(1871-1955) Amerikai jogász, politikus. 1930-ban szenátorrá választották. 1933 és 1944 között külügyminiszter. Jelentős szerepe volt a háború előtti amerikai-japán tárgyalások lebonyolításában. Az eredménytelen megbeszéléseket háború követte. 1943-ban a Moszkvában megrendezett külügyminiszteri konferencián előmozdította a szövetségesek egységes fellépését. 1944 novemberében rossz egészségi állapota miatt visszavonult, utóda Stettinius lett. Mivel nagy szerepe volt az előkészítésben, megjelent az ENSZ alakuló konferenciáján San Francisco-ban. Roosevelt az "ENSZ atyjának" nevezte. 1945-ben megkapta a Nobel-békedíjat.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.
