A német Die Zeit című lap egy új, nyilvános online keresőprogramot indított, amelynek segítségével bárki ellenőrizheti felmenői egykori náci párttagságát – számolt be a kezdeményezésről a BBC. Az amerikai és német levéltári forrásokra támaszkodó adatbázis a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) több millió fennmaradt tagsági kartonját (NSDAP-Mitgliederkartei) teszi szabadon kutathatóvá.
Fotó: Die Zeit
A Die Zeit projektje a washingtoni Amerikai Nemzeti Levéltár és a Német Szövetségi Levéltár adatainak felhasználásával valósult meg. A náci párt tagnyilvántartása korábban kizárólag hivatalos kutatási engedéllyel, hosszas adminisztrációs eljárás révén volt vizsgálható a német archívumokban.
Miután az amerikai levéltár idén márciusban online is elérhetővé tette a saját mikrofilm-másolatait, a német lap informatikusai egy könnyen kereshető platformba integrálták a listákat. Judith Busch, a lap szóvivője elmondta: az áprilisi indulás óta az adatbázist több milliószor nyitották meg, és a találatokat ezrek osztották meg.
Christian Rainer osztrák újságíró a BBC-nek nyilatkozva kifejtette: a kereső segítségével másodpercek alatt kiderítette, hogy nagyapja 1938. április 21-én, mindössze öt nappal azután lépett be a pártba, hogy az Ausztria bekebelezését követően a szervezet legálissá vált.
Az adatbázis ugyanakkor a családtagok tisztázására is alkalmas: Rainer sikeresen bizonyította, hogy a Wehrmachtba 1941-ben besorozott édesapja sosem volt tagja az NSDAP-nek. Az újságíró hangsúlyozta, hogy míg a korábbi kutatások elsősorban a magas rangú politikusokra, bírákra vagy orvosokra fókuszáltak, az új eszköz az átlagemberek és a családok mikrotörténeti vizsgálatát is lehetővé teszi.
A papírmalomtól a levéltárig
A Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak 1925 és 1945 között mintegy 10,2 millió német és osztrák állampolgár volt a tagja. A párt müncheni központjában őrzött központi kartotékrendszer a második világháború utolsó napjaiban majdnem teljesen megsemmisült. A Harmadik Birodalom összeomlásakor a náci vezetés parancsot adott a terhelő dokumentumok bezúzására. A több millió kartont Hanns Huber, egy közeli papírmalom igazgatója mentette meg, aki szabotálta a megsemmisítési parancsot, majd a háború lezárását követően a teljes iratanyagot átadta az előrenyomuló amerikai csapatoknak.
A megmentett tagsági kartonok – a személyek pontos azonosíthatósága miatt – kulcsfontosságú, primer bizonyítékként szolgáltak a háború utáni Németország nácitlanítási folyamatában, a háborús bűnösök és a kollaboránsok felderítése során. A fizikai dokumentumokat csaknem fél évszázadon át az amerikai hatóságok kezelték a Berlini Dokumentumközpontban.
Az eredeti iratanyagot 1994-ben adták át a Német Szövetségi Levéltárnak, miközben az Egyesült Államok egy teljes mikrofilm-másolatot szállított Washingtonba. Ezeknek a kópiáknak a jelenlegi kereshetővé tétele több mint nyolc évtizeddel a háború után nyitott új fejezetet a náci diktatúra társadalmi beágyazottságának feltárásában.
Forrás: Múlt-Kor
