Újságíró, politikus.
1919-1933 között Miskolcon publicista, 1933. febr. 16-tól a Függetlenség
című napilap felelős szerkesztője. 1937-ben csatlakozik Szálasi
Ferenchez. 1938-ban időközi választáson mint nyilas képviselő kerül be
az országgyűlésbe. 1938-1940 között a börtönbüntetését töltő Szálasit
helyettesíti a Nyilaskeresztes Párt vezetésében. Irányításával lesz a párt
a második legnagyobb képviselőházi frakció az 1939. évi pünkösdi
választásokon. 1940. jún. 4-én Vágó Pál nyilas képviselőtársával
együtt törvényjavaslatot terjeszt elő a magyarországi nemzetiségi kérdés
rendezésére, valamennyi nemzetiségnek a Volksbund által megtestesített
„népcsoportjogi" követelések megadását javasolja. Teleki Pál gróf
miniszterelnök oly módon akadályozza meg a törvényjavaslat
keresztülvitelét, hogy ő maga biztosít különleges jogi helyzetet a
német nemzetiségnek, s eléri, hogy az országgyűlés összeférhetetlenségi
bizottsága Hubay-t és Vágót júl. 22-én „állambomlasztó"
törvényjavaslatukért megfosztja képviselői mandátumuktól. A Képviselőház
jún. 11-én a törvényjavaslatot, mint „a magyar államiságot alapjaiban"
támadó előterjesztést, elveti. 1942 elején összekülönbözik Szálasival,
és átlép a Magyar Nemzetiszocialista Pártba. A nyilas hatalomátvétel után
rehabilitálják, visszakapja mandátumát, 1945 elejétől a nemzetvezető
munkatörzse kultúrirodájának vezetője. A háború után a népbíróság ítélete
alapján mint háborús bűnöst kivégezték.
Támogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. Részletek
Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.
Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.
Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.