„Nem ígérhetek semmi mást csak vért, gürcölést, könnyeket és izzadságot.” - Winston Churchill

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Dannenberg, Konrad

Konrad Dannenberg 1912. augusztus 5-én, a szászországi Weißenfels-ben született. Két évvel később családjával együtt Hannoverbe költözött. Az ifjú Dannenberg érdeklődését először Max Valier egyik lenyűgöző előadása keltette fel az űrtechnológia iránt. Ezen kívül nagy hatást gyakoroltak rá a Hannover közeli Burgwedelben - vasúti síneken két alaklommal is bemutatott - ún. Opel rakéta-kocsi kísérletek, melynek ő is szemtanúja volt. (Ezt követően egyesítették Németországban először az Albert Püllenberg vezette csoportot, és az első amatőr rakétakísérletezőket.) Dannenberg eközben már a Hannoveri Műszaki Főiskolán tanult gépészetet, ahol a dízel üzemanyag befecskendezés érdekelte a leginkább. (Ehhez hasonlítható a rakéta-hajtóművek magas nyomású üzemanyag befecskendezése is.)

dannenberg_1
 

A II. világháború kitörésekor, 1939-ben behívták katonának, majd kiképzése után a német hadsereg tagjaként részt vett a franciaországi hadjáratban. Ezután 1940 őszén Püllenberg közbenjárására, végleg leszerelték, és polgári alkalmazottként a hadsereg kísérleti és fejlesztési központjába Peenemündébe helyezték. Dannenberg egyből tagja lett a német rakétafejlesztő csapatnak, akik Walter Thiel irányítása alatt a rakétahajtómű megteremtésén fáradoztak. A fő feladatuk akkor az A4 (később V2) rakétához megfelelő 25 tonna tolóerejű hajtómű létrehozása volt. A munkálatokat az 1943. augusztus 18-19-kei peenemündei bombatámadás - melyben Thiel professzor is életét vesztette - rövid időre megszakította. Dannenberget ellenben szerencsésen túlélte a légitámadást. Így ezután Walter Riedel csoportjába osztották be, akivel utóbb mégis sikeresen befejezték a világ első ballisztikus rakétáját. Így a háború végén a V2 (Vergeltungswaffe 2 - Kettes számú megtorlófegyver) nevet kapott rakéta sorozatgyártása, illetőleg hadműveleti alkalmazása is megindulhatott.

 

A II. világháború európai befejezésekor, a Wernher von Braun féle rakéta-csapat egy jelentős része amerikai fogságba esett. Majd a 118 főből álló német szakembergárdát ezután, az „Operation Paperclip" művelet során, a Texas-i Fort Bliss-be szállították. Dannenberg 1945. november 16-án Le Havre-ban szállt fel az Argentina nevű hajó fedélzetére. Így a német szakemberek egy része attól fogva az Amerikai Egyesült Államokban a V2-es továbbfejlesztésén dolgozott, míg mások White Sands-ben, a zsákmányolt V2-esek amerikai kísérleti indításaiban működtek közre. Dannenberg 1947 januárjáig Fort Bliss-ben dolgozott. Majd a Braun-féle csapatot a koreai háború kirobbanása után az alabamai Huntsville közelébe költöztették. Itt építették meg az első Redstone rakétát. Eközben Dannenberg is részt vett a hadsereg számára Jupiter és Redstone néven kialakított ballisztikus rakéták fejlesztésében a Redstone Arsenal-nál. Majd amikor von Braun, a North American Aviation-t (NAA) megbízta egy újabb hajtómű kifejlesztésével, akkor Dannenberg lett az NAA Rocketdyne Divison összekötő mérnöke. Ezen kívül a Michigan állambeli Detroit-ban lévő Chrysler üzemében szintén Dannenberg volt a felelőse az amerikai hadsereg ballisztikus rakéta ügynökségének is.

 

A tudós 1960-ban a NASA új vállalkozásához is csatlakozott, s egyúttal a Marshall Space Flight Centerben igazgatóhelyettese lett a Saturn-programnak. Az ő közreműködése nyomán (is) a Saturn V. rakétával végül elsőként sikerült embert juttatnia a Holdra. E sikerek eredményeként utóbb Dannenbergnek adományozták a NASA Exceptional Sevice Medalt. Ezután a mérnök még elindította a Saturn alapú űrállomások munkálatait, melyek később az űrrepülőgépek közreműködésével is fenntartott nemzetközi űrállomáshoz (International Space Station - ISS) vezettek.

dannenberg_4
 

Konrad Dannenberg 1973-ban vonult nyugállományba, miközben űrhajózási mérnökként a Tennessee állambeli Tullahoma-i egyetemen még docensként dolgozott tovább. Emellett tagja volt az American Istitute of Aeronautics and Astronautics szervezetnek, a NASA/MSFC nyugdíjas szövetségének, valamint tiszteletbeli elnöke a németországi székhelyű Hermann Oberth Társaságnak. 1990-ben megkapta a rangos Durand docentúrát is, majd 1995-ben pedig a Hermann Oberth díjat. 1992-ben aztán az alabamai Space and Rocket Center vezetősége végül azzal ismerte el a mérnök-tudós munkáját, hogy nagyrabecsülése jeleként létrehozta a „Konrad Dannenberg ösztöndíjat", amely tehetséges fiatalok előmenetelét szolgálja.

 

Konrad Dannenberg a magánember kétszer nősült. Első felesége Ingerborg M. Kamke volt, akitől egy fia született. A veterán rakétaúttörő végül két unokával, és 4 dédunokával dicsekedhetett. Dannenberg második hitvese a bostoni származású Jacquelyn E. Staiger volt, akivel utoljára Huntsville-ben élt együtt. Konrad Dannenberg 2009. február 16-án az alabamai Huntsville-ben, 96 éves korában hunyt el, majd február 20-án, a Maple Hill temetőben - első felesége mellé - helyezték örök nyugalomra. (Az 1950-ben Huntsville-be érkező egykori 118 német szakember közül, napjainkban már csak alig féltucatnyian élnek.)

 
 
 
 
 
 
 
 
 

Felhasznált irodalom:
http://www.nytimes.com/2009/02/23/us/23dannenberg.html?_r=1
http://www.nasa.gov/centers/kennedy/news/rocket_history.html
http://www.britannica.com/EBchecked/topic/1521147/Konrad-Dannenberg
http://en.wikipedia.org/wiki/Konrad_Dannenberg

Írta: Kiss Kálmán

 
 

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább