„Hírnév, kincs, dicsőség nem adhat földi boldogságot, önmagunkban kell azt keresnünk, a szív nyugalmában s az erkölcs tiszta érzet ártatlan örömeiben." - Horthy Miklós

II. világháború - masodikvh.hu

Saposnyikov, Borisz Mihajlovics

saposnyikovk(1882-1945)

 

Szovjet marsall. A cári hadsereg ezredese volt, 1918-ban belépett a Vörös Hadseregbe. 1925 és 1937 között különböző katonai körzetek parancsnoka volt. Bár 1930-ig még párttag sem volt, jelentős befolyással bírt a szovjet hadsereg vezetésében. Kiváló teoretikus volt, több könyvet és tanulmányt írt, előadásokat tartott. 1937-ben vezérkari főnökké nevezték ki. 1940-ben honvédelmi miniszterhelyettes lett. Ellentétbe került Sztálinnal, mert azt javasolta, hogy vonják vissza a csapatokat az újonnan megszerzett területekről. 1940-ben leváltották a vezérkari fõnöki posztról, a német támadást követően viszont visszahelyezték. Megbetegedése miatt rövidesen Vasziljevszkij váltotta fel. Ennek ellenére részt vett Moszkva védelmének és a harkovi hadműveletnek a megtervezésében. 1943-tól haláláig a Vorosilov katonai akadémia parancsnoka volt.

 

Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
    

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább