(1890-1948)
Katonatiszt, politikus, miniszterelnök. Harcol az első világháborúban. A 20-as évek elejétől különböző posztokon szolgál, főként vezérkari és minisztériumi beosztásokban. 1933 és 1936 között katonai attasé Berlinben, majd csapatokhoz kerül. 1940. március 1-tõl az újonnan létrehozott I. gyorshadtest parancsnoka. További parancsnoki funkciók betöltése után 1942 október végétől Főhadsegéd, Horthy Katonai Irodájának főnöke. 1944. augusztus 1-től az I. magyar hadsereg parancsnoka, a nyilas hatalomátvétel után törzsének néhány tagjával átmegy a szovjet csapatokhoz. A nyilasok 1945-ben távollétében lefokozzák. A debreceni Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 22-én Magyarország miniszterelnökévé választja; az 1945 novemberi választásokig tölti be ezt a posztot. Később a Magyar Függetlenségi Párt vezetője, de politikailag elszigetelődik. 1948-ban hal meg.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
