„Az egyetlen dolog, amitől félnünk kell, az maga a félelem." - Franklin D. Roosevelt

Második világháború

patreon reklamTámogass bennünket!
Anyagi eszközeink nincsenek, ezek hiányában viszont hosszabb távon leküzdhetetlen nehézségbe ütközik e bázis fennmaradása. Honlapunk nonprofit, csapatunk tagjai puszta elhivatottságból teszik, amit tesznek. Ezért kérjük: akinek fontos e felület fennmaradása, e közösség további munkája, és üzenetünk eljuttatása minél szélesebb körbe, támogasson bennünket. 

Baky László

baky(1898-1946)
 
Katonatiszt, csendõrtiszt, politikus. Tisztként harcol az elsõ világháborúban, 1919-20-ban a szegedi Nemzeti Hadsereg tagja. Késõbb a csendõrséghez kerül, de 1938-ban nyugdíjazását kéri, hogy politikai pályára léphessen. Szélsõjobboldali mozgalmakkal szimpatizál. A 30-as évek második felétõl az SD ügynöke. 1944 áprilisától szeptemberig a Belügyminisztérium politikai államtitkáraként Endre Lászlóval és Jaross Andorral együttmûködve a magyarországi zsidóság gettósítását és deportálását szervezi. A háború végén nyugatra menekül, de az amerikaiak kiadják Magyarországnak. 1946-ban háborús bûnösként halálra ítélik és kivégzik.
 
 
 
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Hadtörténeti Gyűjteményének engedélyével.

Hirdetés

További cikkek

A
A 25. órában vagyunk!

Minden családban keringenek történetek arról, mit is tett, vagy élt át egy rokon a II. világháborúban. Sokáig erről még beszélni sem volt ildomos, ám sok családban még ma is élnek azok az emberek, akik átélték a történelem egyik legnagyobb háborúját. Az ő történeteiket szeretnénk most megosztani, hogy azok is hallathassák a hangjukat, akik eddig nem tehették, vagy ma már nincsenek köztünk.

Bővebben
Látogatásaink

Az évek során igyekeztünk minél több - a világháborúhoz kapcsolódó - múzeumba, hadiparkba, haditechnikai bemutatóra és egyéb helyszínre eljutni. A gyűjteményünket olvasóink beküldött képeivel remélhetőleg tovább sikerül folyamatosan bővítenünk.

Tovább
Emlékművek

Hideg kő és/vagy fém mementói a múlt eseményeinek, a múlt embereinek és tetteiknek. Hidegek - mégis élnek. Naponta elmegyünk mellettük, mégis ritkán állunk meg, olvasunk el néhány nevet, és hajtunk fejet.

Tovább