„Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben." - Horthy Miklós

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Teller Ede

teller

Teller Ede Budapesten született 1908. január 15-én, zsidó származású. Teller Edére mindenki a hidrogénbomba feltalálójaként emlékszik, élete nagy részét az USA-ban töltötte. 1918 tavaszára fejezte be a négy éves Mellinger-féle elemi iskolát. 1925-ben érettségizett Budapesten. Ott ismerkedett meg számos későbbi munkatársával, többek között Neumann Jánossal és Szilárd Leóval. Munkássága folyamán sokszor hangoztatta, hogy sikereit annak köszönheti, hogy a magyar az anyanyelve. Tanulmányait Németországban fejezte be. Karlsruhéban kémiát és matematikát tanult, itt ismerkedett meg először a kvantummechanikával a professzora, Hermann Mark által. 1928 tavaszán Münchenben tanult, majd az év őszében Lipcsében. Később Koppenhágába utazott, ahol Niels Bohr mellett dolgozott. 1934-ben elhagyta az országot a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével. A Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események. Teller Chicagoban dolgozott együtt Fermivel az első atomreaktor megépítésén. A reaktor sikeres beindítása után meghívták a Manhattan-tervbe. Az atombombát az Egyesült Államokban a Manhattan-terv keretein belül fejlesztette ki egy kutatócsoport az új-mexicói Los Alamosban.

A Manhattan-terv Szilárd Leó kezdeményezésére indult 1939-ben, elsődlegesen a német atomprogramtól való félelem miatt. A projekt vezetője Robert Oppenheimer lett. A munkában amerikai, olasz és angol tudósok mellett Teller Ede és Neumann János is részt vett. A hirosimai bomba ledobása után a Nagaszakira ledobott bombát már feleslegesnek tartotta. Ennek már plutónium volt a hasadóanyaga.

1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-től pedig az elnöke. 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet. 2003. szeptember 10-én életének 95. évében hunyt el Stanfordban, Kaliforniában.

Fontosabb díjai:

  • Albert Einstein-díj 1958

  • Enrico Fermi-díj 1962

  • A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja 1990

  • Magyar Örökség-díj 1996

  • Magyar Corvin-lánc 2001

  • Presidental Medal of Freedom (Szabadsági Elnöki Medál) 2003 Budapest díszpolgára 2012 (posztumusz)

Írta: Dohoczki Máté

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább