Egyvalamit tisztázunk még most az elején, ez nem a mostanság mozikba kerülő film leírása, vagy kritikai elemzése, hanem egy leírás az 1942-ben történt eseményekről, mely alapja a filmnek. Hogy mi igaz, és mi nem, azt az olvasóra bízom, hogy döntse el, mindenkinek szíve joga eldönteni, mi az amit elhisz belőle, és mi az amit már nem. Én csak meg írom a cikket arról, amit hallottam.
Mint ahogy azt tudjuk, 1941. december 7-kén a Japán Birodalom minden féle hadüzenet nélkül, „aljasul” megtámadta az Amerikai Haditengerészet bázisát Pearl Harbornál. (Itt azért felmerül az hogy „aljasul”, ez is csak néző pont kérdése. Ha, az ellenséget térdre akarom kényszeríteni egy csapással, akkor ha már voltak olyan szívélyesek hogy egy helyre vonták össze a teljes haditengerészetet, akkor ott támadjunk. Ha Japán nyert volna a Csendes-óceánon, akkor ez most egy zseniális taktikának neveznék). Miután az Egyesült Államok haditengerészete nagy része megsemmisült Pearl Harbornál, kénytelenek voltak belépni a második világégésbe. Egész Amerika rettegett, az Atlanti-óceánon a német „Farkas falka” tevékenykedett, minden héten jelentős hajórakomány került az óceán mélyére. A japánokat, akik a császár elől menekültek, vagy új reményt akartak találni, internálló táborokba zárták, mivel kémeknek tartották őket. A teljes nyugati partot egy jól kiépített erőd rendszerré akarták át építeni, ha netán Japán partra szállna az amerikai kontinensen. Mindenütt bunkereket, géppuska állásokat, légvédelmi fegyvereket és reflektorokat telepítettek. Ugyan így történt Los Angelesben is.
A védelmi feladatokat az Amerikai Partiőrség az Amerikai Haditengerészet, és a Légvédelmi Elhárítók alkották. 1942. február 25-ke, hajnali 3.12 és 4.15 között, a 37. Tüzérségi dandár tűz alá vett, egy a város felett kőröző, azonosítatlan repülő tárgyat. Másnap, a Los Angeles Times, az alábbi képet tette közzé az újság címlapján:
Több beszámoló is napvilágot látott, az azóta eltelt időben, ezek közül egy párat most én is leírok az olvasóknak:
Alber W. Metz
„1942. februárjának közepén szirénázásra ébredtünk, és észre vettük hogy áramszünet van már azelőtt is volt néhányszor áramszünet. Aztán hatalmas robbanásokat halottunk, a testvéremmel kinéztünk az ablakon, és megláttuk a pásztázó fényeket.”
S. Scott Lindelton
„Olyan alakú volt, amit anyám mindig ezüst bogárnak nevezett, én inkább rombusz alakúnak, vagy hosszúkás oválisnak mondanám. Soha nem fogom elfelejteni. Mikor a kereső reflektorok befogták, azonnal lőni kezdték a környékét. Lassan mozgott, csökkentett a magasságából, aztán valahol a part mentén megállt. Elvesztették szem elől, de az égzengés nem szünt. Nem sokkal később egy repülő gép raj eredt a repülő tárgy nyomába. Soha, senki nem ismerte be, hogy azon az éjjel felszálltak gépek azon az éjjel. Az első gondolatunk az volt, hogy japán megfigyelő repülő gép volt, de a hiteles papírok bebizonyították, hogy japán gép sosem járt Dél-Kalifornia felett.”
Miután kizárták azt a lehetőséget, hogy japán repülő gép lett volna, Frank Nox haditengerészeti miniszter, a háborús feszültségnek tudta be az incidenst. Henry Simpson hadügyminiszter azonban rögtön cáfolta, és rögtön kijelentette, támadásuk célpontja egy repülő gép volt.
Vannak, akik úgy vélik, az egész csak azért volt, hogy felkészítsék a lakosságot egy valós támadásra. Mások amellett vannak, hogy a tárgy, amire lőttek, nem volt más, mint egy légvédelmi záró léggömb. Ezzel egy kicsit sántít, ugyan is ha tényleg léggömb volt, akkor annak a Douglass és North-American repülő gépgyárnál volt. Ha egy ilyen elszabadult volna, akkor annak észak felé kellett volna tartania, aztán fel a hegyekbe, nem pedig a tengerpart felé. Egy valami azonban biztos, több mint 14.000 lövedéket lőttek ki, és közel 1 órán át hullott az égből a robbanó lövedék darabjai. Tény az is, hogy hat ember halt meg azon az éjjel, vagy autó balesetben, vagy a rázuhanó lövedék darabtól. Sántít már azaz elképzelés is, hogy felkészítsék a helyieket egy esetleges támadásra.
S. Scott Lindelton szerint, miután mindent kizártak már ami logikus, csak az maradt hátra, hogy egy nem e világi, más civilizáció által épített járművet láttak az égen. UFO volt vagy sem, minden évben összegyűlnek a McArthur erődben, hogy rekonstruálják a történeteket. Rebesgettek egy olyan történetet, hogy a tárgy valahol lezuhant, és a tengerbe csapódott, és a haditengerészet elszállította a helyszínről. Így érthető hogy öt évvel később, a Roosveli incidensnél hogy tudtak ilyen gyorsan reagálni.
Hogy ebből mi igaz, mi csalás, és egyéb dolgok, azt a kedves olvasóra bízom hogy döntse el. Mint a cikk elején is írtam: „Én csak meg írom a cikket arról, amit hallottam.”
Írta: Magyarharcos
