(1881-1952)
Gyalogsági tábornok, vezérkari főnök. 1901-ben lett a közös hadsereg tiszthelyettese. A Hadiiskola elvégzése után átlépett a honvédségbe. Végigharcolta az első világháborút, a Tanácsköztársaság idején a Vörös Hadsereg hadosztályparancsnoka. Csapatszolgálatot és vezérkari pozíciókat is ellátott, tanított a Hadiakadémián, melynek 1926-tól parancsnoka is volt. 1931-tõl dandárparancsnok. 1936-ban nyugállományba helyezik, de 1938 szeptemberében reaktiválják, õ lesz a Honvéd Vezérkar főnöke. E minőségében szeretné elérni a hadsereg jelentősebb politikai tényezővé válását, valamint szorgalmazza a németekkel való szoros együttműködést. Horthy 1941 szeptemberében felmentette, ismét nyugállományba került, utóda Szombathelyi Ferenc lett. 1945 februárjában a szovjetek letartóztatták. Távollétében lefokozták és kicsapták a honvédségből, majd 1948-ban a Népbíróság "háborús bûnök" miatt halálra ítélte. Szovjet fogságban hunyt el 1952-ben.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
