zsidóknak. A szemközti egykori Edelsheim-Gyulai házból szintén ide menekült 1944 októberében a Horthy-család is, amikor is a Mussolini kiszabadításában is jeleskedő Otto Skorzeny SS-csapatai a Griff- és a Panzerfaust hadműveletek keretén belül megszállták a kormányzó és menye lakhelyeit.

Dísz tér 7.: a Gutmann-Vigyázó ház

Báró Guttmann Vilmos nagykereskedő 1893-ban építtette át romantikus külalakúra frissen megvett tulajdonát. Pár évvel később az ingatlan gróf Vigyázó Ferenc tulajdonába került, aki 1927-ben ismételten átépítette az épületet, majd rá egy évre a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. 1944. március 19-én Wilhelm Höttl SS-őrnagy, az RSHA VI. osztályának (hírszerzés) balkáni referense négy emberével közösen lefoglalta az épületet, majd a korábbi személyzetet megtartva rendszeres vacsorákat és bálokat rendeztek itt a magyar elitnek.

4Az egykori Gutmann-Vigyázó-ház napjainkban (Fotó:Urbface.com)

Dísz tér 12.: az Edelsheim-Gyulai ház

Az ingatlant 1892-ben vásárolta meg báró Edelsheim Gyulai Lipót, aki már nem élhette meg otthona Jablonszky Ferenc tervezte 1913-as eklektikus átalakítását. 1918-ban itt született meg Edelsheim-Gyulai Ilona, aki 1940-ben Horthy István felesége, illetve Horthy Miklós kormányzó menye lett. A vöröskeresztes nővérként is számon tartott hamar özveggyé vált asszony 1944 szeptemberében részben ebben a házban szervezte meg az ország háborúból való kiugrását, illetve a Moszkvába küldött fegyverszüneti delegációval való titkos rádiókapcsolat fenntartását. A rádióhullámokat a Gestapo hamar bemérte, így közeledtük hírére hiába menekült át a Horthy-Edelsheim lány a Dísz tér alatt korábban kialakított alagúton a szemközti Pápai Nunciatúrára-, a németek 26 éves foglyaként, a bajorországi Waldbichlben élte meg családjával a nácik bukását.

Úri utca 32.: a volt Sztáray-Sterbetzky-ház

A ház tulajdonosa 1937-ben báró Bakács-Bessenyei György, Magyarország belgrádi követe volt. Az ő „engedélyével" költözött 1939-ben vitéz Imrédy Béla korábbi miniszterelnök a ház négy szoba + hallos földszinti lakásába. Imrédy Béla bár „aktívan harcolt a szélsőjobb ellen", mégis ő vezette be 1938-ban az I. zsidótörvényt, s javaslatára a Teleki-kormány a II. zsidótörvényt. A Harmadik Birodalom sokáig az ő személyében látta a Horthy Miklós kormányzó utáni magyar bábkormány vezetőjét, ám mivel Imrédy inkább az úri (keresztény) középosztály érdekeit helyezte előtérbe-, így Berlin 1940-től inkább az alsóbb rétegekre támaszkodó nyilasokat kezdte el támogatni. Budapest 1944-1945-ös ostromakor a várban rekedt polgárok ennek a háznak a pincéjében tartották minden nap délelőtt 10-kor kezdődő miséjüket.

5A Berényi-Zichy-palota egykoron (Fotó: Urbface.com)

Úri utca 48-50.: a Berényi-Zichy-palota

A gróf Zichy Miklósné Berényi Zsuzsanna 1737-ben építtette palotát 1898-tól a Honvédelmi Minisztérium használta, amit 1905-ben alakították át a honvédelmi miniszter saját rezidenciájának. A palota emeletén dolgozott Kolosváry-Borcsa Mihály nyilas államtitkár, aki 250 magyar és külföldi író félmillió könyvét zúzatta be ünnepélyesen 1944 júniusában. Mivel az épület Budapest ostroma alatt súlyos károkat szenvedett, így 1950-ben az épület nyugati szárnyát lebontották.

