A Waffen SS tábornoka. Már az I. világháborúban fronttisztként szolgált, mint századparancsnok. Tannenbergnél megsebesült, fölépülése után Franciaországban harcolt tovább. 1927- től a Reichswehr I. gyalogezredének parancsnoka. 1935-ben lép be az SS-be, és a Deutschland ezred parancsnoka lesz. Részt vesz a Lengyelországi, majd Franciaországi, és Belgiumi harcokban. Gyorsan halad a ranglétrán, és megbízást kap Himmlertől egy önkéntesekből álló SS hadosztály, a Wiking fölállítására. Hadosztályát, a Szovjetunió ellen vetik be 1941-ben. Ekkor kapja meg Steiner a lovagkereszt mellé a tölgylombokat is. A hadosztályt olyan kiválóan vezette, hogy kinevezték az 1943-ban megalakuló III. SS páncélos hadtest parancsnokává. 1944-ben megkapja a kardokat is lovagkeresztje mellé. 1945 -ben már a 11. hadsereg parancsnoka. Ez év februárjában sikeresen föltartóztatja Zsukov Berlin ellen vonuló I. Belorusz Frontját. Ekkor azonban összetűzésbe kerül Hitlerrel, aki leváltja a parancsnoki pozícióból. Steiner az briteknek adja meg magát a háború végén. Nürnbergben perbe fogják, ám minden vádpontban fölmentik, és 1948-ban szabadul. Steiner a Waffen SS kimagasló képességű tábornokai közé tartozott. 1966-ban halt meg Münchenben.
Írta: Kakuk Attila