(1905-1981)
Német építész, politikus. 1931-ben belépett a náci pártba és az SS-be. A párt tömeggyűléseinek "megkomponálója", a nácik hivatalos építésze, Hitler egyik kedvence. 1942-ben kinevezték fegyverkezési és hadianyag-gyártási miniszterré. 1943-ban átvette Göringtől a haditermelés birodalmi irányítását. Kihasználta nagyszerű szervezői tehetségét, és az egyre fokozódó bombázások ellenére 1944 szeptemberére rekordméretűre növelte a hadiipar teljesítményét. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy nem válogatott az eszközökben, kényszermunkásokat, foglyokat is alkalmaztatott. A háború végére fokozatosan ellentétbe került Hitlerrel, ellenezte az ország infrastruktúrájának elpusztítását kimondó rendeletet. A nürnbergi per során azon kevesek egyike volt, akik elismerték felelősségüket. 20 évi börtönre ítélték. Büntetését teljes egészében letöltötte, 1966-ban szabadult ki. A börtönben, ill. szabadulása után írt memoárjai közül több megjelent magyarul is.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