Úri utca 49-53.: volt Belügyminisztérium

Az egykori klarissza és ferences rendházak összeépítéséből létrehozott hatalmas épülettömbben 1867-től működött a Magyar Királyi Belügyminisztérium. Itt tevékenykedett Osváth László tisztviselő, aki innen irányította több nemzet menekültjeinek sorsát, köztük mintegy 140 ezer lengyel megmentését. Ettől függetlenül az épület udvarán 1944-1945 között a Gestapo számtalan francia, lengyel, bolgár és magyar ellenállót, főtisztet és hadifoglyot végzett ki.

6Az egykori Belügyminisztérium főbejárata (Fotó: Urbface.com)

Úri utca 58.: a Forgách-palota

Gróf Forgách Miklós főispán egykori házát báró Madarassy-Beck Gyula-, a Magyar-Olasz Bank elnöke- 1904-1905 között építtette át Quittner Zsigmond tervei alapján. Itt tartóztatta le a Gestapo 1944. március 19-én gróf Forgách Antalt, aki a Magyar Függetlenségi Mozgalom tagjaként ellenezte a nácik zsidóüldözését, illetve kiállt Magyarország függetlensége mellett.

7A Forgách-palota kapubeállója (Fotó: Urbface.com)

Úri utca 60.: a Sigray-palota

Az épület 1882-től volt a Sigray-család tulajdona. Itt élt gróf Sigray Fülöp és Augusz Klára bárónő. Legkisebb gyermekük, gróf Sigray Antal politikus amerikai nejével, Harriot Holmes Daly-vel 1923-ban költözött be az épületbe. A gróf pár évvel korábban Bécsben az Antibolsevista Comité (ABC) egyik vezetője, majd 1919-ben Őrvidék (ma Burgenland) főkormánybiztosa volt. A keresztény, legitimista, kommunista- és Adolf Hitler-ellenes Sigrayt innen hurcolta el a Gestapo 1944. március 19-én Mauthausenbe.

Úri utca 64-66.: a Német Követség

1922-ben dr. Deutsch Oszkár volt az épület tulajdonosa, amit 1936 májusában adott el a német birodalmi kormánynak, hogy azok 1938-ban követséggé építhessék át a házat. Ekkor alakították ki az Úri utca felől megközelíthető garázst is. 1944. március 19-től innen irányította Magyarország megszállását Hitler megbízottja, Edmund Veesenmayer. Budapesti ténykedése során főleg a magyar értelmiség „átvilágításában", a németellenes személyek letartóztatásában, a zsidóság deportálásában, valamint Magyarország háborúból való kiugrását akadályozta meg. Hitler bizalmasa 1977-ben Darmstadtban hunyt el.

8A Német Nagykövetség napjainkban (Fotó: Urbface.com)

Úri utca 72.: a Haslinger-Scossa-ház

Az épületet 1918-ban vette meg báró Rubidó-Zichy Iván berlini diplomata. Személyes okok miatt felesége 1936-ban adta el háza tulajdonjogát Scossa Gézának. Az adásvétel mögött azonban nem a bankár, hanem a Magyar Nemzeti Bank állt. A pénzintézet egyébként azért szemelte ki (az akkor még barokk stílusú) épületet, mert a ház alatt a Fővárosi Mérnöki Hivatal 1884-ben egy hatalmas kiterjedésű barlangot talált, ahová a pénzintézet a közeledő II. világháború miatt óvóhelyet, illetve trezortermeket kívánt felépíteni. A földfelszíntől 15-22 méter mélyen elnyúló barlangot Kadics Ottokár, Jáky József és báró Reichlin Meldegg Tibor mérnökök vezetésével alakították át háromszintes bunkerré 1939-1942 között. Budapest ostroma alatt nemcsak a bank vezetősége, hanem a 22. SS (Mária Terézia) hadosztály egységei is itt fészkelték be magukat.

