(1888-1946)
Gyalogsági tiszt, honvédelmi miniszter, Honvéd Vezérkar főnök.
Az összeomlás után a csongrádcsanádi vörös gyalogezred segédtisztje.
1937. máj. 1-1938. márc. 15. között Honvédelmi Minisztérium anyagi,
jún. 15-ig III. csoportfőnök-helyettes. 1939. jan. 10-től
Hadiakadémia parancsnok. 1939. nov. 1-től tábornok, 1941. nov.
1-től altábornagy 1941. nov. 1-től a VI. hadtest parancsnoka és 1943.
jún. 12-től a 3. magyar hadsereg megbízott parancsnoka is. 1943. aug.
1. és 1944. máj. 15. között a 3., aug. 1-ig az 1. magyar hadsereg
parancsnoka. Aug. 1. - okt. 16. között a Honvédelmi Minisztériumban a
központi átszervezéssel megbízva póthadsereg parancsnok. Okt. 16. -
dec. 20. között honvédelmi miniszter és Honvéd Vezérkar főnök, dec.
20-tól honvédelmi miniszter és a Honvédség Főparancsnoka. 1944. szept.
13-tól Beregfy volt megbízva a nyilas hatalomátvétel előkészítésével
a Honvédségnél, Szálasi Ferenc miniszterelnök ezért nevezi ki őt a
hadsereg egyszemélyi vezetőjévé. 1945. máj. 1-től amerikai
hadifogságban volt, mint háborús bűnöst Magyarországnak kiadták. 1945.
jún. 19-ével lefokozták, és a Honvédségből kicsapták. A budapesti
népbíróság kötél általi halálra, vagyonelkobzásra, állásvesztésre és
politikai jogainak 10 évre történő felfüggesztésére ítélte.
Kivégezték.
