(1901-1944)
Szovjet tábornok. 1929-ben fejezte be tanulmányait a katonai akadémián, majd hamarosan a vezérkarhoz került. 1941-ben a vezérkari főnök helyettese lett. Zsukov barátja volt, de Sztálin nem kedvelte. Első fontos frontparancsnoki megbízatását 1942-ben kapta, amikor a voronyezsi front élére került. A sztálingrádi csata idején az átszervezett délnyugati front parancsnoka. 1943 tavaszától ismét a voronyezsi frontot (később 1. ukrán frontnak nevezték) irányította. A kurszki ütközetben megállította Manstein támadását, később visszafoglalta Harkovot, majd Kijevet is. 1944 elején a Rovno felszabadítására indított hadművelet során ukrán nacionalisták tõrbe csalták és halálosan megsebesítették.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
