(1891-1968)
Tüzértábornok, vezérkari fõnök, honvédelmi miniszter. A KuK-hadsereg és a magyar honvédség kötelékében is szolgált, 1919-ben a Vörös Hadsereg tisztje. 1921-ben hadiakadémiát végez, később főként vezérkari beosztásokat kap. 1943 novemberétől a II. hadtest parancsnoka, 1944 áprilisától vezérkari főnök. Részben az õ határozatlansága miatt hiúsul meg Horthy kiugrási kísérlete. A nyilasok beosztásából felmentik, hamarosan átmegy a szovjet csapatokhoz. 1944. december 12. és 1945. november 15. között az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere, 1946 februárjáig vezérkari fõnök. 1949-ben az amerikaiak részére végzett kémkedés vádjával letartóztatják, a következő évben életfogytiglani börtönre ítélik. 1956-ban szabadon engedik, ezután visszavonultan él 1968-ban bekövetkezõ haláláig. 1992-ben a Legfelsõbb Bíróság megsemmisíti az ellene hozott ítéletet.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
