(1908. június 12. Bécs - 1975. július 6. Madrid)
A Waffen-SS tisztje, a második világháborúban több kommandó akció parancsnoka. „Európa legveszélyesebb embere”. Skorzeny polgárcsaládban nőtt fel, 1926-ban a Műszaki Főiskolán mérnöknek tanult, de a gazdasági válság hatására, munkanélkülivé vált. A főiskolai éveiből származnak a hegek az arcán, ugyanis állandó résztvevője volt a párbajoknak. Skorzeny büszkén viselte a sebeket, férfiasnak találta őket. 1932-ben lépett be az osztrák NSDAP-be, bár későbbi riportjaiban tagadta, hogy náci érzelmű lett volna. Tagja volt az SA-nak is. Amikor a német csapatok átlépték az osztrák határt (ezzel létrejött az Anschluss) , Skorzeny akadályozta meg, hogy az SA emberei bántalmazzák Wilhelm Miklas osztrák elnököt. 1940-ben lépett be a Liebstandarte SS Adolf Hitler-be, miután a kora miatt a Luftwaffe alkalmatlannak találta pilótának. Franciaországban, Hollandiában és Oroszországban is harcolt, majd 1943. április 20-án SS-Hauptsturmführer-ré léptették elő. Nem sokkal később, pedig felkérték a „Friedenthal” SS-különleges egység létrehozására és kiképzésére. Mivel érdekelték a titkos kommandós akciók örömmel elvállalta a feladatot. Az egység ejtőernyős, kommandós, utász, gerilla és páncélos hadviselésben is igen jártassá vált. Az első, igazán komoly akcióra 1943. szeptember 12-én került sor a Tölgyfa hadműveletben. A feladat: Benito Mussolini kiszabadítása Grand Sasso-hegyi Hotel Campo Imperatore- szállodából. Az akció teljes sikerrel zárult, a Duce sértetlenül Németországba került. Bár az akció parancsnoka Kurt Student volt, a német vezetés Skorzeny-t előléptette őrnaggyá (SS-Sturmbannführer) és megkapta a Lovagkeresztet is. 1944 májusában a Lóugrás hadműveletben, a kommandó megkísérelte elfogni Tito-t, de az akció kudarcba fulladt. Skorzeny 1944. július 20-án javított és Berlinben elfogta a Hitler ellen merényletet elkövető Claus Schenk von Stauffenberg-et. Még ’44-ben Magyarországra küldték, hogy a Vasököl hadművelet (más források szerint a hadművelet neve Páncélököl) keretében akadályozza meg Horthy Miklós kormányzó kiugrási kísérletét. A tiszt ismét kitett magáért és embereivel elrabolta ifj. Horthy Miklóst, a kormányzó egyetlen élő fiát a budai várból (más források szerint egy pesti emeletes házból), egy szőnyegbe csavarva! Ezzel Horthy lemondott a kiugrásról, Skorzeny tehát teljesítette a feladatát és a sikeres akciónak köszönhetően nem került sor a „másodlagos protokollra”, vagyis arra, hogy a németek szétlőjék a várat. 1944. decemberében, a Griffmadár hadművelet során, Skorzeny és katonái amerikai felszereléssel hatalmas káoszt teremtettek a szövetségesek erői között, a pletyka szerint Eisenhower ellen is merényletet terveztek, ezért a főparancsnok hetekig a saját parancsnoksága fogja volt. . Az akciót még Churchill is „nagyra értékelte”, a sajtó és a szövetségesek az akció után „Európa legveszélyesebb emberének” nyilvánították. 1945. május 15-én Stájerországban feladta magát a szövetségeseknek, akik mint háborús bűnöst, bíróság elé állították, a Griffmadár hadműveletre hivatkozva. 1948-ban megszökött a börtönből, majd Franciaországon és Spanyolországon keresztül Argentínába szökött. Tagja volt az ODESSA-nevű szervezetnek, amely segítette a német katonák Európából való megszökését. Később gerincében több daganatot is találtak, bár megműtötték, életét nem sikerült megmenteni és 1975. július. 6-án életét vesztette. Végső nyughelyre Bécsben lelt.
Írta: Ailles da Colon
