(1900-1946)
Szovjet tábornok, később a németekkel szövetséges Orosz Felszabadító Hadsereg (ROA) első embere. 1940-ben a Vörös Hadsereg egyik legfiatalabb tábornoka volt. Zsukov oldalán részt vett a moszkvai csatában, később Leningrád felmentésére vezényelték. 1942 januárjában csapatait körülzárták. Sztálin büntetésétől tartva Vlaszov inkább katonáival maradt, akik júniusban kapituláltak. A fogságban Vlaszov antikommunista lett, hadifoglyokból megpróbált sereget szervezni, de a ROA létszáma sohasem érte el az 50.000 főt. A háború végén a szövetségesek fogságába esett katonáit átadták a szovjeteknek. Vlaszovot és sok más emberét halálra ítélték és kivégezték, a többiek sorsa legjobb esetben is jónéhány év Gulag lett.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