Tóth Árpád sétány 40.: a volt Nándor-laktanya

Az 1918-ban alapított Hadimúzeumot 1926-ben költöztették be az egykori Nándor-laktanyába, amely hivatalosan csak 1938-ban nyílt meg. Horthy Miklós kormányzó testőrsége ebben a múzeumban rejtegette a Gestapo elől 1944-ben Ujszászy István vezérőrnagyot. Az Államvédelmi Központ (ÁVK) egykori vezetőjét egyébként azért üldözte az SS Biztonsági Szolgálata (Sicherheitsdienst, SD), mert az amerikai OSS-en keresztül rendszeresen tájékoztatta Washingtont a németek balkáni csapatmozgásairól; 1939-től több lengyel főtisztet, illetve számos elfogott angol és francia tisztet szöktetett nyugatra; illetve Lengyelországból kimentette a belzi csodarabbit, Áháron Rokéácht és testvérét Mordechájt.

9A Hadtörténeti Múzeum (volt Nándor-laktanya) egyik témába vágó, állandó kiállításának darabja (Fotó:Urbface.com)

Bécsi kapu tér 8.: az Appel-Esterházy-ház

Az ingatlant 1930-ban vásárolta meg galántai gróf Esterházy Móric politikus (1917-ben két hónapig miniszterelnök) az Appel-családtól, aki még ebben az évben átalakíttatta otthonát. Mivel Esterházy Móric az Egyesült Keresztény Párt képviselőjeként támogatta Kállay Miklós miniszterelnök a második világháborúból történő kiugrási politikáját, így a Gestapo 1944. október 16-án letartóztatta, és a mauthauseni koncentrációs táborba szállította.

10Az egykori Appel-Esterházy-ház udvara (Fotó: Urbface.com)

Táncsics Mihály 17.: az Apponyi-ház

A sarokházat 1904-ben vette meg gróf Apponyi Albert államférfi. Szintén ebben az ingatlanban élt a zsidótörvényeket ellenző fia, gróf Apponyi György politikus és unokatestvére, a bizonyítottan 14 zsidót megmentő gróf Apponyi Virgina is-, akiket a Gestapo 1944. március 19-én hurcolt el innen. Az elhurcoltakat a németek először az Astoria szállóba, majd onnan Mauthausenbe szállították, ahonnan sógoruk, az Adolf Hitler környezetéhez tartozó Karl de Rohan herceg szabadította ki őket azzal a trükkös feltétellel, hogy saját birtokán fogja majd családtagjait internálni. (Virginia bátya-, gróf Apponyi Gyula francia ellenállóként 1944 őszén hunyt el az SS elleni összecsapások során Franciaországban.)

11A Waffen-SS egykori budapesti főhadiszállása (Fotó:Urbface.com)

Táncsics Mihály 7.: az Endrődy-Hatvany-palota

A ma látható barokk stílusú palotát 1750-1769 között építtette gróf Erdődy György országbíró. A tekintélyes méretű ingatlant 1912-ben vásárolta meg a Hatvany-Deutsch József cukorgyáros. A család zsidó származása miatt a Gestapo 1944-ben deportálta az itt élő Hatvany Józsefnét és gyermekeit-, köztük Hatvany Lili írónőt. A palotába a Waffen-SS parancsnokságai és Georg Keppler SS-Obergruppenführer költözött be. Itt tartotta fent irodáit Otto Winkelmann SS-főparancsnok is, de ő nem itt, hanem a Gellérthegy aljában fellelhető, Bérc utcai 13-15. szám alatti Vida-villában élt.

Berlin utasítására szintén itt lakott 1944. szeptember 28-tól október 15-ig Szálasi Ferenc nemzetvezető is-, ugyanis a németek attól tartottak, hogy a magyar kormány sikeres kiugrási kísérletekor, az angolszász-barát erők letartóztathatják a nácibarát politikust. Kihallgatása során ugyancsak ebben az épületben követett el öngyilkosságot 1944. október 16-án Tost Gyula alezredes, a Kiugrási Iroda vezetője, aki nem akarta a németek előtt feltárni a magyar kormány átállási szándékát. 1944. december 5-től Karl-Pfeffer-Wildenbruch, a Budapest védelmére berendezkedő német csapatok vezetője és törzse lakta a palotát. A főváros szovjet bekerítése után december 27-én költöztek át az Alagút mellett kialakított kormányóvóhelyre, amely ma P/50-néven ma is titkos bunker.

Forrás: falanszter.blog.hu
Az eredeti cikk

Írta: Jamrik Levente

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább