„Van ember - van probléma! Nincs ember - nincs probléma." - Joszif Sztálin

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Leahy, William Daniel

leahyk(1875-1959)

Amerikai tengernagy, diplomata. 42 év szolgálat után 1939-ben vonult vissza a haditengerészettől, és diplomataként dolgozott tovább. Elõbb Puerto Rico kormányzója volt, de 1940-ben kinevezték nagykövetnek Pétain vichyi kormányához. Nem ismerte fel a francia bábkormány gyengeségeit, javasolta támogatását. 1942-ben Roosevelt visszahívta, hogy legyen az õ vezérkari fõnöke, és töltsön be összekötő szerepet az elnök és a hadsereg között. Naponta tanácskozott az elnökkel, egyik legközelebbi munkatársa lett. Roosevelt halála után Truman alatt is megtartotta beosztását, egészen 1949-ig.

 

Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább